„Lépten-nyomon a történelembe botlunk” – Így kell igényesen írni a magyar történelemről fiataloknak!

Bár a történészek számára kétségkívül fontos feladat az is, hogy egyes résztémák alaposan, a mélyfúrás igényével legyenek feldolgozva, mégis sokkal nagyobb történészi munkát jelent az áttekintés és a szintetizálás. Mint mondani szokás, a történész mérlege a monográfia, nem pedig az apró dilemmák szétszálazása senki által sem olvasott folyóiratatok hasábjain.

Baczoni Dorottya történész, a XX. Század Intézet igazgatója legújabb kötetével, mely tavaly jelent meg a Holnap kiadónál, s a Magyar történelem fiataloknak – Rendületlenül címet viseli, kétségkívül megugrotta ezt a mércét. Az igényes kiadású, fotókkal gazdagon ellátott kötet 247 oldalon tekinti át a magyar nép teljes történelmét, István megkoronázásától kezdve a rendszerváltásig. 

Mint Baczoni fogalmaz,

 „A minket foglalkoztató alapkérdések – legyen szó középkorról vagy napjainkról – ugyanazok. Hogyan szervezi meg egy közösség az életét? Mi köti össze azt a közösséget? Kié a hatalom? Mi adja a hatalom alapját, és hogy lehet azt megszervezni? Hogy őrizheti meg hazánk a függetlenségét? Miként tud túlélni egy kis ország a nagyhatalmak szorításában? Mit diktál a nemzeti érdek? A »Kelet« vagy a »Nyugat« része-e Magyarország, vagy éppenséggel egyiké sem? Hogy viszonyul egymáshoz a világi és az egyházi szféra? És még hosszan sorolhatnánk. A történelem során sokat változtak a módszerek és az eszközök, a lényeg azonban szemernyit sem. Érdemes tehát kirakni a puzzle-t, összeilleszteni történelmünk elemeit.” 

Mint Baczoni írja, a történelem állandóan körülvesz bennünket, „még ha nem is mindig tűnik fel”. Az utca, ahol lakunk, az iskola, ahova járunk, a metróállomás, ahol mindennap felszállunk, szinte bizonyosan egy büszkeségre okot adó személyről, egy hősünkről kapta nevét. Nincs olyan település, ahol ne lenen Szent István, Kossuth vagy Petőfi utca. Halljuk a szófordulatokat, miszerint: „Nem hajt a tatár”, „Több is veszett Mohácsnál”, „Törököt fogtam”, „Nem engedünk 48-ból”. Olvassuk az Egri csillagokat, A kőszívű ember fiait, a Bánk bánt, Arany János Toldiját, Zrínyi Miklós Szigeti veszedelmét, vagy Szabó Magda Abigéljét. Baczoni szerint tehát „lépten-nyomon a történelembe botlunk”. Ezek adják „az összetartozás erejét”. 

 a spanyolnáthát pl. a Covidon példáján keresztül helyezi perspektívába, ami természetesen egy ilyen kiadványnál teljesen érthető. Súlyos probléma, hogy a fiatalok egyre kevésbé olvasnak, pedig a történelmi ismeretek nélkül könnyű eltévedni a politika világában, ezt láthattuk pl. a nyugati woke töntetéseknél is. A fiatalok megszólítására szükség van színvonalas sorozatokra, TikTok-videókra is, de nem lehet lebecsülni az ilyen könyvek erejét sem. Baczoni Dorottya remekül végezte el a munkát, már csak a fiatalokon múlik, hogy le is üljenek, és olvassanak is.

Baczoni Dorottya: Magyar történelem fiataloknak. Rendületlenül. Bp., Holnap Kiadó, 2025, 247 oldalon

(Fotó: Wikimedia Commons)