Volodimir Zelenszkij újabb katonai sikerekről beszélt egy interjúban, és jelentős eredményként mutatta be az elmúlt hónapok fejleményeit. Az ukránok nyolc hónap alatt 434 négyzetkilométert foglaltak vissza, ami nagyjából a csurgói járás területének felel meg.
Az ukránok nyolc hónap alatt összesen 434 négyzetkilométernyi területet foglaltak vissza az orosz erőktől – erről beszélt Volodimir Zelenszkij a CNN-nek adott interjújában. A KISZó beszámolója szerint az ukrán elnök ezt komoly eredményként mutatta be, amely szerinte hozzájárult egy nagyobb orosz támadás meghiúsításához.
Zelenszkij szerint az orosz hadsereg egy nagyszabású offenzívát készített elő, amelyet 2025 végén akart elindítani, majd a tavaszi hónapokban folytatni. Az ukrán vezetés ezért megelőző lépéseket tett, és ellentámadó műveleteket indított. Az elnök elmondása szerint az ukrán hadsereg már tavaly év végén megkezdte azokat az akciókat, amelyek végül a most emlegetett terület visszafoglalásához vezettek.
Nem akartuk megadni Oroszországnak a lehetőséget arra, hogy nagy erőkkel támadjon a harctéren, ezért párhuzamos ellentámadó lépéseket tettünk. Ennek eredményeként 434 négyzetkilométert szereztünk vissza
– mondta Zelenszkij. Az ukrán elnök szerint a műveletek „nagyon sikeresnek” bizonyultak. Arról is beszélt, hogy az orosz hadsereg jelentős veszteségeket szenved a fronton, becslése szerint havonta 30–35 ezer katonát veszítenek, részben az ukrán védelmi erők által alkalmazott drónok miatt.
Mindeközben a frontvonal mentén továbbra is feszült a helyzet. Elemzők szerint az orosz csapatok több térségben – például Luhanszk, Harkiv és Zaporizzsja megyében – próbálnak előrenyomulni, miközben a donecki területen is folytatódnak az intenzív harcok.
Volodimir Zelenszkij a CNN-nek adott interjúban arról is beszélt, hogy szerinte Moszkva valójában soha nem akarta lezárni a háborút. Az ukránok álláspontja szerint Vlagyimir Putyin csak időhúzásra használta a tárgyalásokról szóló jelzéseket, miközben a harcok folytatódtak. Az ukrán elnök azt állította, hogy az orosz vezető csak azért tett úgy, mintha nyitott lenne a tárgyalásokra, mert tartott az amerikai nyomástól.
Az ukrán elnök szerint Moszkva célja az, hogy ultimátumokat kényszerítsen Kijevre, például azt követelve, hogy az ukrán hadsereg vonja ki csapatait az ukrán területekről. Zelenszkij úgy véli, Oroszország ezzel sem állna meg. Azt is hangsúlyozta, hogy a Közel-Keleten kialakult helyzet szerinte gazdaságilag és politikailag is kedvez Moszkvának.
Az Irán körüli helyzet több pénzt ad neki. Az Oroszországra kivetett szankciók enyhítése is segíti. Ezért még magabiztosabb abban, hogy folytathatja a háborút
– mondta Zelenszkij. Az ukrán vezetés ugyanakkor újabb tárgyalásokat sürget. Zelenszkij szerint szükség lenne egy új háromoldalú találkozóra, mert szerinte békét csak tárgyalásokkal lehet elérni.
Az amerikai fél Irán miatt halasztja a találkozót. De ha valóban véget akarunk vetni a háborúnak, akkor technikai csoportok és vezetők szintjén is találkoznunk kell. Növelnünk kell a nyomást Oroszországon. Ha ezeket a lépéseket nem tesszük meg, nem kerülünk közelebb a békéhez
– mondta az ukrán elnök. A Financial Times ugyanakkor arról számolt be tisztviselőkre hivatkozva, hogy a béketárgyalások megrekedtek. A lap szerint Donald Trump érdeklődése csökken a folyamat iránt, miközben az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség is gyengíti a Moszkvára nehezedő nyomást.
Trump egy külön interjúban az NBC Newsnak azt mondta, meglepte, hogy Zelenszkij szerinte nem mutat nagyobb hajlandóságot a megállapodásra, és hozzátette, hogy Putyin készen áll a megállapodásra.
Ezt is ajánljuk a témában
„Az amerikai elnök többek között az iráni helyzetről is beszélt. Kijelentette, hogy jelenleg nem hajlandó megállapodást kötni az Iránnal folytatott háború lezárásáról.”
A legutóbbi háromoldalú béketárgyalásokat február 17–18-án tartották Genfben. A következő fordulót március 5-re tervezték Abu-Dzabiban, ám az Irán elleni amerikai és izraeli csapások miatt elhalasztották. Új időpontot egyelőre nem jelentettek be.
Nyitókép: HENRY NICHOLLS / AFP
Az elemző szerint világosak az erőviszonyok és az ezzel kapcsolatos megfontolások a Tisza elnökének cselekedeteiben.
Berlin szerint a NATO-nak nincs dolga a konfliktusban.
Oroszországban egy sajátos társadalmi szerződés jött létre, ahol az állam pénzzé tette az életet és a halált.
A magyar diplomácia vezetője minderre úgy reagált, „Sikorski kollégám sajnos hazudik. Akárcsak az ukrán kormány. Nem is csoda, mindketten magyarellenesek”.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter kifogásolta, hogy az európai országok mindenképp fenn szándékoznak tartani a jelenlegi ukrán rendszert.
A belga miniszterelnök szerint csak tárgyalással lehet lezárni a háborút és visszaszerezni az olcsó orosz energiát.
Berlin szerint a NATO-nak nincs dolga a konfliktusban.
A Libri könyvajánlója a Mandiner hetilapban.
Bár a műsor talán a szokásosnál is unalmasabb volt, jó néhány momentuma túlmutat önmagán.
