Van, amit semmiképpen nem fogad el Oroszország a békét illetően.
Oroszország következetesen ellenzi, hogy egy esetleges tűzszünet vagy békemegállapodás után európai békefenntartó erők felügyeljék a helyzetet Ukrajnában – írja az Index. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerint ez nem a stabilitást szolgálná, hanem inkább súlyosbítaná a feszültségeket.
Lavrov hangsúlyozta, hogy az európai kontingens legitim katonai célponttá válna Oroszország számára, ugyanakkor biztosította az európai vezetőket: Moszkva nem tervez támadást senki ellen. Ez a pozíció komoly akadályt jelent a béketárgyalásokban, mivel Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy csak erős, jogilag kötelező erejű biztonsági garanciák esetén írjon alá bármilyen egyezményt, amelyek hatékonyan visszatartják Oroszországot egy újabb offenzívától.
Az ukrajnai háborúval kapcsolatos diplomáciai folyamat az elmúlt hetekben felgyorsult.
Novemberben nyilvánosságra került egy 28 pontos amerikai-orosz békejavaslat, amelyet Steve Witkoff amerikai és Kirill Dmitriev orosz különmegbízottnak tulajdonítanak. Azóta az amerikaiak intenzív tárgyalásokat folytatnak mind az oroszokkal, mind az ukránokkal, miközben Kijev egyeztet az európai partnereivel. Eközben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök december 28-án Floridában találkozik Donald Trump amerikai elnökkel, ahol a javaslat immár 20 pontosra módosított változatát vitatják meg. A tárgyalás fókuszában elsősorban a biztonsági garanciák és az esetleges területi kompromisszumok állnak.
Lavrov a TASZSZ orosz hírügynökségnek nyilatkozva leszögezte:
az európai békefenntartók legitim célpontok lennének, és figyelmeztette Ukrajna szövetségeseit, hogy még egy megállapodás esetén se állomásoztassanak csapatokat az országban.
Ezzel szemben az európai vezetők szerint éppen ez az elrettentő erő: ha orosz támadás érné az európai katonákat, azt egy adott ország elleni agresszióként lehetne értelmezni, ami akár a NATO 5. cikkelyének aktiválását is maga után vonhatná. Oroszország mindvégig elutasította amerikai vagy európai csapatok ukrajnai állomásoztatását egy megállapodás után. Ukrajna viszont mind Washingtontól, mind az európai szövetségesektől garanciákat követel. Zelenszkij szerint „valódi” garanciák nélkül egy megállapodás nem a háború végét, csupán ideiglenes szüneteltetését jelentené.
Nyitókép forrása: MTI/EPA/Reuters pool/Samil Zsumatov
Ezt is ajánljuk a témában
Franciaország és Nagy-Britannia is a kardcsörtetők között volt az elmúlt években. A NATO-hadgyakorlatok viszont szomorú valóságot tükröznek.
***
A múlt heti uniós csúcs komoly eredményeket hozott Magyarországnak. A szuverenista erők már nincsenek egyedül az Európai Unióban.
Találó hasonlattal élt a miniszterelnök, amikor keleti szomszédunkról kérdezték.
A nukleáris biztonság megerősítése érdekében haladéktalanul megkezdték a javítási munkálatokat.
Rövid időn belül ez már a második nagy korrupciós botrány, amely közvetlenül Zelenszkij környezetét érinti – és tovább gyengítheti az ukrán elnök amúgy is megingott támogatottságát.
Moszkva szerint már szolgálatban van az a légvédelmi rendszer, amely képes lehet amerikai lopakodó gépek és hiperszonikus fegyverek megsemmisítésére is.
Miközben a világgazdaság növekszik, Németország egy helyben áll – és ez már nem magyarázható külső okokkal.
Találó hasonlattal élt a miniszterelnök, amikor keleti szomszédunkról kérdezték.
Az egyházfő üzent a családoknak és arra buzdított: imádkozzunk a békéért.
