Ukrajna, Irán, Horvátország: hazánk határain túl dől el az üzemanyagárak sorsa – szakértő világítja meg a helyzetet

2026. március 01. 08:56

Hazánk lassan egyetlen lehetősége marad a Barátság kőolajvezeték a kifizethető benzinárak megőrzésére.

2026. március 01. 08:56
null

Az Index arról ír, hogy az Egyesült Államok hónapok óta lebegteti a katonai beavatkozást Iránban, iyen esetekben a kőolajpiac sokszor előre beárazza az eszkalációt, Irán lépéseit pedig egyébként is figyeli az egész szakma: a közel-keleti ország – ami egyébként a világ harmadik legnagyobb kőolajkészlete felett rendelkezik – korábban több alkalommal kilátásba helyezte már a Hormuzi-szoros lezárását, és úgy tűnik, most meg is lépte azt.

Most Szabó Szabolcs, a MOL-csoport értéklánc-menedzsment ügyvezető igazgatója az Index megkeresésére elmondta: 

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték
Tovább a cikkhezchevron

„Az üzemanyagpiac árazása felülről határtalan.

 Mostani állapotában sérülékeny, kicsit kaotikus piacról beszélünk, ami nem ér véget Magyarország határainál és amit nagyon sok tényező befolyásol. Irán megtámadása pedig potenciálisan nagyon komoly hatással bír világszinten is. Lehet olyan forgatókönyv, hogy elszabadulnak az árak, de nem mennénk bele számháborúba, mert egyelőre nagyon sok a kérdőjel a rövidtávú hatásokat illetően. 

Hétfőn fogjuk látni az első piaci reakciókat,

 csak reménykedhetünk, hogy a piaci szereplők számoltak egy esetleges katonai beavatkozás következményeivel.”

„A  mi térségünkbe nem érkezik szállítmány a Hormuzi-szoroson keresztül, de a piaci hatások idáig is elérhetnek. Mi a MOL-nál most is azt fogjuk csinálni, amit mindig: higgadtan figyeljük az eseményeket, és felkészülünk a lehető legjobb döntések meghozatalára” – tette hozzá lapunknak a szakember.

„Egy dolog biztos, és nekünk most erre kell figyelni: az európai piac és azon belül 

a mi közép-európai régiónk nagyon dízelhiányos, a Közel-Kelet pedig az USA után a második legfontosabb beszállító.

 Még a 70-es évekbeli olajválság idején volt egy bonmot, hogy 1 százalék termelés kiesés 10 százalék dízel áremelkedést jelent. Ez most talán már túlzó, de az igaz, hogy a kevesebb termék magával hozza az áremelkedést” – mondta el Szabó Szabolcs, aki arra is rámutatott: a dízel és földgáz ára is tud érzékenyen reagálni arra a helyzetre, ha nem biztonságos a Hormuzi-szoroson való átkelés, hiszen a dízel esetében az export 20 százaléka, földgáznál pedig a 10 százaléka halad itt keresztül.

A dízelpiac az orosz finomítók elleni ukrán dróntámadások, illetve a nyugati féltekén most induló finomítói karbantartási szezon miatt az egész világon inkább feszes, de az európai szabályozás ezt tovább tetézi: 

az Európai Unió január 21. óta nem engedi be az „orosz eredetű” finomított termékeket, amellyel jelentősen megnövelte Európa dízel kitettségét a Közel-Keletnek 

– tudjuk meg.

„Nyilván nem segít nekünk most, hogy nem működik a Barátság-vezeték és nem tudunk orosz olajat hozni. Ha ez tartósan így marad, az két ponton okoz komoly problémát. 

Bizonytalan, hogy mennyi alternatív olajat tudunk felhozni az Adrián, és a nem oroszból eleve kevesebb gázolajat tudunk gyártani. 

Most bizonyos értelemben segít, hogy a sajnálatos tűzeset miatt kisebb kapacitással megy a Dunai finomító, így kevesebb nyersanyag kell, viszont a stratégiai készlet felhasználása miatt nem lehet se Magyarországról, se Szlovákiából exportálni. Röviden, egyensúlyi kockázattal állunk szemben. A közép-kelet-európai régió ugyanis dízelből többet fogyaszt, mint amit termel, így kulcsfontosságú, hogy az eredetileg orosz olajra optimalizált finomítók minél magasabb termelési szinten működjenek. A mostani kikényszerített átállás miatt ideiglenesen mindenképpen csökkenhet a dízeltermelés. Ez fokozza tehát a kockázatot és az iráni konfliktus megint csak arra világít rá, hogy egyetlen módon tudjuk ezt mérsékelni,  ha több lábon állunk. 

Több útvonal és több szállító mindig jobb az ilyen időkben.

 Amikor reális a veszély, hogy a termék-, vagy alapanyaghiány árnövekedéshez vezethet, a több beszállító felé elmozdulás az egyik “no regret move”, egy lépés, ami ésszerű és növeli az ellátásbiztonságot. 

A több forrás és a több útvonal a mi  közép -kelet-európai régiónkban értelemszerűen az orosz alapanyag ellátást is jelenti. Formál logikailag belátható, hogy az erről való lemondás biztosan nem növeli az ellátásbiztonságot” 

– magyarázta a MOL szakértője. Szabó Szabolcs arra is felhívta a figyelmet: a MOL a Barátság-vezeték leállása miatt számos alternatív forrásból rendelt kőolajat, de továbbra is vitában áll a horvát Janaffal az orosz kőolaj behozását illetően.

Az amerikai és az európai szankciók is lehetővé teszik számunkra, hogy felhozzunk orosz kőolajat az Adrián keresztül. 

Ebben a Janaf nem döntéshozó, a szabályok a horvát cégre is vonatkoznak. Tiszta és egyértelmű választ azonban továbbra sem kaptunk tőlük: nem világos, hogy átengedik-e az orosz kőolajszállítmányokat, pedig a mostani helyzetben – amikor még nem fejeződtek be a szükséges fejlesztések az átállásra – ennek kiemelt jelentősége van.

 Szereptévesztés, ha egy kőolajszállító cég beleszól abba, milyen nem szankcionált alapanyagot szeretnének szállítani rajta. Világos szabályok vannak, pusztán azokat kell betartani. 

Az üzleti döntés felelőssége pedig a MOL-nál van. És akkor még nem is beszéltünk az extrém magas szállítási díjakról és a kapacitás körüli bizonytalanságokról. A mi feladatunk egyértelmű: továbbra is mindent meg kell tennünk azért, hogy a régióban legyen elegendő üzemanyag elérhető áron. Bízunk benne, hogy minden európai ország és vállalat felismeri a megfelelő szerepét ebben a közös felelősségben” – mondta Szabó Szabolcs.

Nyitókép: MTVA/Róka László

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

Győzelemre áll Orbán Brüsszelben, ráadásul a Bizottságot nem csak Ukrajna sürgeti

Győzelemre áll Orbán Brüsszelben, ráadásul a Bizottságot nem csak Ukrajna sürgeti
Tovább a cikkhezchevron

Összesen 14 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
igazmagyar
2026. március 02. 09:17
Bonyolódik a helyzet, de minden magyar állampolgárnak azt üzenem, Horvátországba még véletlenül sem menjenek nyaralni. Nagyon sok más lehetőség van, a horvátok meg rohadjanak meg, irigy, mocskos vezetői vannak.
Válasz erre
1
0
gahola
2026. március 01. 20:02
Ha már Trump elintézte ezt nekünk 40 nappal a magyar választások előtt, akkor most szállíthatna is egy kis olajat nekünk.
Válasz erre
0
0
csulak
2026. március 01. 13:56
Orkrajna nem EU-s orszag, igy semmilyen EU-s penzre nem jogosult ! Minden tamogatas orkrajnanak CSAK onkentesen a tagallamok dontese alapjan lehetseges , NEM kotelezoen ! Orkrajna egy korrupt , parazita allam amely nem kepes fenntartani magat onalloan, ilyen allam NEM valo az EU-ba ! Az EB es ET-t be kell perelnie Magyarorszag es Szlovakia ,mert nem a tagallamok erdekeit vedi hanem egy idegen allamet ! Orban Viktor hivja fel Trumpot es Elont ,hogy zarjak le a Starlinket, amig Orkrajna fel nem oldja a Baratsag vezeteken az olajembargot Magyarorszag es Szlovakia ellen !
Válasz erre
0
0
Dixtroy
2026. március 01. 11:14
"Még a 70-es évekbeli olajválság idején volt egy bonmot, hogy 1 százalék termelés kiesés 10 százalék dízel áremelkedést jelent. Ez most talán már túlzó, de az igaz, hogy a kevesebb termék magával hozza az áremelkedést" Na, akkor akik azon mekegtek, hpgy Ukrajna kineveti a dízelünk leállítását, mert lófasz az nekik, most észbe kaphatnak, az nem őket bünteti, hanem a magunkét védjük.
Válasz erre
0
0
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!