Bekövetkezett, amitől mindenki rettegett: Irán elzárta az olaj útját

Most még nagyobb szükség lenne a Barátság kőolajvezetékre.

Brutális hétre készülnek az elemzők a világpiacokon, amelyeket megrengethet az Irán elleni izraeli-amerikai támadás, illetve Teherán válaszlépése, amellyel lezárták a Hormuzi-szorost. Magyarországnak óriási szüksége lenne a Barátság-kőolajvezetékre.

Megrengetheti a világ olajpiacait a Közel-Keleti háború, ezt jósolja a legtöbb elemző holnapra. Az olaj ára már így is emelkedőben volt az elmúlt hetekben, az év eleji 60 dolláros szintről péntekig 73 dollár közelébe emelkedett a Brent nyersolaj jegyzése. Az ár viszont minden jel szerint kilőhet, hiszen Irán az izraeli-amerikai bombázásokra válaszul több olajtermelő arab országot is megtámadott, megbénítva ezzel a légi és vízi közlekedést is, majd Teherán bejelentette: válaszlépésként lezárják a Hormuzi-szorost.
Ezt is ajánljuk a témában

Most még nagyobb szükség lenne a Barátság kőolajvezetékre.

Magyarország energiaellátása így kifejezetten komoly bajba kerülhet, hiszen Ukrajna továbbra sem engedi megnyitni a Barátság kőolajvezetéket, ezáltal a jóval bizonytalanabb Adria-vezeték maradt az egyedüli forrás, hogy olaj érkezzen a Mol finomítóiba. Ezen keresztül viszont feltehetően csak az épp brutális drágulás előtt álló Brent érkezhetne horvát közlések szerint.

Ezt is ajánljuk a témában

Az energiajogász szerint az a probléma, hogy hetek óta nem érkezik olaj a Barátság vezetéken Ukrajnán keresztül.

Egyes jelzések szerint már a héten 80 dollárra ugorhat a jegyzés, tehát minimum tíz százalékos drágulással kalkulálnak az elemzők. A Reuters tárgyilagosan megjegyzi:
Ezt is ajánljuk a témában

Erről Orbán Viktor miniszterelnök is beszélt az esztergomi Háborúellenes Gyűlésen. Magyarországnak mindenképp le kell törnie az olajblokádot.

az elmúlt évtizedek legnagyobb olajválsága közeleg.
A piacokon viszont vérengzés készül, mivel Kína az elmúlt időszakban a hírek szerint szép csendben elkezdte jelentős mértékben felvásárolni az összes elérhető kőolajkészletet. Oroszországból, Szaúd-Arábiából és a háború megindulásáig Iránból is jelentősen fokozták a szállításokat és erősen töltik fel készleteiket. Egyelőre nem tudni, mire készül Peking, a legoptimistább forgatókönyv még az, hogy megvárva az olaj árának hordónkénti 100 dollárra ugrását – ami egyáltalán nem elképzelhetetlen – piacra dobja készleteit és óriási pénzeket kaszál majd velük. A másik forgatókönyvbe inkább nem is érdemes belegondolni.
Kína lépése egy másik ázsiai nagyhatalomnak fáj igazán, hiszen India az olajigényének felét a Hormuzi-szoroson keresztül látta el, így viszont nem jut elérhető olajhoz. Szaúd-Arábia már jelezte, hogy készek növelni a termelésüket, ha ellátási gondok alakulnának ki, ennek viszont feltehetően alaposan megkérik majd az árát. Indiai számítások szerint egy 25 százalékos drágulás akár évi 15 milliárd dolláros többletkiadást is okozhat.
Csökkentve ezzel a GDP-növekedést, de jelentősebb gazdasági összeomlást is hozhat.
Ha a Brent olaj hordónkénti ára 100 dollár közelébe nő, az világszinten jelentősen megemeli az inflációt, nyomást gyakorolva ezzel a jegybankokra, hogy vagy ne csökkentsék alapkamataikat, vagy épp ellenkezőleg, még növeljék is azokat.
Ezt is ajánljuk a témában

Mindannyian súlyosan a zsebünkön érezzük majd az iráni válság és a Barátság kőolajvezeték kiesésének drámai hatását, de van egy fontos kitétel!

Nyitókép: ATTA KENARE / AFP