A Barátság kőolajvezeték nélkül Magyarország energiabiztonsága is veszélyben van a közel-keleti háború miatt

Az iráni események kapcsán Tóth Máté energiajogász szerint nem pusztán közel-keleti fejleményről van szó, hanem olyan folyamatról, amely közvetlenül is érintheti Magyarországot. 

A szakértő hangsúlyozta, hogy bár Irán exportja döntően kelet felé, elsősorban Távol-Kelet-Ázsiába áramlik, így „a világpiaci mennyiség szempontjából az összhatás kevésbé releváns”, a piac már reagált a feszültségre. 

A valódi kockázat szerinte az eszkaláció: 

 A Hormuzi-szoros esetleges lezárása már nemcsak az olajpiacot, hanem a globális kereskedelmet is érintené. „Ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, akkor már nemcsak az olajról, hanem a világkereskedelemről is egészen másképpen beszélgetünk.” 

Tóth Máté szerint azonban a legfontosabb kérdés az, hogy mindez hogyan gyűrűzik be Magyarországra. „Sajnos a világpiac együtt mozog”, és ez most közvetlenebbül érinti az országot, mint korábban. „Most minket jelen állapot szerint megfosztottak az Ural típusú orosz olajtól, ami nagyjából 20 százalékkal olcsóbb, mint a Brent.” Hozzátette, hogy 

így korábban bizonyos mértékben tompította a nemzetközi áringadozások hatását.

A helyzet most más. „Magyarországot egy olyan pillanatban találják el ezek a nemzetközi események, hogy normál esetben lényegesen kisebb lenne a kockázat, hogy a hatások begyűrűznek a világpiaci áron keresztül, hiszen mi egy alternatív ellátási láncolaton voltunk az orosz olajjal.” A Barátság kőolajvezeték azonban jelenleg nem szállít Urals típusú olajat Magyarországra.

A szakértő szerint „jelenleg Magyarország körül van zárva, olajzárlat alatt van az orosz forrás tekintetében”. Ez azt jelenti, hogy az ország teljes mértékben ki van téve a világpiaci ármozgásoknak. „Innentől igen, azt kell mondani, hogy a világpiaci áremelkedés az iráni események és a potenciális eszkaláció eredményeképpen minket is erősen kitett állapotban talál.”

Korábban a költségszerkezet egyszerűbb volt. „Eddig jött az orosz Urala típusú olaj a Barátság vezetéken, ott gyakorlatilag az orosz árat és a Barátság vezeték tranzitdíját kellett megfizetni. Ez volt a teljes ár.” Most viszont „meg kell fizetni azt az arab vagy más típusú olajat, amit bárhonnan a világból megveszünk. 

Emellett „meg kell fizetni a tengeri szállítását”, majd „a horvát tranzitot is, ami összességében jóval drágább, mint a Barátság vezeték díja”.

Összegzésként Tóth Máté úgy fogalmazott: „Eleve sokkal több ponton sebezhető az alternatív olajbehozatalunk, és mindegyik ponton külön-külön is ki vagyunk téve a világpiaci változásoknak.” Hozzátette: „Sajnálatos módon igen, minket is érint az, ami Iránban történik. És sokkal jobban érint, mint érintett volna egy hónappal ezelőtt.”

Nyitókép: Hiromi Uechi /AFP