Orbán Viktor az iráni háborúról: így érinti Magyarországot

A miniszterelnök szerint most még fontosabb lenne, hogy ismét érkezzen olcsó orosz olaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.

Mindannyian súlyosan a zsebünkön érezzük majd az iráni válság és a Barátság kőolajvezeték kiesésének drámai hatását, de van egy fontos kitétel!

„Érdemes néhány fontos gazdasági hatásra és következményre irányítani a figyelmet” – írta Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója Facebook-bejegyzésében az iráni történések kapcsán (csakúgy, mint nemrég a miniszterelnök).

Ezt is ajánljuk a témában

A miniszterelnök szerint most még fontosabb lenne, hogy ismét érkezzen olcsó orosz olaj a Barátság kőolajvezetéken keresztül.

Azt írta, hogy a geopolitikai feszültségek és a háborúk elsőként az energiapiacot rázzák meg, majd ezt követően minden más gazdasági területre is kihatnak. Hozzátette: az energiaárak gyorsan emelkedhetnek, és már a krízisek kockázata is felhajtja az olaj- és gázárakat, mivel a piacok akár órák alatt beárazzák a bizonytalanságot.
Bejegyzésében arra is kitért, hogy a háborús helyzetek és a feszültségek megzavarják a szállítási útvonalakat, a csővezetékeket, a finomítókat, a biztosítási rendszereket és a kereskedelmi áramlásokat, ami akkor is drágábbá teheti az energiát, ha a globális ellátás nem omlik össze.
Úgy fogalmazott, hogy a magasabb energiaárak magasabb inflációt eredményeznek: drágul az üzemanyag, az áram, a fűtés és a közlekedés, ami szinte minden más – így az élelmiszerek, a szállítás és a gyártás – költségeit is növeli.
Kiemelte, hogy tartós hatások esetén az energiaimportáló országok gazdasági növekedése lelassulhat, mivel a háztartások nagyobb részt költenek rezsire és üzemanyagra, így kevesebb marad egyéb fogyasztásra, miközben a vállalkozások magasabb költségekkel szembesülnek, és elhalaszthatják a munkaerő-felvételt vagy a beruházásokat.
Azt is írta, hogy a központi bankok nehéz döntési helyzetbe kerülhetnek: az emelkedő infláció miatt a kamatok hosszabb ideig magasabbak maradhatnak, ugyanakkor ez tovább lassíthatja a gazdaságot, így az energiaválságok komoly gazdaságpolitikai dilemmát jelentenek.
Hangsúlyozta, hogy az energiaválságok az élelmiszerárakban is megjelennek, mivel a földgáz a műtrágyagyártás kulcsfontosságú alapanyaga, az üzemanyagárak pedig közvetlenül hatnak a mezőgazdaságra és a szállításra.
Hozzátette: a piacok ilyenkor kockázatkerülő módon reagálnak, ami részvényárfolyam-esést, magasabb hitelfelvételi költségeket és a biztonságosabb befektetések felé történő elmozdulást eredményezhet, ezáltal szigorítva a pénzügyi feltételeket.
Szerinte hosszabb távon a világ energiaellátási rendszere is átalakulhat, mivel az országok diverzifikálják beszállítóikat, növelik a tároló- és LNG-kapacitásokat, javítják a hatékonyságot, illetve felgyorsíthatják a megújuló energiaforrások bevezetését az ellátásbiztonság érdekében.
A magyar helyzetre kitérve azt írta:
a Barátság kőolajvezetéken történő szállítás visszaállítása elemi fontosságú, ugyanakkor a politikai stabilitás megőrzése még ennél is fontosabb.
Úgy vélte, minden olyan terv vagy elképzelés, amely rövid távon további kockázatot jelent az amúgy is bizonytalan világgazdasági környezetben, káros Magyarország számára.
Összegzésként hangsúlyozta, hogy a geopolitikai konfliktusok növelhetik a háztartások terheit, emelhetik az inflációt, lassíthatják a gazdasági növekedést, és akár évekre átalakíthatják a globális kereskedelmi és energiastratégiákat.
Nyitókép: FAZRY ISMAIL / POOL / AFP