Brüsszelben már készítik a kínzóeszközöket Magyarország ellen: ez lesz az első három lépése az Európai Bizottságnak

Még csak nem is rejtették véka alá.

A Tisza Párt a nyíilvánosság előtt nyugdíjemelést, differenciált nyugdíjkorrekciót emleget. Magyar Péterék kiszivárgott titkos terve azonban brutális megszorításokat tartalmaz az idősek számára is. A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 34. rész.

Magyar Péter az elmúlt hónapokban nyugdíjemelést, differenciált nyugdíjkorrekciót, 120 000 forintos minimálnyugdíjat és az időskorúak járadékának növelését ígérte.

Ezzel szemben a Tisza korábbi hónapokban kiszivárgott valós programja brutális megszorítások hozna az idősek számára is.

Miután a szocialista kormányzat megszorításai nyomán megszűnt, a 13. havi nyugdíj visszaépítése szimbolikus intézkedés volt a kormány részéről. Ugyanakkor-ahogy korábban- az Európai Bizottság és az OECD szakértői már többször ismét javasolták a rendszer "kivezetését vagy korlátozását", mivel szerintük hosszú távon fenntarthatatlan. Mint ismert, ehhez az állásponthoz a Tisza Párt is kritika nélkül igazodott.
Az Európai Bizottság 2022 novemberében, Brüsszelben kelt 91 oldalas javaslatában véleményezte Magyarország RRF-tervét, azt több ponton is támadta. A válaszdokumentum 13. oldalán konkrétan meg is fogalmazzák: „A közelmúltbeli szakpolitikai intézkedések – az állam hosszú távú nyugdíjkötelezettségeinek növelése miatt – súlyosbítják a fenntarthatósági kihívást. A 13. havi nyugdíj 2021-es és 2022-es újbóli bevezetése növeli a nyugdíjkiadásokat.”
Brüsszel először 2022-ben hozakodott elő a "nyugdíjrendszer fenntarthatóságával" kapcsolatos ajánlásokkal, amelynek értelmében egy teljes cselekvési tervet dolgoztak ki a mindenkori magyar kormány számára.
Vagyis röviden: Brüsszel 2025 március végéig várta volna el, hogy a magyar kormány jelentősen megvágja a nyugdíjakat- ezt jelenti a "nyugdíjrendszer közép- és hosszútávú fenntarthatósága". Mivel ez nem történt meg, most a Tisza Párt készít elő nagyszabású nyugdíjcsökkentési tervet. Ennek eszköze a nyugdíjadó, vagyis a degresszió.
A nyugdíjadó lényege egyszerűen összefoglalható:
a Tisza javaslata szerint az állami nyugdíjakat 20 százalékkal csökkentenék, ezzel mérsékelve az ellátórendszer költségeit, összhangban a brüsszeli ajánlásokkal.
Ez a költségcsökkentés első lába. A második láb az állami nyugellátás felmenő rendszerben történő kivezetése, vagyis az a tervezet, mely szerint 2026 szeptember 1-től kötelezően magánnyugdíjpénztárakba terelnék át a munkaerőpiac új belépőit. Számukra megszűnne az állami nyugdíj, ellátást pedig a kötelező, piaci alapú biztosítások alapján kapnának. Ezzel az állam hosszú távon tulajdonképpen kiszáll a nyugdíjak biztosításából.
További pluszköltséget jelentene a 20 százalékos özvegyi nyugdíjadó, amelyet az elhunyt házastárs után járó juttatás után lenne köteles fizetni a túlélő fél, valamint ugyanekkora kulcsú öröklési adó az egészségbiztosítási kötvények után.
Nyitókép: AFP