Életbe lép az Alaptörvény 15. módosítása: szűkül a kormány mozgástere a veszélyhelyzet alatt

Január elsején lép életbe az Alaptörvény 15. módosítása, amelyről még a tavasszal döntött az Országgyűlés. A módosítás korlátozza a kormány mozgásterét a különleges jogrend – egyebek mellett a háborús veszélyhelyzet – alatt. 

A legfontosabb változás, hogy

Ez azt jelenti, hogy a kormány a jövőben csak kétharmados parlamenti felhatalmazás mellett hozhat olyan rendeleteket, amelyekkel felülírhat egyes törvényeket különleges jogrendi esetekben, tehát

• veszélyhelyzet,
• szükségállapot
• és hadiállapot időszakában.

Ezzel együtt az Alaptörvény korrekciójával a veszélyhelyzet kihirdetésének szabályait részletező 51. cikkből kikerül három bekezdés:

• a veszélyhelyzet harminc napra hirdethető ki,
• a kormány a veszélyhelyzetet az Országgyűlés felhatalmazása alapján meghosszabbíthatja, ha a veszélyhelyzet kihirdetésére okot adó körülmény továbbra is fennáll,
• a kormány felhatalmazásáról a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával döntenek.

Ez a három szabály csak a veszélyhelyzet kihirdetésével függ össze, vagyis nem a rendeleti kormányzás részleteit szabályozták a 2026 január elsejével kikerülő pontok.

Jelentősen szűkül a kormány rendeletalkotási hatásköre

A legfontosabb változás tehát nem a különleges jogrend kihirdetésével kapcsolatos, hanem a rendeleti kormányzással függ össze: 

A veszélyhelyzet meghosszabbításáról továbbra is az Országgyűlés , ami a jövőben kiegészül a törvényektől eltérésre való felhatalmazással. Ez utóbbinál az Országgyűlés mérlegelheti, hogy a konkrét helyzetben mely törvényi szabályozástól eltérés indokolt a veszélyhelyzetet kiváltó körülményre nézve, és a kormánynak kizárólagosan erre tekintettel adná meg a rendeletalkotási lehetőséget. A felhatalmazás a rendeletalkotást alkalmanként legfeljebb hat hónapra teszi lehetővé – írja az Index.

A veszélyhelyzet ideje alatt a kormány által rendeletben bevezethető rendkívüli intézkedések pedig a sarkalatos törvényi keretek szerint

• a személyes szabadsággal és az életkörülményekkel,
• a gazdaság- és ellátásbiztonsággal,
• a közösségeket érintő biztonsági célú korlátozásokkal és a lakosság tájékoztatásával,
• az állami és önkormányzati működéssel,
• a törvényes rend, a közrend és a közbiztonság megóvásával vagy helyreállításával,
• az országvédelemmel és országmozgósítással összefüggően,
• a veszélyhelyzetet kiváltó esemény megelőzésével, kezelésével, felszámolásával, továbbá káros hatásainak megelőzésével, illetve elhárításával közvetlenül összefüggő szabályozási tárgykörökben lehetségesek.

Nyitókép: JOSE COLON/ANADOLU/AFP