Átalakítanák az Alaptörvény veszélyhelyzetre és rendeleti kormányzásra vonatkozó szabályait, de vajon jogosak-e a kritikák?
Magyarország Alaptörvénye, amely 2012. január 1-jén lépett hatályba, az ország jogrendszerének alapját jelenti, és részletesen szabályozza a különleges jogrendeket, például a veszélyhelyzetet.
A Fidesz-frakció 2025. március 11-én olyan módosításokat javasolt, amelyek jelentősen átalakítják a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás szabályait. Bár a változtatásokat sok kritika érte, felmerül a kérdés: valóban megalapozottak ezek az aggályok?
A különleges jogrend fogalma
Az Alaptörvény a különleges jogrendet olyan kivételes állapotként határozza meg, amelyben az állam a szokásos működési keretektől eltérő eszközöket alkalmazhat a rendkívüli helyzetek kezelésére.
A különleges jogrend három fő esetkörét különbözteti meg: a hadiállapotot (49. cikk), a szükségállapotot (50. cikk) és a veszélyhelyzetet (51. cikk). Ezek az állapotok eltérő feltételekhez kötöttek, de céljuk azonos: az állam stabilitásának és a polgárok biztonságának védelme.
A különleges jogrend idején az alapvető jogok gyakorlása – bizonyos kivételekkel, mint például az emberi méltóság vagy az ártatlanság vélelme – felfüggeszthető vagy korlátozható az Alaptörvény 52. cikke értelmében. Az Alkotmánybíróság működése azonban nem akadályozható, és az Alaptörvény alkalmazása sem függeszthető fel, ezzel biztosítva a jogállami keretek minimális fenntartását.
Veszélyhelyzet, mint a válságkezelési forma
A veszélyhelyzet intézménye az állam működésének kivételes körülmények között való biztosítását szolgálja, lehetővé téve a gyors és hatékony intézkedéseket olyan helyzetekben, amelyek az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztetik.
Az Alaptörvény eddigi tizennégy módosítása során a veszélyhelyzet szabályozása többször változott, legutóbb pedig 2025 márciusában egy jelentős, tizenötödik módosítás került napirendre, amely alapjaiban alakíthatja át a veszélyhelyzet kihirdetésének és fenntartásának módját.
Az Alaptörvény 51. cikke értelmében a Kormány veszélyhelyzetet hirdethet ki olyan elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén, amely az élet- és vagyonbiztonságot veszélyezteti, valamint ezek következményeinek elhárítása érdekében.
A 2022-es tizedik módosítás tovább bővítette ezt a kört, lehetővé téve a veszélyhelyzet kihirdetését szomszédos országban fennálló fegyveres konfliktus, háborús helyzet vagy humanitárius katasztrófa esetén is, amennyiben ezek magyarországi következményekkel járnak.
Ez a szabályozás például az ukrajnai háború miatt vált fontossá, amelynek hatására 2022 májusában veszélyhelyzetet hirdettek ki Magyarországon.
A veszélyhelyzet idején a Kormány rendeleteket hozhat, amelyekkel felfüggeszthet bizonyos törvényeket, eltérhet jogszabályoktól, illetve más rendkívüli intézkedéseket léptethet életbe. Ez a rendszer lehetővé teszi a gyors reagálást, ugyanakkor garanciaként az Országgyűlés ellenőrzési jogát is megőrzi, összhangban az alkotmányos demokrácia elveivel.
Az Alaptörvény 15. módosítása: lehetőség a kisebbségi kormányzásra?
Az Alaptörvény 15. módosítása, amelyet 2025. március 11-én terjesztett be a Fidesz-frakció, alapvetően változtatja meg a veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás szabályozását, ezzel új lehetőségeket nyitva egy kisebbségi kormány előtt is.
Pozitív szempont, hogy a kétharmados parlamenti jóváhagyás eltörlésével a módosítás gyorsabb és rugalmasabb válságkezelést biztosít, legyen szó természeti katasztrófáról, gazdasági válságról vagy más rendkívüli helyzetről.
Egy, a Telexnek nyilatkozó nemzetközi jogász szerint ez különösen értékes lehet olyan helyzetben, amikor a parlament megosztottsága miatt a döntéshozatal elhúzódna.
További előny a bürokrácia csökkentése: a korábbi szabályozás szerinti 30 naponta esedékes hosszabbítási procedúra helyett egyszerűbb mechanizmus lép életbe, amit a HVG elemzői „praktikus bürokráciacsökkentő lépésként” értékeltek.
Politikai stabilitást is nyújthat egy kisebbségi kormánynak, hiszen a rendeleti kormányzás fenntartása akkor is lehetséges, ha nincs meg a törvényhozási többség.
Ezzel szemben a módosítás aggályokat vethet fel.
A demokratikus kontroll gyengülése az egyik legnagyobb probléma: a parlament ellenőrző szerepének háttérbe szorulása egy kisebbségi kormánynál különösen kockázatos, mert sérülhet a hatalmi ágak szétválasztásának elve.
Az Alaptörvény 15. módosítása a kisebbségi kormányzás lehetőségét pozitív értelemben rugalmasabbá és hatékonyabbá teheti válsághelyzetekben, ugyanakkor jelentős kockázatot hordoz a demokratikus fékek és ellensúlyok gyengítése, valamint a hatalommal való visszaélés terén.
A Kormány a veszélyhelyzet alatt többletjogosítványokkal rendelkezik, ugyanakkor ügyelnie kell arra, hogy ezeket ne alkalmazza visszaélésszerűen, és folyamatosan tartsa magát az alkotmányos előírásokhoz.
Nyitókép: Mandiner / Földházi Árpád
Ezt is ajánljuk a témában
A jog és a társadalom kapcsolata nagyon fontos, viszont az emberek és a társadalmak különbözőek. Ugyanaz a jog nem működhet mindenhol ugyanúgy, pusztán már csak a kulturális különbségek miatt sem - a Pázmány Péter Katolikus Egyetem alkotmányjogi tanszékének docensével Orbán Balázs rovatvezető, a Miniszterelnökség parlamenti és stratégiai államtitkára beszélgetett.
A dél-morvaországi agrárkamara attól tart, a száj-és körömfájás átterjedhet Csehország más területeire is.
A kormány a száj- és körömfájásban érintett gazdaságok dolgozóinak bérgaranciájáról is döntött.
A kormányfő Heves vármegyében arról beszélt, hogy fel kell számolni a droghálózatot.
A leendő „jobboldali” kancellár a jelek szerint még szocialista elődjénél is magasabb szintre emeli a magyarellenes politikát.
A NER-esek nem kullancs módjára telepedtek rá a rendszerre, hanem éppen Orbán és a Fidesz telepítette őket oda.
Marine Le Pen eltiltása miatt szólaltak fel az Európai Parlamentben.
„A hétfői bírósági döntés után úgy tűnik, hogy csak az orosz kozákok állíthatják vissza a szabadságot Franciaországban” – fogalmazott a volt orosz elnök.
Súlyos közlekedési baleset történt a romániai Szeben megyében.
