Szenzációs eredmény: magyar fiatalok hoztak áttörést a Covid-kutatásban

Meglepő felfedezésre jutottak: évekig rettegtünk a Covid-variánsoktól, vajon igazunk volt? A felfedezés új irányt adhat a járványok és a vakcinák kutatásában.

Amikor beadatunk egy vakcinát, nemcsak magunkat védjük, hanem a nagyszülőt, a krónikus beteget, a koraszülöttet, azaz mindazokat, akik a mi védelmünkre szorulnak.


Hogyan működik a vakcina? Mint egy izgalmas képregényben: megmutatja a szervezetnek a kórokozó egy ártalmatlan részletét vagy az ellenanyagot, amely képes legyőzni, ezután testünk immunmemóriát épít. Ha később valóban fel kell venni a harcot ezzel a kórokozóval, a válasz gyorsabb és erősebb, így immunrendszerünk sokszor már a tünetek jelentkezése előtt elbánik a fertőzéssel. Így talán könnyebben érthető a közösségi védelem fogalma is: ha elég sokan védettek, a kórokozó nem talál senkit, akit megfertőzhet – ezt hívjuk nyájimmunitásnak.
Gyakran felmerül a kérdés: mi értelme van az oltásnak, ha mégis megbetegszünk utána? Én inkább úgy tenném fel a kérdést: mi lett volna nélküle?

A vakcinák ugyanis nemcsak a fertőzés esélyét, hanem a betegség súlyosságát is csökkentik.
Az oltásoknak köszönhetően rövidebb a betegség lefolyása, ritkábban van szükség kórházi, főként intenzív osztályos kezelésre. A covid példája is ezt erősíti: az oltottak körében mérhetően alacsonyabb volt a súlyos kimenetel, és ez az influenza elleni szezonális oltások esetében is igaz.