A Tisza Párt egészségügyi terve megszüntetné a társadalombiztosítást, és magánbiztosítókra bízná az egészségügyet. A sürgősségin túl már csak az jutna kezeléshez, aki fizet – a nyugdíjasok és krónikus betegek lennének Magyar Péter terveinek a legnagyobb vesztesei.
Az elmúlt időszakban számos cikkünkben foglalkoztunk Magyar Péterék tervezett megszorító csomagjával, mellyel minimum 1300 milliárd forintot húznának ki a magyarok zsebéből. Mai írásunkban a Tisza egészségügyi „reformját” részletezzük, mely felszámolná a mostani társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert.
A mai magyar egészségbiztosítási rendszer alapja az egységes, kötelező társadalombiztosítás, amelyet az állam szervez és finanszíroz. Ezért jelenleg az ellátásbiztonság az elsődleges szempont, nem pedig a rendszer profittermelése – ezen változtatna a Tisza párt.
A jogosultság személyhez kötött, nem választható, és alapvetően a biztosítási jogviszony meglétéhez kapcsolódik. A rendszer egypilléres: a kötelező társadalombiztosítás az elsődleges és döntő ellátási forma, a magánbiztosítások jelenleg nem részei a közfinanszírozott ellátási struktúrának, hanem attól elkülönülten, kiegészítő jelleggel működnek.
Összességében a magyar egészségbiztosítási rendszer állami monopóliumként működő, kötelező, szolidaritási elven finanszírozott modell, ez a felépítés éles ellentétben áll azzal, amit Magyar Péter pártja tervez.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt által bevezetni tervezett adórendszer összességében azokat a tisztességes munkavállalókat bünteti, akik több munkával több pénzt szeretnének keresni.
A Tisza kiszivárgott adótervei szerint ezt a rendszert szüntetné meg Magyar Péter, helyette pedig magánbiztosítók kezébe adná az emberek ellátását – már azokét, akik ezt ki tudják fizetni. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint az új rendszerben mindenkinek fizetnie kellene egy 5%-os (minden jövedelem után) „egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulékot”, mely az egészségügyi intézmények állami fenntartását finanszírozná. Valamint „szolidaritási járulékot + pótlékot”, ami az alap- és sürgősségi ellátást, és a gyógyszertámogatásokat fedezné.
Mindezért akut egészségügyi probléma (pl. csonttörés) esetén kapnánk sürgősségi és alapellátást. Ennyi. Minden további beavatkozás, kezelés vagy gyógyszervásárlás a betegek zsebéből vagy a magánbiztosításából történne.
Az alapellátáson kívül minden a magánbiztosítók feladata lenne, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy akinek nincs biztosítása az vagy kifizeti az ellátásokat zsebből – teljes áron – vagy egész egyszerűen nem kap ellátást. Ez a gyakorlatban úgy nézhetne ki, hogy az ember, akinek a fizetéséből kétféle járulékot is levont az állam – amelyek közül az egyik a kórházfenntartó – azt csak a kórház sürgősségi osztályáig engedik be, de a felsőbb, csak magánbiztosítással elérhető szintekre már nem mehet.
A Tisza nyilvánosságra került dokumentumában kendőzetlenül fogalmaznak a kérdésben, mint írják:
A biztosítási piac a reform egyik legfontosabb haszonélvezője”
Ez nem is csoda, hiszen Magyar Péter szakértői a magánbiztosítási díjak minimumát – nem maximumát! – a fizetésekhez lőtték be, ez alapján a legolcsóbb alapcsomag a biztosított fizetésének 8,5 százaléka lenne, a felső határ pedig a csillagos ég. Mindezt természetesen a feljebb részletezett kötelező díjakon felül.
A díjak személyenként is jelentősen eltérnének, hiszen a magánbiztosítók profitorientált vállalatok: elsődleges szempontjuk nem az ellátás biztosítása, hanem a bevétel maximalizálása. Ennek megfelelően a rendszer egy, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (KGFB) hasonló bonus–malus logika szerint működne. Az egészségesek kevesebbet, a betegebbek jóval többet fizetnének: egy aktívan sportoló, egészséges fiatal töredékáron juthatna ugyanahhoz az ellátáshoz, amelyért egy krónikus beteg nyugdíjasnak sokszoros díjat kellene fizetnie.
Ezt is ajánljuk a témában
Simonovits felvetett nyugdíjpolitikája, minden olyan idős honfitársat érintene, aki ellátásából tisztességes megélhetést tud biztosítani magának.
Magyarországon közel kétmillió ember él fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel, ideértve a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket, amelyek előfordulása ráadásul folyamatosan növekszik. Az egészségügyi rendszer kiadásainak több mint felét ezeknek a betegeknek az ellátása teszi ki. Ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő helyét kizárólag profitmaximalizálásra épülő magánbiztosítók vennék át, várhatóan – az amerikai gyakorlatot követve – elkerülnék a magas kockázatú páciensek biztosítását, vagy számukra megfizethetetlen díjakat szabnának ki.
Pontosan ez jelenti azt, hogy a reform legfőbb haszonélvezői a biztosítók lennének. Az pedig láthatóan nem zavarja a Tisza Párt „szolidáris Magyarországért” kampányoló szereplőit, hogy éppen azok az emberek – krónikus betegek, fogyatékossággal élők, idősek – nem lennének képesek megfizetni Magyar Péter luxusbiztosítási modelljét, akik a leginkább rászorulnak az ellátásra.
A társadalombiztosítás kivezetése azt eredményezné, hogy a krónikus betegek és az alacsonyabb jövedelmű rétegek fedezet hiányában vagy túlzott díjak miatt kiszorulnának a rendszerből, ami tömeges ellátási válsághoz és az egészségügyi egyenlőtlenségek drámai növekedéséhez vezetne.
Az állami rendszer jelenleg garantálja, hogy életveszélyes vagy akut helyzetben mindenki ellátáshoz jut. A piaci logika azonban egészen más: a biztosító akkor fizet, ha az számára megéri.
Ez a profitorientált modell lényege. A biztosítók nem rászorultság alapján priorizálnak, hanem kockázati és kárhányadi számítások mentén döntenek. Elemzik a várható költségeket, mérlegelik a beavatkozások árát, és azt nézik, miként biztosítható a lehető legnagyobb nyereség a tulajdonosok számára.
Ennek következtében nem lenne automatikus hozzáférés bizonyos drága vagy összetett beavatkozásokhoz.
Ilyen lehetne például egy bypass műtét, a kemoterápia, vagy a krónikus betegek esetében a korszerű, de drágább gyógyszerek. A biztosító indoklása egyszerű lehetne:
A döntések így nem orvosi, hanem pénzügyi szempontok alapján születnének meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt a már 2010-re megbukott magánnyugdíjpénztári rendszert erőltetné újra a magyar emberekre.
Az idősek egészségügyi ellátási igénye magasabb – ezt minden biztosító pontosan tudja. A piaci rendszerben a díjképzés életkor- és kockázatalapú: minél idősebb valaki, annál magasabb biztosítási díjjal kell számolnia. Ráadásul a biztosítók a kárhányad alapján bármikor dönthetnek díjemelésről, vagy akár a szerződés felmondásáról, ha az ellátás költségei meghaladják a számukra elfogadható szintet.
A magyar nyugdíjrendszer azonban nem képes elviselni a hirtelen megnövekvő egészségügyi kiadásokat. Ennek következtében a nyugdíjasok jelentős része:
A jelenlegi társadalombiztosítási rendszer éppen ezt a kiszolgáltatottságot hivatott megelőzni: a TB-alapú ellátásban nem a piaci profitabilitás, hanem a rászorultság elve érvényesül. A tervezett változtatás ezért nem pusztán technikai reform lenne, hanem a társadalmi szolidaritás alapjainak felszámolása.
Nyitókép: Mediaworks
Magyar Péteréktől már majdnem minden hétre jut egy olyan kijelentés, ami sokaknál kiveri a biztosítékot.
„Hogy nem szakad rád az ég?!” – így kommentálta a frakcióvezető a szembesítő videóban elhangzottakat.
A magyar kormány minden olyan fejlesztést végre fog hajtani, amely a magyar egészségügyet, az egészségügyben dolgozókat és a betegeket szolgálja – jelentette ki Takács Péter.
Magyar Péter, Petschnig Mária Zita és Kéri László is agitált a településen.
A diákaktivista is részt vett Magyar Péterék hétvégi tüntetésén.
Simonovits felvetett nyugdíjpolitikája, minden olyan idős honfitársat érintene, aki ellátásából tisztességes megélhetést tud biztosítani magának.
Egy friss felmérés szerint az ukránok háromnegyede elutasítja azokat a béketerveket, amelyek szerintük súlyos engedményekkel járnának Oroszország javára.
A kínai gyártók egyre inkább vezető szerepet töltenek be azokban az ágazatokban, amelyeket a közelmúltig német vállalatok uraltak – és ez mostanra a németeknek is feltűnt.
A rangsor figyelembe veszi a katonák létszámát, a hadsereg finanszírozását, a fegyverzet meglétét és az ország stratégiai helyzetét.
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.
Nem véletlen, hogy a vagyonadót az elmúlt évtizedben majdnem mindenhol elötörölték.
Többkulcsos, rendkívül magas társasági adóval sokkolná a gazdaságot a Tisza Párt, megszüntetve Magyarország versenyelőnyét.
A Tisza Párt által bevezetni tervezett adórendszer összességében azokat a tisztességes munkavállalókat bünteti, akik több munkával több pénzt szeretnének keresni.
