A Tisza Párt egészségügyi terve megszüntetné a társadalombiztosítást, és magánbiztosítókra bízná az egészségügyet. A sürgősségin túl már csak az jutna kezeléshez, aki fizet – a nyugdíjasok és krónikus betegek lennének Magyar Péter terveinek a legnagyobb vesztesei.
Az elmúlt időszakban számos cikkünkben foglalkoztunk Magyar Péterék tervezett megszorító csomagjával, mellyel minimum 1300 milliárd forintot húznának ki a magyarok zsebéből.
Mai írásunkban a Tisza egészségügyi „reformját” részletezzük, mely felszámolná a mostani társadalombiztosításon alapuló egészségügyi rendszert.
A mai magyar egészségbiztosítási rendszer alapja az egységes, kötelező társadalombiztosítás, amelyet az állam szervez és finanszíroz. Ezért jelenleg az ellátásbiztonság az elsődleges szempont, nem pedig a rendszer profittermelése – ezen változtatna a Tisza párt.
A jogosultság személyhez kötött, nem választható, és alapvetően a biztosítási jogviszony meglétéhez kapcsolódik. A rendszer egypilléres: a kötelező társadalombiztosítás az elsődleges és döntő ellátási forma, a magánbiztosítások jelenleg nem részei a közfinanszírozott ellátási struktúrának, hanem attól elkülönülten, kiegészítő jelleggel működnek.
Összességében a magyar egészségbiztosítási rendszer állami monopóliumként működő, kötelező, szolidaritási elven finanszírozott modell, ez a felépítés éles ellentétben áll azzal, amit Magyar Péter pártja tervez.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt által bevezetni tervezett adórendszer összességében azokat a tisztességes munkavállalókat bünteti, akik több munkával több pénzt szeretnének keresni.
A Tisza kiszivárgott adótervei szerint ezt a rendszert szüntetné meg Magyar Péter, helyette pedig magánbiztosítók kezébe adná az emberek ellátását – már azokét, akik ezt ki tudják fizetni. A nyilvánosságra került dokumentumok szerint az új rendszerben mindenkinek fizetnie kellene egy 5%-os (minden jövedelem után) „egészségügyi fenntartási és közegészségügyi járulékot”, mely az egészségügyi intézmények állami fenntartását finanszírozná. Valamint „szolidaritási járulékot + pótlékot”, ami az alap- és sürgősségi ellátást, és a gyógyszertámogatásokat fedezné.
Mindezért akut egészségügyi probléma (pl. csonttörés) esetén kapnánk sürgősségi és alapellátást. Ennyi. Minden további beavatkozás, kezelés vagy gyógyszervásárlás a betegek zsebéből vagy a magánbiztosításából történne.
Az alapellátáson kívül minden a magánbiztosítók feladata lenne, ami magyarra fordítva azt jelenti, hogy akinek nincs biztosítása az vagy kifizeti az ellátásokat zsebből – teljes áron – vagy egész egyszerűen nem kap ellátást. Ez a gyakorlatban úgy nézhetne ki, hogy az ember, akinek a fizetéséből kétféle járulékot is levont az állam – amelyek közül az egyik a kórházfenntartó – azt csak a kórház sürgősségi osztályáig engedik be, de a felsőbb, csak magánbiztosítással elérhető szintekre már nem mehet.
A Tisza nyilvánosságra került dokumentumában kendőzetlenül fogalmaznak a kérdésben, mint írják:
A biztosítási piac a reform egyik legfontosabb haszonélvezője”
Ez nem is csoda, hiszen Magyar Péter szakértői a magánbiztosítási díjak minimumát – nem maximumát! – a fizetésekhez lőtték be, ez alapján a legolcsóbb alapcsomag a biztosított fizetésének 8,5 százaléka lenne, a felső határ pedig a csillagos ég. Mindezt természetesen a feljebb részletezett kötelező díjakon felül.
A díjak személyenként is jelentősen eltérnének, hiszen a magánbiztosítók profitorientált vállalatok: elsődleges szempontjuk nem az ellátás biztosítása, hanem a bevétel maximalizálása. Ennek megfelelően a rendszer egy, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításhoz (KGFB) hasonló bonus–malus logika szerint működne. Az egészségesek kevesebbet, a betegebbek jóval többet fizetnének: egy aktívan sportoló, egészséges fiatal töredékáron juthatna ugyanahhoz az ellátáshoz, amelyért egy krónikus beteg nyugdíjasnak sokszoros díjat kellene fizetnie.
Ezt is ajánljuk a témában
Simonovits felvetett nyugdíjpolitikája, minden olyan idős honfitársat érintene, aki ellátásából tisztességes megélhetést tud biztosítani magának.
Magyarországon közel kétmillió ember él fogyatékossággal vagy krónikus betegséggel, ideértve a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos megbetegedéseket, amelyek előfordulása ráadásul folyamatosan növekszik. Az egészségügyi rendszer kiadásainak több mint felét ezeknek a betegeknek az ellátása teszi ki. Ha a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő helyét kizárólag profitmaximalizálásra épülő magánbiztosítók vennék át, várhatóan – az amerikai gyakorlatot követve – elkerülnék a magas kockázatú páciensek biztosítását, vagy számukra megfizethetetlen díjakat szabnának ki.
Pontosan ez jelenti azt, hogy a reform legfőbb haszonélvezői a biztosítók lennének. Az pedig láthatóan nem zavarja a Tisza Párt „szolidáris Magyarországért” kampányoló szereplőit, hogy éppen azok az emberek – krónikus betegek, fogyatékossággal élők, idősek – nem lennének képesek megfizetni Magyar Péter luxusbiztosítási modelljét, akik a leginkább rászorulnak az ellátásra.
A társadalombiztosítás kivezetése azt eredményezné, hogy a krónikus betegek és az alacsonyabb jövedelmű rétegek fedezet hiányában vagy túlzott díjak miatt kiszorulnának a rendszerből, ami tömeges ellátási válsághoz és az egészségügyi egyenlőtlenségek drámai növekedéséhez vezetne.
Az állami rendszer jelenleg garantálja, hogy életveszélyes vagy akut helyzetben mindenki ellátáshoz jut. A piaci logika azonban egészen más: a biztosító akkor fizet, ha az számára megéri.
Ez a profitorientált modell lényege. A biztosítók nem rászorultság alapján priorizálnak, hanem kockázati és kárhányadi számítások mentén döntenek. Elemzik a várható költségeket, mérlegelik a beavatkozások árát, és azt nézik, miként biztosítható a lehető legnagyobb nyereség a tulajdonosok számára.
Ennek következtében nem lenne automatikus hozzáférés bizonyos drága vagy összetett beavatkozásokhoz.
Ilyen lehetne például egy bypass műtét, a kemoterápia, vagy a krónikus betegek esetében a korszerű, de drágább gyógyszerek. A biztosító indoklása egyszerű lehetne:
A döntések így nem orvosi, hanem pénzügyi szempontok alapján születnének meg.
Ezt is ajánljuk a témában
A Tisza Párt a már 2010-re megbukott magánnyugdíjpénztári rendszert erőltetné újra a magyar emberekre.
Az idősek egészségügyi ellátási igénye magasabb – ezt minden biztosító pontosan tudja. A piaci rendszerben a díjképzés életkor- és kockázatalapú: minél idősebb valaki, annál magasabb biztosítási díjjal kell számolnia. Ráadásul a biztosítók a kárhányad alapján bármikor dönthetnek díjemelésről, vagy akár a szerződés felmondásáról, ha az ellátás költségei meghaladják a számukra elfogadható szintet.
A magyar nyugdíjrendszer azonban nem képes elviselni a hirtelen megnövekvő egészségügyi kiadásokat. Ennek következtében a nyugdíjasok jelentős része:
A jelenlegi társadalombiztosítási rendszer éppen ezt a kiszolgáltatottságot hivatott megelőzni: a TB-alapú ellátásban nem a piaci profitabilitás, hanem a rászorultság elve érvényesül. A tervezett változtatás ezért nem pusztán technikai reform lenne, hanem a társadalmi szolidaritás alapjainak felszámolása.
Nyitókép: Mediaworks
Kardos Péter 1936-ben született és 1971-ben avatták rabbivá és a következő évben a Zuglói Körzetbe került, ahol mostanáig tevékenykedett.
Két évvel Karácsony Gergely újraválasztása után továbbra is politikai és pénzügyi válságok bénítják a főváros működését. A Fővárosi Közgyűlésben pedig új erőviszonyok formálják az új politikai korszakot.
A 2010-es Orbán-Kormány és a 2026-os Magyar Péter féle vezetés első heteit hasonlította össze a politológus.
Közjogi méltóságok eltávolítására tett ígéretet a választási kampányban Magyar Péter, most pedig, a kétharmados többség birtokában igyekszik is eleget tenni neki. Sulyok Tamás államfőt hol kemény bírálattal, hol fenyegetéssel próbálja rávenni a lemondásra. Hasztalan.
Kiderült, két személy is szóba jöhet a vezetői posztra, azonban egyikük sem tartozik a párt első vonalas arcai közé.
A Fideszben még nem döntöttek arról, hogy kiket delegálnak a megüresedett képviselői helyekre.
Mi szüksége egyáltalán a nyaralásáról hazatérő barátnőjét a reptéren csokorral és rajongókkal váró kormányfőnek a klasszikus médiára? Jó kérdés. Egyelőre nem sok. Kacsoh Dániel írása.
Az iskola feljelentést tett, a rendőrség pedig vizsgálja a vajdasági magyar közösséget megrázó incidenst.
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.
Milyen veszélyeket tartogat a Tisza Párt megszorítás-gyűjteménye a magyar családokra? Miként és milyen irányba alakulnak át egy új kormány esetén a családpolitika? Erről beszélgettünk Fűrész Tündével, a KINCS elnökével.
2026-ban is összeülnek a budapesti döntéshozók, hogy megvitassák a főváros ügyeit. Politikai szócsatározások is várhatóak a Fővárosi Közgyűlés januári ülésén.
A tervezet magánbiztosítók kezébe adná a teljes egészségügyi rendszer működtetését. Nyugdíj? Táppénz? Álláskeresési jutalék? Gyermekellátás? Felejtse el! Csak az alapvető egészségügyi ellátásért majdnem ugyanannyit kellene fizetni mint most a teljes társadalombiztosításért.