A Tisza Párt megszorítócsomagja minden munkavállaló zsebéből kihúzna évi több százezer forintot

Egyre brutálisabb részletekre lehet bukkanni az Index által nyilvánosságra hozott, a Tisza Pártnak tulajdonított megszorítócsomagban. A több mint 600 oldalas tervezetet a Mandiner több részes sorozatban mutatja be a részletesen. Ebben a cikkünkben arra térünk ki, hogy mit jelentene a munkavállalóknak az adórendszer átalakítása: a magasabb adókulcsok szinte minden dolgozónál bevételkiesést okoznának, ráadásul a kedvezmények nagy részét is megszüntetné a Tisza Párt.

Magyar Péterék adórendszert érintő átalakítási terve már augusztusban kiszivárgott, a frissen napvilágra került Tisza-csomag pedig csak megerősíti az elképzelés hitelességét. A dokumentum szerint a jelenlegi, egykulcsos adórendszert a Tisza Párt kormányra kerülése esetén alapjaiban változtatná meg a társadalmi igazságosságra és a költségvetés fenntarthatóságára hivatkozva.

Magyar Péter és a Tisza Párt adót emelne

A Tisza-csomag egyik legdurvább megszorítása a tervezett többkulcsos adórendszer, e szerint bruttó

• 417 ezer forintig 15 százalék,
• 417 ezer és 1 millió 250 ezer forintig 22 százalék,
• 1 millió 250 ezer forint felett pedig 33 százalék lenne a személyi jövedelemadó mértéke.

Ez azt jelenti, hogy a munkavállalók többsége a jelenleginél biztosan magasabb adót fizetne, mivel jelenleg a bruttó mediánbér 570 ezer forint körül alakul, vagyis ez az az összeg, amelynél ugyanannyian keresnek többet, mint amennyien kevesebbet.

A legrosszabbul a magas tudást igénylő munkakörökben dolgozók járnának, például az orvosok. 

A KSH adatai szerint tavaly egy szakorvos átlagosan bruttó 2 092 133 forintot keresett. A jelenlegi adórendszerben havonta az szja mértéke 313 819 forint. A Tisza-adó bevezetésével az adóteher 523 713 forintra nőne, vagyis egy szakorvos nettó fizetése közel 210 ezer forinttal csökkenne, ami évi 2,5 millió forint.

Ráadásul az orvoshiány Magyarországon is problémát okoz, ekkora nettó bércsökkenés pedig vélhetően arra ösztönözne számos orvost, hogy külföldre menjen dolgozni. Ráadásul az orvosok nem tartoznak a szupergazdagok közé, így nem állja meg a helyét az az elv, hogy a gazdagok fizetnének többet.

Baloldali szemfényvesztés: az adójóváírás

Magyar Péter többször is hangsúlyozta, hogy adójóváírást vezetne be a Tisza-kormány. Az adójóváírás a Gyurcsány-kormányok egyik intézkedése, amellyel azt próbálták meg elhitetni, hogy a minimálbér adómentes. A valóságban a jóváírás nem valódi adócsökkentés, mivel amennyiben adómentesség lenne a minimálbér összegééig, akkor az a teljes bérskálán adócsökkentést eredményezne, de erről szó sincs.

A tervek szerint az adójóváírás éves összege legfeljebb 240 ezer forint lehetne, és bruttó 700 ezer forintig lehetne igénybe venni, összege sávosan csökkenne. Ez azt jelenti, hogy egyedül a minimálbért kereső, nagyjából 200-300 ezer munkavállaló járna jobban, legfeljebb havi 20 ezer forinttal. A jóváírás ugyan járna a magasabb keresetűeknek is, de összege a legtöbb munkavállaló számára olyan elenyésző – néhány ezer forint – lenne, amely nem kompenzálná a 22 százalékos adókulcs bevezetése miatt kieső nettót.

Ráadásul a 2010 előtti időszak tapasztalatai azt mutatják, az adójóváírás arra ösztönözte mind a munkavállalókat, mind a munkáltatókat, hogy a tényleges keresetnél hivatalosan kevesebbre legyenek bejelentve, így nagyobb jóváírást és alacsonyabb adókötelezettséget elérve.

Búcsút inthetnénk a kedvezményeknek

A tervezetből az is kiderül, hogy gyakorlatilag az összes adókedvezményt eltörölné, vagy drasztikusan csökkentené Magyar Péter pártja. A családi adókedvezményt júliustól emelte a kormány, januártól pedig tovább nő az összeg. Jelenleg 

• egy gyermek után 100 ezer forint,
• két gyermek után 400 ezer forint,
• három gyermek után 990 ezer forint kedvezmény érvényesíthető.

Az adókedvezmény csak az alacsony jövedelműeknek maradna meg teljesen, havi bruttó 417 ezer forintos keresetig. Ezt meghaladóan, havi 1 250 000 forintos keresetig 70 százalék, míg a magasabb keresetűeknek legfeljebb 50 százaléka lenne a jelenleginek a jóváírás mértéke.

A kedvezmények megszüntetése és a jelentős adóemelés tehát gyakorlatilag minden munkavállalónak óriási nettó bevételkiesést jelentene, ráadásul nem ösztönözné a munkáltatókat sem arra, hogy bért emeljenek, mivel a sávhatárokon a béremelés nem járna valódi nettó keresetemelkedéssel, ellenben a foglalkoztatók kiadása nőne.

Nyitókép: Képernyőfotó

***