Megszűnne a 9 százalékos társasági adó: a Tisza Párt többkulcsos rendszere súlyos megszorítást jelentene a vállalkozásoknak, és elindíthatná a tőke kivonulását Magyarországról. Magyar Péterék tervei recesszióba taszítanák hazánkat.
Korábbi cikkeinkben több szempontból is elemeztük Magyar Péterék kiszivárgott gazdasági programtervét, ebből az áttekintésből pedig nem maradhat ki a hazai vállalkozások helyzetének értékelése sem. A tiszás szakértők javaslatcsomagjának megvalósulása esetén csaknem 3700 milliárd forintos megszorítás várna a vállalkozásokra.
Mostani cikkünkben ennek egy konkrét elemével, a társasági adó (TAO) tervezett átalakításával foglalkozunk részletesen.
Magyarországon jelenleg Európa legalacsonyabb társasági adója van érvényben, amelynek mértéke 9 százalék. Abban szakmai konszenzus mutatkozik, hogy ez jelentős versenyelőnyt biztosít az országnak, különösen annak fényében, hogy az Európai Unióban az átlagos társaságiadó-kulcs 20–22 százalék körül alakul.
Többek között ennek is köszönhető, hogy 2023-ban Magyarországra több külföldi működőtőke, vagyis beruházás érkezett, mint a nálunk nyolcszor nagyobb Németországba. 2024-ben pedig az Európába érkező kínai befektetések egyharmada Magyarországot választotta célpontként, összesen 3,1 milliárd euró értékben.
A Tisza Párt tervezete ezzel szemben erre a szintre, sőt annál is magasabbra emelné az elvonás mértékét. A baloldali megszorítócsomag ugyanis többsávos, magas kulcsokat tartalmazó társasági adórendszer bevezetését irányozza elő, amely 13,5; 18; 21,5 és akár 25 százalékos adókulcsokat is tartalmazna.
Már a legkisebb vállalkozások is több adót fizetnének, a közepes gazdasági szereplők közterhei megduplázódnának, és minél nagyobb, illetve sikeresebb egy vállalkozás, annál súlyosabb adóterhet róna rá az új rendszer.
A társasági adó ilyen mértékű emelése nem maradna következmények nélkül: radikális sokkot okozna a magyar gazdaságban. A vállalkozások nyeresége jelentősen csökkenne, kevesebb forrás maradna munkahelyek fenntartására, fejlesztésekre, beruházásokra és béremelésekre. Megnőne a csődök száma és annak kockázata is, hogy a vállalkozások kivonulnak az országból.
Ezt is ajánljuk a témában
A tiszás megszorítócsomag lényegében egy átfogó adóemelési hullám, amely a kata, az ekho és a kiva teljes felszámolásával semmizné a vállalkozói világot.
A magas társasági adó megszüntetné Magyarország egyik legfontosabb befektetési előnyét, a tőke pedig hátat fordítana hazánknak. Ezzel a kockázattal maguk a tiszás program készítői is tisztában vannak, hiszen a dokumentumban leírják: „fennáll az adóelkerülés és a profit-áthelyezés kockázata, különösen a globális cégek körében”.
Ez azonban a Tisza szakértőit láthatóan nem tartja vissza, mivel számukra elsődleges a brüsszeli elvárásoknak való megfelelés. Brüsszelben ugyanis nem nézik jó szemmel, hogy a külföldi multinacionális cégek Magyarországon fektetnek be és építenek gyárakat, ahelyett, hogy mindezt Nyugat-Európában tennék.
További probléma lenne, hogy a megnövekedett adóterhek miatt a vállalkozások kénytelenek lennének emelni áraikat, ami minden termék és szolgáltatás drágulását eredményezné. Mindezek következtében erősödne az adóelkerülés, teret nyerne a szürkegazdaság és a feketefoglalkoztatás is.
Hogy a Tisza Párt környezetében valóban léteznek ilyen elképzelések, azt egyes hírek szerint a párt tanácsadójaként felbukkanó Surányi György egy interjúban egyértelművé tette. A korábbi jegybankelnök a Szabad Európának beszélt arról, hogy az államháztartást a bevételi oldalon, vagyis adóemelésekkel lehetne stabilizálni, amelyek közé a társasági adó felemelése is beletartozna.
Surányi György pontosan így fogalmazott:
Egész egyszerűen rossz a szerkezete a bevételi oldalnak is, meg a kiadásinak is, mert a bevételi oldalon is lehetne keresni. Az nem igaz, hogy a kilencszázalékos társasági adó az egy értelmes dolog.”
Hasonló álláspontot képviselt a szintén a Tisza Párt környékén mozgó Bod Péter Ákos, és Raskó György is tett erre utaló kijelentéseket.
A társasági adó kulcsának emelésével történő államháztartási stabilizációra több nemzetközi példa is létezik, ezek azonban egyáltalán nem nevezhetőek sikernek.
Brazília 2015-ben súlyos költségvetési válságba került, amelyre válaszul a kormány több vállalati adót, köztük a társasági nyereségadót is megemelte. A döntést „költségvetési szükségszerűséggel” indokolták – pont, ahogy a Tisza szakértői – azonban a megszorítás végül alig segített a büdzsén. A Világbank elemzései szerint a beruházások volumene két év alatt közel 9 százalékkal csökkent, miközben a külföldi működőtőke-beáramlás
A vállalati szektor helyzete jelentősen romlott, számos közepes vállalkozás felfüggesztette bővítési terveit, a gazdaság pedig 2015–2016 között összesen 7 százalékpontos GDP-visszaesést szenvedett el. A gazdasági hanyatlás három év alatt 1,1 millió munkahely megszűnéséhez vezetett. Az IMF utólagos értékelése egyértelműen kimondta: „a fiskális konszolidáció adóemelésre épülő stratégiája rövid távon tovább mélyítette a recessziót, mivel elfojtotta a magánberuházásokat és a fogyasztást”.
Hasonlóan súlyos példa Görögország esete is. Az euróválság idején, 2010 és 2014 között az ország adórendszere gyökeresen átalakult. Az EU–IMF mentőcsomag feltételeként Görögország 2013-ban 20 százalékról 26 százalékra, majd 2015-ben 29 százalékra emelte a társasági adó kulcsát. A cél itt is az állami bevételek növelése és az államadósság csökkentése volt, ám az intézkedés nem hozott tartós költségvetési egyensúlyt.
Az OECD és az Európai Bizottság 2018-as értékelése szerint a beruházási ráta tíz év alatt a GDP 26 százalékáról 11 százalékra zuhant, miközben a munkanélküliség 27 százalékra ugrott, ami az egyik legmagasabb arány volt az Európai Unióban. A válságot tovább mélyítette, hogy számos görög kis- és középvállalat adóoptimalizálási céllal Ciprusra vagy Bulgáriába helyezte át székhelyét, így a gazdasági növekedés lehetőségét is elveszítette az ország.
A harmadik példa Franciaország, amely évtizedeken keresztül az Európai Unió egyik legmagasabb társaságiadó-kulcsával működött. A 2012-es elnökválasztás után a Hollande-kormány ezt a nagyvállalatokra kivetett kiegészítő adóval tovább súlyosbította, és az effektív társasági adókulcsot 38 százalékra emelte. A lépést itt is a költségvetés stabilizálásával és az államadósság csökkentésével indokolták, ám az intézkedés visszájára sült el: 2012 és 2015 között a GDP-növekedés mindössze egyetlen alkalommal érte el az 1 százalékot, miközben a munkanélküliség 10,35 százalékra emelkedett.
A társasági adó megemelése nem önmagában jelenne meg a Tisza Párt számára készült baloldali megszorítócsomagban. A tervek szerint megszüntetnék a kkv-kedvezményeket, emelnék a munkáltatói terheket, és ellehetetlenítenék a kedvező vállalkozói adónemeket, így a katát, az ekhót és a kivát is. A következmények ebben az esetben sem maradnának el.
A fentiekből egyenesen következik a belső fogyasztás visszaesése. A lassuló bérnövekedés, az inflációs sokk és a növekvő munkanélküliség együttese egy lefelé húzó gazdasági spirált indítana el, amelyben a magasabb adókulcsok miatt elmaradó beruházások, az elbocsátások és a reálbérek csökkenése miatt a lakossági fogyasztás mérséklődik, újabb gazdasági visszaesést előrevetítve.
Ennek eredményeként a beruházási aktivitás csökkenése és a foglalkoztatottság romlása együttesen zsugorítaná azt az adóalapot, amelyből az állam a működését finanszírozza. Ilyen körülmények között a szociális kiadások – mint a rezsicsökkentés, a csok vagy az édesanyák szja-mentessége – is fenntarthatatlanná válnának.
Nyitókép: Magyar Péter (Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP)
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Egyre gyűlnek Magyar Péter és a Tisza-kormány körül a magukat függetlennek és objektívnek nevező balliberális újságírók és médiaszakemberek.
A volt Jobbik-elnök szerint Magyarország „lelkileg nagyon sebzett, traumatizált” ország.
Csak annyira unalmas azt hallgatni, hogy itt mindenki független-objektív.
A lengyel lap szerint a szükséges infrastrukturális fejlesztések késnek.
„A kormány visszalépett a módosítási szándéktól” – fogalmazott Gulyás Gergely.
Karin Karlsbro szerint sajnálatos, hogy Magyarország kormánya úgy döntött, folytatja az Ukrajnából érkező árukra vonatkozó jogellenes importtilalmat.
Egyre gyűlnek Magyar Péter és a Tisza-kormány körül a magukat függetlennek és objektívnek nevező balliberális újságírók és médiaszakemberek.
Az irániak szerint távol van még a béke.
Kapcsolódó cikkek a A Tisza Párt megszorító csomagja aktában.
Milyen veszélyeket tartogat a Tisza Párt megszorítás-gyűjteménye a magyar családokra? Miként és milyen irányba alakulnak át egy új kormány esetén a családpolitika? Erről beszélgettünk Fűrész Tündével, a KINCS elnökével.
2026-ban is összeülnek a budapesti döntéshozók, hogy megvitassák a főváros ügyeit. Politikai szócsatározások is várhatóak a Fővárosi Közgyűlés januári ülésén.
A tervezet magánbiztosítók kezébe adná a teljes egészségügyi rendszer működtetését. Nyugdíj? Táppénz? Álláskeresési jutalék? Gyermekellátás? Felejtse el! Csak az alapvető egészségügyi ellátásért majdnem ugyanannyit kellene fizetni mint most a teljes társadalombiztosításért.
