Míg a korábbi válságok padlóra küldték a béreket, 2010 óta 85 százalékkal nőtt a fizetések vásárlóereje – íme a bizonyíték, hogy a magyarok pénztárcája vastagabb, mint valaha, még ha nem is mindenki hiszi el.
Sokan hajlamosak elfelejteni, honnan indultunk, de Szalai Piroska a Kontextus Cash Talk műsorában emlékeztetett. A miniszterelnöki főtanácsadó egy hosszú idősoros grafikont hozott, amely 1960-tól mutatja a magyar reálkeresetek alakulását. „1978 után elkezdett csökkenni, és egy nagy bezuhanás ’94 után történt, a Bokros-csomag idején” – magyarázta Szalai. Akkor a reálérték az 1967-es szintre esett vissza.
A szakértő rámutatott: a 2010 előtti időszakban, a Gyurcsány-kormányok alatt is volt megszorítás, ami miatt a reálkeresetek stagnáltak vagy csökkentek. „2006 után indult meg igazán a reálkereset-csökkenés abban az időszakban” – mondta. Ezzel szemben 2010 után, a Fidesz-kormányváltással fordulat állt be. „A 2006-os szintet valójában 2014-re tudtuk utolérni” – emelte ki Szalai Piroska.
Azóta viszont a növekedés töretlen. „2010-hez képest a reálérték a tavalyi esztendőre majdnem elérte a 80 százalékot, az idei esztendőben pedig, mivel már ismerünk 10 hónapnyi adatot,
a 85 százalék környékére fog felfutni”
– jelentette ki a főtanácsadó. Ez azt jelenti, hogy a bérek – köznyelven szólva – „inflációval csökkentett” vásárlóértéke csaknem megduplázódott másfél évtized alatt.
Lentner Csaba professzor hozzátette: ez a növekedés nem a véletlen műve, hanem a tudatos gazdaságpolitika eredménye. „A kormány a munkaerőpiacon a szükséges létszám biztosítására és a bérek folyamatos emelésére törekedett” – mondta. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése húzta magával az átlagbéreket is, ami javította az életszínvonalat.
Szalai Piroska hangsúlyozta: a reálbér-növekedés nemcsak statisztika, hanem a családok biztonsága. „Aki többet keres, az többet is tud költeni, ami pörgeti a gazdaságot” – mondta. A jövőre nézve a szakértők optimisták: ha a gazdaságpolitika iránya megmarad, a reálbérek tovább nőhetnek, és Magyarország felzárkózása folytatódhat.
Nyitókép: GABOR MONOS / AFP
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
Az Európai Bizottság nem tudja, mire számíthat Magyar Pétertől.
A radikális döntés aligha tekinthető demokratikusnak.
Reméljük, hogy a Magyar Péter féle „rendszerváltás” nem az akkori szokásokhoz való visszatérést jelenti.
Egyszerűbben: több nap- és szélerőmű, több tiszta energia, nagyobb energiabiztonság, több beruházás és új munkahelyek Magyarországon. Pénteken Brüsszelben nemcsak forrásokról állapodtunk meg.
Havasi szerint a miniszterelnök összevissza beszél.
Önazonosságunk alapja nem változhat: közösségünk a magyar polgárosodás közössége.
Az Európai Bizottság nem tudja, mire számíthat Magyar Pétertől.
Az Országgyűlés alelnöke részletesen beszélt a választási vereség okairól, felelősségvállalásról és a jövő feladatairól. Interjúnk.
