Megmutatták a grafikont, ami sokkolni fogja azokat, akik szerint Magyarországon csak rosszabbul lehet élni

Sokan hajlamosak elfelejteni, honnan indultunk, de Szalai Piroska a Kontextus Cash Talk műsorában emlékeztetett. A miniszterelnöki főtanácsadó egy hosszú idősoros grafikont hozott, amely 1960-tól mutatja a magyar reálkeresetek alakulását. „1978 után elkezdett csökkenni, és egy nagy bezuhanás ’94 után történt, a Bokros-csomag idején” – magyarázta Szalai. Akkor a reálérték az 1967-es szintre esett vissza.

A szakértő rámutatott: a 2010 előtti időszakban, a Gyurcsány-kormányok alatt is volt megszorítás, ami miatt a reálkeresetek stagnáltak vagy csökkentek. „2006 után indult meg igazán a reálkereset-csökkenés abban az időszakban” – mondta. Ezzel szemben 2010 után, a Fidesz-kormányváltással fordulat állt be. „A 2006-os szintet valójában 2014-re tudtuk utolérni” – emelte ki Szalai Piroska.

Azóta viszont a növekedés töretlen. „2010-hez képest a reálérték a tavalyi esztendőre majdnem elérte a 80 százalékot, az idei esztendőben pedig, mivel már ismerünk 10 hónapnyi adatot, 

 – jelentette ki a főtanácsadó. Ez azt jelenti, hogy a bérek – köznyelven szólva – „inflációval csökkentett” vásárlóértéke csaknem megduplázódott másfél évtized alatt. 

Lentner Csaba professzor hozzátette: ez a növekedés nem a véletlen műve, hanem a tudatos gazdaságpolitika eredménye. „A kormány a munkaerőpiacon a szükséges létszám biztosítására és a bérek folyamatos emelésére törekedett” – mondta. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése húzta magával az átlagbéreket is, ami javította az életszínvonalat.

Szalai Piroska hangsúlyozta: a reálbér-növekedés nemcsak statisztika, hanem a családok biztonsága. „Aki többet keres, az többet is tud költeni, ami pörgeti a gazdaságot” – mondta. A jövőre nézve a szakértők optimisták: ha a gazdaságpolitika iránya megmarad, a reálbérek tovább nőhetnek, és Magyarország felzárkózása folytatódhat.

Nyitókép: GABOR MONOS / AFP