Megmutatták a grafikont, ami sokkolni fogja azokat, akik szerint Magyarországon csak rosszabbul lehet élni

2026. január 02. 12:39

Míg a korábbi válságok padlóra küldték a béreket, 2010 óta 85 százalékkal nőtt a fizetések vásárlóereje – íme a bizonyíték, hogy a magyarok pénztárcája vastagabb, mint valaha, még ha nem is mindenki hiszi el.

2026. január 02. 12:39
null

Sokan hajlamosak elfelejteni, honnan indultunk, de Szalai Piroska a Kontextus Cash Talk műsorában emlékeztetett. A miniszterelnöki főtanácsadó egy hosszú idősoros grafikont hozott, amely 1960-tól mutatja a magyar reálkeresetek alakulását. „1978 után elkezdett csökkenni, és egy nagy bezuhanás ’94 után történt, a Bokros-csomag idején” – magyarázta Szalai. Akkor a reálérték az 1967-es szintre esett vissza.

A grafikon, amely 1960-tól mutatja a magyar reálkeresetek alakulását

A szakértő rámutatott: a 2010 előtti időszakban, a Gyurcsány-kormányok alatt is volt megszorítás, ami miatt a reálkeresetek stagnáltak vagy csökkentek. „2006 után indult meg igazán a reálkereset-csökkenés abban az időszakban” – mondta. Ezzel szemben 2010 után, a Fidesz-kormányváltással fordulat állt be. „A 2006-os szintet valójában 2014-re tudtuk utolérni” – emelte ki Szalai Piroska.

Miközben Ön ezt olvassa, valaki máshol már kattintott erre:

„Mennyibe kerül egy százalék?” – kellemetlen kérdést kapott a Medián

„Mennyibe kerül egy százalék?” – kellemetlen kérdést kapott a Medián
Tovább a cikkhezchevron

Azóta viszont a növekedés töretlen. „2010-hez képest a reálérték a tavalyi esztendőre majdnem elérte a 80 százalékot, az idei esztendőben pedig, mivel már ismerünk 10 hónapnyi adatot, 

a 85 százalék környékére fog felfutni”

 – jelentette ki a főtanácsadó. Ez azt jelenti, hogy a bérek – köznyelven szólva – „inflációval csökkentett” vásárlóértéke csaknem megduplázódott másfél évtized alatt. 

Lentner Csaba professzor hozzátette: ez a növekedés nem a véletlen műve, hanem a tudatos gazdaságpolitika eredménye. „A kormány a munkaerőpiacon a szükséges létszám biztosítására és a bérek folyamatos emelésére törekedett” – mondta. A minimálbér és a garantált bérminimum emelése húzta magával az átlagbéreket is, ami javította az életszínvonalat.

Szalai Piroska hangsúlyozta: a reálbér-növekedés nemcsak statisztika, hanem a családok biztonsága. „Aki többet keres, az többet is tud költeni, ami pörgeti a gazdaságot” – mondta. A jövőre nézve a szakértők optimisták: ha a gazdaságpolitika iránya megmarad, a reálbérek tovább nőhetnek, és Magyarország felzárkózása folytatódhat.

Nyitókép: GABOR MONOS / AFP

 

 

Összesen 84 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
csokiscsiga
2026. január 07. 22:30 Szerkesztve
Érdekelne, ha ez a kimutatás igaz, akkor hogy van az hogy 2014ben a szakmunkás bérminimumból, csak az én keresetemből éltünk, hogy létezik hogy mindent is kitudtam fizetni két főre úgy hogy azért nem a legminimumabb élelmiszerekre költöttünk és ráadásként mindketten erős dohányosok voltunk akkoriban még 10-20ezer forintot félre is tudtunk tenni. Jelenleg már vezetőpozícióban, annak az összegnek nem egész négyszeresét keresem, nem dohányzunk, és csak a legolcsóbb legminimumabb élelmiszert vagyunk kénytelenek megvenni a fizetésemből a hónap közepére meg semmi sem marad. Jelenleg is ketten vagyunk nem dohányzunk, és most is csak az én fizetésem áll rendelkezésre kettőnknek... Mert hát az már senkinek nem szúr szemet hogy az elmúlt tíz évben a kereset ha csak a minimumot nézem az alig háromszorosára nőtt, miközben a rezsi az 4-5ször annyi az élelmiszer meg 5-10szer annyi mint tíz éve akkor hol is van az a reálkereseti emelkedés??? Csak két példa: kenyér 80ról 800 tej 65ről 300...
Válasz erre
0
0
Bogdán
2026. január 05. 23:33
Bokros Lajos megszorítások tótum-faktum minisztere. Világbankár. Mit kever...kavar. Elég volt belőle Magyarországnak!
Válasz erre
0
0
Szamóca bácsi
2026. január 03. 14:13
ami a legfontosabb: a 2000-es évek derekán te próbáltad rábeszélni a HR-est, hogy legalább adjon egy esélyt, hívjon be beszélgetésre, ma a HR-es udvarol neked, hogy esetleg egy online interveiw keretében, akár normál munkaidőn kívül adhatnál időt a cégnek, hogy bemutassák az ajánlatukat és hogy rá tudjanak ígérni a jelenlegi fizetésedre. ez számít b+, az összes többi mutató teljesen felesleges, amikor azt akarjuk mérni, hogy mennyire lehet boldogulni egy országban. ma már a „dolgoznék én, de nem kapok munkát” egy elavult, avas szöveg (már az Avason is).
Válasz erre
3
0
PéZsé
2026. január 03. 06:22
Ez a cikk tudjátok milyen? Olyan mint amikor azt mondja valaki hogy „Milyen jól futsz!” – miközben előtte eltört a lábad. Ha valóban „jobban élünk”, akkor: miért nő az egészségügyi magánkiadás? miért dolgoznak külföldön százezrek? miért érzik az emberek többsége, hogy szűkösebben él? És ki a cikk értelmi szerzője mert nem látom sehol! Na mindegy, boldog új esztendőt mindenkinek!
Válasz erre
0
5
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!