Nos – Venezuela sincsen meg.
„Nos – Venezuela sincsen meg, Maduro kivételével a hatalmi struktúra fennáll, és ugyan érték veszteségek a hadsereget, de azért mindez nem döntő.
Ami Grönlandot illeti. Grönlandnak megvan a világos jogi útja a függetlenséghez egy népszavazás megtartásával. A függetlenség mögött az utóbbi időben növekvő társadalmi támogatás volt, részben mert a gyarmati korszak születésszabályozási botránya megrázta a közvéleményt. De ez sok év. Elkerülhetetlen ugyanis egy tárgyalási folyamat Dániával, aminek nincsen időkorlátja, a megállapodást utána el kell fogadnia a Grönland parlamentjének és egy népszavazásnak kell megerősítenie. Jelenleg egy bizottság foglalkozik a folyamat alapvető kérdéseivel, amelynek jelentése 2026 vége előtt nem várható
De a függetlenség sem jelentene feltétlen amerikai uralmat.
Ezt is ajánljuk a témában
Edgar Beltránnal arról beszélgettünk, hogy ellopja-e Trump Venezuela olaját, siratja-e bárki Maduro elnököt, és jobbra fordult-e az ország sorsa.
Trump javaslata, hogy Grönlandot a múltbeli amerikai területi felvásárlásokhoz hasonlóan megvásárolja gyakorlatilag kizárható, ezt Dániával szemben és a sziget népessége feje felett nem lehet megtenni. Az amerikai katonai beavatkozás és annexió, bár erre az USA-nak természetesen megvan a képessége, rendkívül alacsony valószínűségű – ugyanakkor ez bármikor nagyon gyorsan megtörténhetne, hiszen komoly ellenállásra Dánia még az EU segítségével sem képes. Ugyanakkor ez nem csak Dániával, hanem az egész Európai Unióval jelentene egy olyan szakítást, amelyet a Trump adminisztráció eddigi gyakorlata alapján aligha vállal fel. Egy dolog ugyanis a választóknak szóló retorika, más dolog a cselekedet.
Venezuela ebből a szempontból nem példa.
Ami valóban lehetséges út, az az Egyesült Államokkal való társulás a függetlenség elnyerése után. A modell lehetne Puerto Rico státusza, de az kevesebb jogot adna Grönlandnak, mint amivel jelenleg rendelkezik. Kialakítható lenne természetesen egy új jogi megoldás is, ami meghagyná Grönland jelenlegi belső és külső jogait, például a védelemre és a közös állampolgárságra szűkítve a társulást. De ez megint csak időigényes, bonyolult jogi folyamat lenne. Tehát nem kell túlizgulni, jönnek mennek a mémek, de ez nem realitás.
Ahogy egyébként Venezuela megszállása sem, azt sem kell túlizgulni, egy nagy szárazföldi inváziónak nincs realitása. Trump vagy megállapodást akar a jelen elittel, vagy reménykedhet abban, hogy a nép elsöpri azt. De bemenni sok tízezer katonával aligha fog. Ez nem az ukrajnai invázió paralellje volt, ez egy gyors, ügyes különleges műveleti akció volt, az egész pár óráig tartott.”
Fotó: Jim WATSON / AFP
Az a hajó már elment, amelyre a tiszás politikusok szerettek volna felkapaszkodni – mutatott rá az elemző.
Végzetes lemaradásba kerülhet Európa legnagyobb gazdasága.
Nem csak magyar érdek.
Újabb harc Budapest és Brüsszel között.
A békés rendezés a józanság politikáján túl számunkra erkölcsi felelősség is. Constantinovits Milán írása.
Az Európai Unió Indiával kötött szabadkereskedelmi megállapodása több ponton is csúnyán visszaüthet.
A főképviselő a minősített többségi döntéshozatalt javasolja – így korlátlanul lehetne önteni az Unió pénzét Ukrajnába.
A következő körben egyeduralkodóvá válhat.
Ezt Hollywoodban sem írhatták meg volna jobban.
