Megszületett a döntés: Brüsszel arra kényszerítené Magyarországot, hogy fizessen még többet vagy telepítsünk be migránsokat

Megegyeztek Brüsszelben az uniós tagállamok az úgynevezett szolidaritási alapról, amely az új EU-s migrációs és menekültpolitika központi eleme és döntöttek arról is, hogy mely országok jogosultak kedvezményre vagy támogatásra – írta a hvg.hu.

Mint kifejtik, a tagállamok szándéka szerint a 2026. június 12-én hatályba lépő menekültügyi és migrációs paktum hatékonyabbá teszi az európai menekültügyi rendszert. Egyrészt egyértelmű szabályokat tartalmaz a menedékjog iránti kérelmek feldolgozásáért való felelősségre vonatkozóan. Másrészt célja az illegális beáramlás csökkentése, és szolidaritási intézkedéseket ír elő a tagállamok között. Utóbbi célja az, hogy csökkentse azon országok terheit, ahová a legtöbb migráns érkezik. 

A Tanács szerint hosszú távon a paktum segíteni fog a migrációs nyomás csökkentésében minden tagállam esetében.

Minden tagállam maga dönti el, hogy milyen típusú szolidaritási intézkedést ígér, beleértve a különböző intézkedések kombinációja felajánlásának lehetőségét is. 

A szolidaritási alap 2026-os referenciaszáma 21 000 áthelyezést ír elő, vagy egyéb szolidaritási erőfeszítést, illetve 420 millió eurós pénzügyi hozzájárulást.

Fontos, hogy az áthelyezések menedékkérőkre vonatkoznak, a gazdasági bevándorlókat az EU nem fogadja be, a határon őrizetbe veszik őket és visszafordítják származási országukba. A menedékkérők esetében pedig menekültügyi eljárás keretében egyénenként bírálják el a kérelmüket.

A paktumban meghatározott mennyiségi és minőségi kritériumok értékelése alapján az Európai Bizottság arra a következtetésre jutott, hogy Ciprus, Görögország, Olaszország és Spanyolország migrációs nyomás alatt áll. Ezek az országok profitálhatnak a szolidaritási alap szolidaritási intézkedéseiből, tehát a javukra kell felajánlásokat tenniük a tagállamoknak.

Ausztriát, Bulgáriát, Horvátországot, Csehországot, Észtországot és Lengyelországot jelentős migrációs helyzettel küzdő országokként határozták meg. Nekik lehetőségük van kérni a szolidaritási alaphoz való hozzájárulásaik teljes vagy részleges levonását. 

– írja a cikk. 

Hozzátették: amennyiben a magyar kormány ennek nem tesz eleget, kötelezettségszegési eljárást indíthat ellene az Európai Bizottság. Ha ennek során az Európai Bíróság megállapítja a jogsértést, akkor egy külön eljárásban pénzbüntetést lehet kiszabni, amely a be nem fizetés esetén bármilyen uniós támogatásból levonható.

A szolidaritási alapról szóló politikai megállapodás után a Tanácsnak még hivatalosan el kell fogadnia a végrehajtási határozatot. Ez a jogi átdolgozást és fordítást követően, 2025. december 31-ig fog megtörténni.

A Tanács megállapodott abban, hogy uniós szinten biztonságos származási országnak kell minősíteni Bangladest, Kolumbiát, Egyiptomot, Indiát, Koszovót, Marokkót és Tunéziát. Az EU-tagjelölt országokat uniós szinten is biztonságos származási országnak minősítik, kivéve, ha nemzetközi vagy belső fegyveres konfliktushelyzet van az országban; az alapvető jogokat és szabadságokat érintő korlátozó intézkedéseket fogadtak el; vagy a tagállami hatóságok által az országból érkező kérelmezőkkel szemben hozott pozitív határozatok aránya meghaladja a 20 százalékot.

Fotó: MTI/Balogh Zoltán