A Drogkutató Intézet vezetője szerint a BKEF működése elnök nélkül törvényességi aggályokat vet fel, a forráselosztás pedig a sérülékeny kisebbségi csoportokat részesíti előnyben a budapesti lakosság széles körével szemben.
A Fővárosi Közgyűlés közelgő ülésén kerül terítékre a Budapesti Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (BKEF) ez évi munkája. A BKEF testülete (elnöke: mindenkori főpolgármester-helyettes; társelnöke: Budapest rendőrfőkapitánya; koordinátora: a Főpolgármesteri Hivatal Szociálpolitikai Főosztály főosztályvezetője által kinevezett személy, valamint további delegáltak) évente kétszer ülésezik, és a plenáris ülések között a testület az éves cselekvési tervben jóváhagyott feladatait öt munkacsoportban végzi.
Ezt is ajánljuk a témában
Szerdán ismét napirendre kerül Budapest hónapok óta húzódó belső vitája. A Fővárosi Közgyűlésnek döntenie kell a főpolgármester-helyettes megválasztásáról, ám a jelölt, Tüttő Kata támogatottsága erősen kérdéses.
Ezt is ajánljuk a témában
A fővárosi Fidesz-KDNP a november 27-i Fővárosi Közgyűlésen kezdeményezni fogja a jelenlegi szabályozás eltörlését, illetve társadalmi egyeztetést követően minden releváns szakmai szerv, hatóság bevonásával egy új drogellenes stratégia megalkotását.
A BKEF munkájáról évente számol be a Fővárosi Közgyűlésnek, a most közzétett dokumentum pedig a plenáris ülések és a munkacsoportok munkájának bemutatásán túl kitér a BKEF testülete által javasolt kerületi szakmai egyeztetések bemutatására, és – a korábban drogfogyasztás-pártinak titulált Fővárosi Drogstratégia céljainak elérése érdekében – az immáron a Tisza Párt színeiben politizáló, LMBTQ-lobbista Bódis Krisztina nevével fémjelzett Fővárosi Szociális Közalapítvány által pályázati úton támogatott projektek rövid ismertetésére is.
A Mandiner arra kérte a Drogkutató Intézet vezetőjét, Téglásy Kristófot, hogy értékelje a közgyűlés elé kerülő dokumentumban szereplő „fejleményeket”. Országszerte — így Budapesten is — az egyik legsúlyosabb probléma a kábítószer-fogyasztás; nem véletlen, hogy a kabinet több szigorítást hozott a közelmúltban, és tervez a közeljövőben.
Téglásy már az elején leszögezte:
miután a BKEF megválasztott főpolgármester-helyettes hiányában elnök nélkül működik, a testület minimum mulasztásos törvénytelenség közepette működik.
A szakértő úgy látja, a dokumentum kétségtelenül kiemel számos eredményt, „ám ezek inkább technikai jellegű, szervezési feladatok: munkacsoportok, megbeszélések és egyeztetések eredményei”.
Azt is látni kell – folytatja a Drogkutató Intézet vezetője –, hogy az idő előrehaladtával az ezeken részt vevő szakemberek száma egyre csökken: több munkacsoport nem vagy nagyon kevés résztvevővel működik, az egyik vezető pedig menet közben lemondott. „A tényleges tevékenységek forráshiányában csak elvétve valósulnak meg teljesen.”
Ugyanakkor láthatóvá tesz egy olyan aránytalanságot is, amely hosszú távon mind a fővárosi drogpolitika hatékonyságát, mind társadalmi igazságosságát kérdésessé teheti – tette hozzá Téglásy.
Téglásy Kristóf jelezte, hogy a BKEF jelentése a marginalizált csoportok (hajléktalan szerhasználók, szexuális kisebbségek) számára nyújtott ártalomcsökkentő szolgáltatásokat hangsúlyozza. Az ALÁRTPRO 2024 – Alacsonyküszöbű és ártalomcsökkentő programok megvalósítása Budapesten – pályázat forrásainak elosztása alapján azonban egyértelműen látszik, hogy a rendelkezésre álló 19,2 millió forint teljes egészében olyan szervezetekhez került, amelyek elsősorban e két kisebbségi csoportot célozzák (lásd: HepaGo, Háttér Társaság, a Drogprevenciós Alapítvány utcai megkereső programjai).
Ez önmagában nem lenne probléma – hiszen a sérülékeny csoportok támogatása legitim és fontos –, ám látni kell:
ezek a csoportok a budapesti lakosság nagyon kis hányadát teszik ki, miközben a források arányaiban messze meghaladják társadalmi súlyukat – állapította meg a Drogkutató Intézet vezetője.
Mint mondta, a tájékoztatóban nincsen olyan elem, amely a fővárosi fiatal lakosság széles körét célzó programokra mutatna rá ugyanezzel az intenzitással vagy támogatási volumennel.
Téglásy szerint a pályázati eredményeket olvasva kirajzolódik egy olyan drogpolitikai fókusz, amely a legmagasabb kockázatú, legsúlyosabb élethelyzetű csoportokra koncentrál, ugyanakkor háttérbe szorítja azt a tényt, hogy a drogprevenció elsődleges terepe nem az utcán, hanem az iskolában, a fiatalok mindennapi környezetében van.
A BKEF dokumentuma utal erre, amikor megjegyzi, hogy a prevenciós munkacsoport aktivitása gyenge, részben a finanszírozás hiánya és az ellehetetlenült jogszabályi környezet miatt, és mindössze tíz szakember vett részt a márciusi ülésen a harmincból.
Ez már önmagában komoly figyelmeztetés: a fiatalokkal való megelőző munka terén rendszerhiányok mutatkoznak – állapította meg a szakember, felhívva arra a figyelmet, hogy miközben a balliberális vezetésű főváros komoly figyelmet és pénzügyi támogatást fordít az éjszakai szórakozóhelyekre és a biztonságosabb partikultúra kialakítására – például a Budapesti Biztonságos Éjszakai Élet Munkacsoport megalakulásával, amely többször ülésezett és kampányokat szervezett a szórakozóhelyek számára –,
addig a gyermekekkel, kamaszokkal, fiatal felnőttekkel végzett korai megelőző munka továbbra is alulfinanszírozott és szervezetileg gyenge.
A szakértő meglátása szerint a dokumentum is elismeri, hogy az iskolai prevenciós programokat működtető szakembereket nehéz mozgósítani, és az is világos, hogy a megelőzésre fordított erőforrások a töredékét teszik ki az ártalomcsökkentő szolgáltatásokra költött összegeknek. A DPT 2025 – Drogprevenciós Programok Támogatása Budapesten – pályázaton ugyan volt két fiatalokra fókuszáló program, de ezek összesen öt szervezetes mezőnyből kerültek ki, és a kiírás maga is hangsúlyozottan a „magas kockázatnak kitett” csoportokon tartotta a fókuszt, nem a széles, általános iskolai prevenciós mezőn.
Téglásy Kristóf szerint a kérdés az: milyen drogpolitikát szeretne Budapest? „Olyat, amely tüzet olt – és ezzel gyakran a legsúlyosabb, legkilátástalanabb helyzetekben próbál apró javításokat elérni –, vagy olyat, amely hosszú távon csökkenti a droghasználat előfordulását azáltal, hogy a teljes fiatal generációt proaktívan, korán és hatékony módszerekkel éri el?” Meglátása alapján a dokumentumból inkább az első verzió rajzolódik ki.
A hajléktalan szerhasználók ellátására szakmaközi ajánlás készül, intenzív utcai megkeresés zajlik, az LMBTQ-szervezetek pedig célzott szolgáltatásokat kapnak. „Ez mind fontos, de a domináns fókusz egy olyan társadalmi kisebbségre irányul, amely – bár sérülékeny – mégis kisméretű Budapest egészéhez képest” – hangsúlyozta ismét a szakember, jelezve, hogy eközben a főváros több mint 300 ezer, 25 év alatti lakosának drogprevenciós támogatása arányaiban marginális helyet kap.
Szerinte az iskolai szociális segítők képzése jó irány, viszont ezek a műhelyek néhány tucat résztvevőt mozgatnak meg, miközben a probléma tömeges. A fiatalok prevenciója nem projektszinten, hanem rendszerszinten kellene megjelenjen. A megelőzés hatékonysága meglátása alapján akkor lenne valódi, ha a 10–18 éves korosztály mindennapjaiba beépülne, nem kizárólag szórakozóhelyi kampányok formájában jelenne meg.
A Drogkutató Intézet vezetője két fontos megállapítást tett:
Összességében pedig úgy értékelt, hogy a BKEF 2025-ös munkájáról szóló tájékoztató szakmailag alapos, azonban a felhasznált források megoszlása alapján
egy olyan drogpolitikai irány rajzolódik ki, amely a megelőzés helyett az ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt. Ez nemcsak hogy szembe megy a Nemzeti Drogellenes Stratégia alapvető irányaival, de alapjaiban téves szakmai megközelítésen alapul.
A budapesti fiatalok széles köre azonban ennél többet érdemel: valódi, korai, rendszerszintű prevenciót – zárta gondolatait Téglásy Kristóf.
Nyitókép forrása: Facebook
Csak álelőterjesztésekre futotta Magyar Péter frakciójától.
Szerdán ismét napirendre kerül Budapest hónapok óta húzódó belső vitája. A Fővárosi Közgyűlésnek döntenie kell a főpolgármester-helyettes megválasztásáról, ám a jelölt, Tüttő Kata támogatottsága erősen kérdéses.
A Nemzet Főterén hétfőn kerül a helyére a tűzoltók és a katonák segítségével.
A Nemzetközi Energiaügynökség adatai mindent igazolnak.
Kőkeményen ráfekszenek a fegyverkezésre.
Aki Orbánt háborúpártinak mondja, annak arra komoly oka van. Például eredménytelen volt a kezelése, és újabb beutalóra lesz szüksége az elmeorvoshoz. Horváth K. József írása.
Ugye nem gondolják, hogy mellékes, hogy a Tisza applikáció letöltői között kúriai bíró is van? – teszi fel a kérdést Varga Zs. András.
