Üzent a magyaroknak Pressman lehetséges utódja – nem láttuk jönni, amit írt
Bryan E. Leib meglepő történetet árult el családjáról.
A fővárosi Fidesz-KDNP a november 27-i Fővárosi Közgyűlésen kezdeményezni fogja a jelenlegi szabályozás eltörlését, illetve társadalmi egyeztetést követően minden releváns szakmai szerv, hatóság bevonásával egy új drogellenes stratégia megalkotását.
Nyitóképünk illusztráció: Ewan McGregor a Trainspotting c. filmből (Forrás: IMDb, Miramax)
Budapesten súlyos a droghelyzet, annak véget kell vetni!
– közölte közösségi oldalán Szentkirályi Alexandra, a kormánypártok fővárosi frakcióvezetője. Mint mondja, a fővárosnak kulcsszerepe lehetne a kábítószerek elleni harcban, de sajnos épp az ellenkezőjét teszi.
– „Hazánkban az első kipróbálás átlagéletkora tizennégy év, tehát minden ennél idősebb magyar érintett.”
– „Ma Magyarországon az első kipróbálás aránya az 14 év. Míg a kábítószerfogyasztók aránya nő, addig az első kipróbálás pedig életkorilag folyamatosan csökken. Tehát ez azt jelenti, hogy ma már egy 14-15 éves gyerek is bőven a veszélyeztetett célcsoportba tartozik.”
– „A vevőik visszatérő kuncsaftok voltak, mindannyian kiskorúak és az adatok szerint több, mint egymillió forintot hagytak ott a kábítószerért.”
– „Magyarországon a vizsgálatok alapján a szert (MDMA) a 15-64 éves korcsoport 0,6 százaléka használja.”
– „Magyarországon a legfiatalabb ember, aki marihuána elvonókúrára járt, az a bekerülés idejében 10 éves volt. A legalizálás következménye az egészségügyi ellátórendszerre is kihatna.”
A nemzet fővárosának ma van egy drogstratégiája, ami, ahogy a neve is mutatja, nem egy drogellenes, sokkal inkább egy drogpárti stratégia”
– fogalmaz Szentkirályi, emlékeztetve, hogy ennek a dokumentumnak a létrehozásában olyanok is közreműködtek, akik állítása szerint azért lobbiznak, hogy a budapestiek adóforintjaiból szabadabb és kényelmesebb legyen a kábítószerfogyasztás.
A fideszes politikus videójában egyáltalán nem kertel, bújtatott drogliberalizációnak titulálja a Karácsony Gergely és az őt egy éve még teljes mellszélességgel támogató balliberális közgyűlési többség által elfogadott stratégiát.
Ahelyett, hogy megelőzésre, leszoktatásra, és a bűnüldözésre fordítaná az energiát a főváros, különböző eszközökkel támogatnák a kábítószerhasználók életformáját.
Ezzel szemben
a budapesti Fidesz-KDNP a megelőzésben, a dílerek felé mutatott zéró toleranciában és a teljes felépülés támogatásában hisz
– hívja fel a figyelmet Szentkirályi, bejelentve, hogy a november 27-i Fővárosi Közgyűlésen kezdeményezni fogják a jelenlegi szabályozás eltörlését, illetve társadalmi egyeztetést követően minden releváns szakmai szerv, hatóság bevonásával egy új drogellenes stratégia megalkotását.
A kormánypártok előterjesztésében a következő indoklás olvasható:
a fővárosi drogstratégia ellentétes az országgyűlés által elfogadott, jelenleg is hatályos Nemzeti Drogstratégia szellemiségével és az európai unió irányadó szakpolitikai irányelveivel.
Tény, nagy visszhangja volt a tavaly elfogadott Fővárosi Drogstratégiának, bár konkrét intézkedések azóta sem születtek, holott az erről szóló testületi döntésben szerepel: „a Fővárosi Önkormányzat elsőként a Fővárosi Közgyűlés általi elfogadást követő 60 napon belül, majd ezt követően évente cselekvési tervet készít a Stratégiában előírt feladatok végrehajtására és éves beszámolót készít az abban foglaltak megvalósulásáról”.
A dokumentum – amelynek megalkotásában részt vett többek között Kardos Tamás drogügyi szakértő (TASZ), Sárosi Péter jogvédő, drogriporter (444-es publicista), Fazekas Tamás (a drogliberalizációért régen küzdő Juhász Péter ellenzéki politikus volt ügyvédje), a Magyar Addiktológiai Társaság vezéremberei – szinte ajánlásokat tartalmaz, egy bizonyos szakpolitikai (és filozófiai) oldal mezsgyéjén.
Beszédes például a stratégiáról szóló közgyűlési előterjesztés bevezetője: „az egészséghez és az egészséget támogató környezethez való jog biztosítása mellett, az emberi méltóság, az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás eszményei vezérlik”.
A Karácsonyék által felkért szakemberek négy beavatkozási színteret jelöltek ki – megelőzés, kezelés/ellátás/felépülés, ártalomcsökkentés és kínálatcsökkentés –,
ám a prevenció helyett sokkal inkább az ártalomcsökkentést domborították ki a drogstratégiában.
„A magyarországi prevenció az elmúlt 10 évben nem fejlődött. A prevenciós programokról nincsenek elérhető adataink, nem rendelkezünk azok hatékonyságáról és eredményességéről hiteles információkkal. A Stratégiát megalapozó helyzetfelmérés során megszervezett fókuszcsoportos vizsgálat eredményeként került megállapításra, hogy csekély azon programoknak a száma, amelyek eljutnak az iskolai színtérre és az eljutott programok minősége kérdéses” – olvasható a dokumentumban.
Mialatt
Karácsonyék szakértőinek állítása szerint az ártalomcsökkentő programok oda viszik a segítséget, és azt a segítséget, amire a szerhasználóknak abban a helyzetben szükségük van, anélkül, hogy megkövetelnék tőlük a teljes szermentességet.
Például tájékoztatást, hideg víz biztosítását szórakozó fiataloknak, pihenőhely létesítését utcai szerhasználóknak, steril eszközöket szolgáltatását különböző fertőzések megelőzésére (tűcsere) vagy az illegális szerek gyógyszerekkel történő helyettesítését.
„Az ártalomcsökkentés célja nem a fogyasztás elősegítése, hanem annak ártalmainak csökkentése, és a bizonyítékok szerint ezek a programok hosszú távon a kereslet csökkentéséhez, valamint nem növeléséhez járulnak hozzá” – áll a Fővárosi Drogstratégiában.
Szeptember utolsó napjaiban „A nemzetközi droglobbi és a hazai liberális drogaktivizmus találkozása – ezért kell felülvizsgálni a fővárosi drogstratégiát” címmel jelentetett meg elemzést a Drogkutató Intézet. Ebben rámutatnak, „ideológiailag determinált, tudományosan nem alátámasztott programról van szó”, amit véleményük szerint vissza kell vonni.
A Mandiner a közelgő Fővárosi Közgyűlés előtt kereste meg Téglásy Kristófot, az intézet vezetőjét. Miért éppen most kerül terítékre a Fővárosi Drogstratégia visszavonásának lehetősége?
„Már amikor átment a testületi szavazáson a dokumentum, jeleztük, ez így ebben a formában szakmailag teljesen elfogadhatatlan módon kialakított stratégia, s hogy az egyáltalán nem volt társadalmasítva – mondja Téglásy Kristóf, emlékeztetve: – Negyvennégy embert kérdeztek meg a Karácsonyék által felkért szakértők, abból harminchat volt budapesti, ezt nem igazán tekinthetjük reprezentatív felmérésnek.”
De hogy miért épp most álltunk elő hangsúlyosabban mindezzel?
Az utolsó percekben fogadták el a dokumentumot és annak cselekvési tervét. Utóbbinak jövő márciusában lenne a kiszabott határideje, ám még el sem kezdték a feladatok végrehajtását, hiszen fel se állt még a Budapesti Kábítószer Egyeztető Fórum azon testülete, amely mindezekért felelne.”
Ha Karácsonyék késésben is vannak, viszont, amennyiben a Drogkutató Intézet, illetőleg immár a kormánypártok által is javasolt újratervezésre sor kerül, abból további csúszás lesz – vetjük fel a szakembernek.
„Álláspontom szerint sokkal jobb először egy normális drogellenes stratégiát megalkotni, minthogy egy összetákolt, kevés ember által támogatott koncepciót végrehajtani – feleli Téglásy Kristóf. –
A mi álláspontunk, hogy egy széleskörű, társadalmi és szakmai egyeztetésen is átesett drogellenes stratégiát szükséges létrehozni.”
Szakmailag milyen ellenérvek hozhatóak fel a Fővárosi Drogstratégiával szemben? – érdeklődünk. A Drogkutató Intézet vezetője azt válaszolja, a jelenleg hatályos dokumentum az ártalomcsökkentésre helyezi a hangsúlyt.
„Amit pestiesen talán úgy lehetne legjobban megfogalmazni: »Drogozz kevesebbet, és az nem árthat neked!« Ezzel szemben a nemzeti drogellenes stratégia (amely egy országgyűlési határozat) olyan irányt képvisel,
és szerintem ez lenne a mérvadó, amely a teljes felépülés-központú kezelésre helyezi a hangsúlyt, valamint a prevenció elsődlegességére, és a drogfogyasztással, terjesztéssel, termesztéssel kapcsolatos zéró toleranciára.”
„Fontos leszögeznem – pláne a félreértések elkerülése végett –,
a szerhasználókat nem tekintjük ellenségnek itt a konzervatív oldalon sem”
– fűzi hozzá a szakember, jelezve: a szerhasználóknak egyáltalán nem érdeke, hogy őket ne tekintsék kezelésre szoruló személyeknek.
A Karácsonyék által kínált liberális megoldások Téglásy Kristóf álláspontja szerint szembemennek a józan ésszel, a nemzeti érdekekkel is.
„Leegyszerűsítve az Ő megoldási képletük így szól: »drogozzál, csupán ne halj bele!« – Az ártalomcsökkentő megoldások ezt jelentik. – Mi azt mondjuk: »ne drogozzál!«”