A modern marihuána sokkal erősebb, mint a korábbi évtizedekben volt, mert a tetrahidrokannabinol (THC) tartalma jelentősen megnőtt – közölte az MCC konferenciáján Alex Berenson. A statisztikák szerint az amerikai lakosság fele már próbálta a cannabist, 20 millióan napi szinten szívnak marihuánát.
„Rengeteg dezinformáció és hazugság származik azoktól, akik a teljes drogliberalizációt sürgetik az Amerikai Egyesült Államokban” – közölte az MCC drogügyi konferenciáján Alex Berenson. Az amerikai újságíró és író néhány legendát meg is osztott hallgatóságával. Az egyik hazugság, hogy a „betépett” sofőrök lassabban és óvatosabban vezetnek. A statisztikák ugyanakkor ezt az állítást nem támasztják alá. Sőt! Colorado államban a 2012-es drogliberalizáció óta megháromszorozódott a közúti balesetek száma. A másik népszerű legenda, hogy a marihuána nem tesz rosszat az emberi szervezetnek, sem a szívnek, sem a tüdőnek.
Ezzel szemben az igazság, hogy a THC rossz, mert szív és érrendszeri betegségekhez vezethet!”
– jelentette ki a new yorki szerző, aki hozzátette: hamisnak bizonyult az az érvelés is, hogy a drogliberalizáció visszaszorítja a szervezett bűnözést, mert ellenőrzött viszonyok között árusítják a kábítószert.
„Sajnos, a rendelkezés éppen fordított hatást ért el, mert lecsökkentette a drog árát a piacon, így többen férhetnek hozzá a szerhez” – közölte az író.
Alex Berenson leginkább a 2019-ben megjelent „Tell Your Children: The Truth About Marijuana, Mental Illness, and Violence” (Mondd el gyermekeidnek: Az igazság a marihuánáról, a mentális betegségekről és az erőszakról) című könyve miatt vált ismertté a marihuána, illetve a drogliberalizáció témájában.
Az amerikai szerző előadásában kitért arra, hogy a modern marihuána sokkal erősebb, mint a korábbi évtizedekben volt.
Ennek oka, hogy a növények tetrahidrokannabinol (THC) tartalma jelentősen megnőtt: korábban a THC 5 százalék körül alakult, ugyanakkor manapság nem ritka a 20, sőt akár a 25 százalék is.
„Kelj fel és tépj be!” – egyre többen mondogatják ezt az amerikai fiatalok. Berenson úgy véli, hogy a társadalomban könnyen kialakulhatnak kulturális stigmák, amelyek miatt marginalizálni fogják a fiatalabb generációkat, mondván: ők mindig be vannak tépve.
A túlzott alkoholfogyasztás nem jó, mert sok esetben kocsmai verekedéshez vezet. A cannabis még rosszabb, mert a kiszámíthatatlansága miatt komoly veszélyeket rejt„ó”
– mondta Berenson, aki szerint a marihuána – különösen a magasabb THC-tartalmú változatai – pszichotikus zavarokat okozhat. Például hozzájárulhat a skizofrénia kialakulásához és növelheti az erőszakos bűncselekmények elkövetésének kockázatát is.
A statisztikák szerint az USA lakosságának fele már kipróbálta a cannabist legalább egyszer. A felmérések azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban legalább 20 millióan – 60 százalékban férfiak – napi szinten fogyasztanak marihuánát.
Az alkoholfogyasztás azért csökkent az utóbbi időben nálunk, mert sok drog jött be a piacra. Sajnos a fiatalok közül soknak csak az a célja, hogy betépjen és egész nap videójátékokkal játsszon. Nősülés és családalapítás eszükbe sem jut”
– tette hozzá Alex Berenson, aki határozottan minden fórumon a marihuána legalizációja ellen érvel. Fontos – fűzte hozzá a szerző -, hogy mondjuk el az igazságot a veszélyekről.
Az író emlékeztetett arra, hogy a történelemben már volt arra példa: a drog kis híján tönkretett egy egész birodalmat. Kína és az ópium viszonya a modern történelem egyik legfontosabb és legtragikusabb fejezete, amely az Ópiumháborúkhoz és az ország gyarmati sorba süllyedésének kezdetéhez vezetett.
A 18. században az európaiak, leginkább a britek nagy mennyiségben importáltak Kínából luxuscikkeket: teát, selymet és porcelánt. Kína viszont nem keresett európai árukat, ami súlyos kereskedelmi deficitet okozott az európaiak számára. A Brit Kelet-indiai Társaság Indiában nagy mennyiségű ópiumot kezdett termeszteni, és azt illegálisan csempészte Kínába. Az ópiummal fizettek a kínai árukért, így megfordult a kereskedelmi mérleg. A kínai császári kormányzat megpróbálta betiltani az ópiumkereskedelmet, de a 19. század közepén két háború is kitört emiatt. Végül Kína félgyarmati sorba süllyedt a nyugati hatalmakkal szemben.
Az ópiumfogyasztás a társadalom széles rétegeiben elterjedt, komoly egészségügyi, szociális és morális problémákat okozva. Csak a Kínai Népköztársaság 1949-es megalakulása után kezdődött meg az ópiumtermelés és -fogyasztás radikális felszámolása, a mákföldek felszántásával és szigorú intézkedésekkel.
„A ’60-as években a kommunista Kínában kivégezték a drogkereskedőket. A nyugati országok azonban nem vezethetik be ezt a módszert” – jegyezte meg Alex Berenson. Szerinte már az is nagy előrelépés lenne, ha Amerikában nem reklámoznák a különböző THC-tartalmú szereket, elvetnék a drogliberalizációs kezdeményezéseket és nyíltan beszélnének a kábítószer káros hatásairól.
A nyitókép illusztráció. Fotó: Pixabay
Mint kiderült, az egyik droghasználó már nem tart bulit, mert „kijönnek razziázni, teszem azt, és akkor most elviszik a fél népet, azért, mert magas a pulzusom!”
A matematikaprofesszor interjút adott.
Kiderült: az egyszerű német emberek szemében Magyarország másképpen néz ki, mint az akadémikusok és újságírók szemszögéből.
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
Sebestyén Géza hangsúlyozta, hogy a 2010-es kormányváltással egy teljes gazdaságpolitikai fordulat is jött.
Ismét jó teljesítményt nyújtott.
Nagyon szeretik őt.
