Minden eddiginél súlyosabb nyilatkozatot tett a NATO-főtitkár: Szijjártó Péter hidegvérrel helyretette, és üzent Brüsszelbe

„Felszólítjuk Mark Ruttét, hogy fejezze be a háborús feszültség szítását!!!” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.

Telt ház fogadta csütörtökön esete a szegedi Mathias Corvinus Collegium (MCC) épületében Orbán Balázst, a miniszterelnök politikai igazgatóját. A Mandiner Klubestjén a politikus beszélt arról, hogy milyen messzire van a világ egy mindent elpusztító atomháborútól.

„Valahogy mindenki érzi: a történelem sűrűsödik és most fog eldőlni, hogy a következő 10-20 évben milyen perspektívák nyílnak ki előttünk, illetőleg milyen kapuk záródnak be” – közölte Orbán Balázs az MCC szegedi központjában.
„Hszi Csin-ping évekkel ezelőtt eldöntötte, hogy Kína az elektromobilitás és az e-autózás világvezető hatalma lesz. A kínai elnök gondolatai bekopogtattak Szegedre, ahol az épülő BYD autógyár hosszú időre meghatározza a város mindennapjait” – fogalmazott a miniszterelnök politikai igazgatója, hozzátéve: olyan helyzet van most, hogy Donald Trump amerikai elnök gondolatai is „kopogtatnak” Magyarországon.

A NATO-főtitkár Berlinben úgy fogalmazott, hogy egy olyan háborúra kell felkészülnünk, amit nagyapáink és dédapáink vívtak. Mark Rutte szerint Oroszország öt éven belül készen állhat arra, hogy a NATO ellen katonai erőt vessen be.
Ezt is ajánljuk a témában

„Felszólítjuk Mark Ruttét, hogy fejezze be a háborús feszültség szítását!!!” – hangsúlyozta a magyar külügyminiszter.

Erre kell felkészülnünk itt Európában, a NATO-főtitkár szavai bizony bekopognak Szegedre is”
– mondta Orbán Balázs, hozzátéve: a békének és a háborúzásnak is van tudománya, peace studies és war studies.
Vannak olyan tanulmányok, amelyek arról szólnak, hogyan történik egy háborús eszkaláció. Az egyik amerikai intézet szerint 44 pontja van a háború kiterjedésének, amit eszkalációs lépcsőnek hívnak. Az ő logikájuk szerint mi a 12. pontnál azonban a 44. lépcső egy mindent elpusztító atomháború.
A miniszterelnök politikai igazgatója kitért arra, hogy az eszkalációs lépcsők közül már magunk mögött tudhatunk olyanokat, mint a diplomáciai kapcsolatok megszakítása, a szabotázsakciók, a szankciós rezsimek bevezetése, a gazdaság hadigazdaságra való átállítása, valamint a civil lakosság mozgósítása a sorkatonaság bevezetésével.
„Csak egy szikra kell, mint 1914. június 28-án Szarajevóban – tette hozzá a politikus – persze senki nem számol azzal, hogy mire fog az egész kifutni, és onnantól kezdve a háború megállíthatatlan lesz”.
A politikus véleménye szerint az európai uniós intézményrendszerben komoly válság mutatkozik. Magyarország – hasonlóan másokhoz – azért döntött az Európai Unió mellett, mert az a békét és a jólétet jelentette.
„Az EU keleti frontján háború van, belül, a nyugat-európai országokban polgárháborús helyzet van a migráció miatt” – magyarázta Orbán Balázs. Szerinte az európai uniós tagság már nem jelent többé békét, ráadásul az orosz-ukrán háború miatt megállt az európai gazdaság növekedése is.
Az európai elit – 30 ezer jól fizetett bürokrata – abban érdekelt, hogy egy nagyhatalmi konglomerátumot, az Európai Egyesült Államokat hívja életre. A béke és jólét helyett egy új cégérre van szükségük: a háborúra.
Brüsszelnek a háború egzisztenciális kérdés, mert csak erre hivatkozva hajlandók az európaiak elfogadni azt a sanyargatást, amit az EU-tól kapnak.
„Meg kell győzniük az európai embereket, hogy háború van, és a háború miatt járuljanak hozzá az Európai Egyesült Államok létrehozásához, különben az egész projekt szét fog esni a társadalmi elégedetlenség miatt” – fogalmazott a politikus. „Ráadásul – tette hozzá – a 30 ezer európai bürokrata is tolja bele a tagállamokat a háborúba”.
Az intézményi rend bekrepált, mert a világ újraszervezése folyik éppen. Ebben a helyzetben az autópilóta üzemmód, vagyis az uniós intézmények már nem működnek. „Ilyenkor a vezetők és a vezetői kvalitások dominálnak” – állította a Mandiner Klubestjén Orbán Balázs, kifejtve, hogy Magyarország nagyhatalmakkal való kapcsolatrendszerének nem az a lényege, hogy mi cukik akarunk lenni.
Emlékszünk arra, hogy 20 évvel ezelőtt az akkori miniszterelnök, Gyurcsány Ferenc hogyan dörgölőzött és gazsulált az orosz elnöknek. Azt gondolta, hogy a magyarok kezéből erre ki fog esni a kanál. Tévedett”
– elevenítette fel a politikus az esetet, amikor Gyurcsány Ferenc saját otthonában fogadta Putyin elnököt.
A magyar külpolitika lényege: az Egyesült Államok, Kína, Törökország, Oroszország és az arab államok vezetőinek fejében legyen egy kép a fejükben, hogy miért fontos nekik Magyarország stratégiai partnerségnek a fenntartása. Példaként említette a nemrég kiszivárgott amerikai nemzetbiztonsági dokumentumot, ami nevesíti is Magyarországot, mint európai stratégiai partnert.
„Egy helyen vagyunk még megakadva: Brüsszelben” – közölte Orbán Balázs, hozzátéve: 2029-ig ezt a feladatot is el fogják végezni és az utolsó puzzle-darab is a helyére kerül.
Nyitókép forrása: Mandiner/Földházi Árpád