Brüsszel újabb stratégiai ágazatot áldozott be, elhúzódó válság körvonalazódik

Nehéz esztendő elé néznek az európai tejtermelők, 2026 a jelek szerint a válságkezelésről szól majd a tejtermékek piacán. A felvásárlási árak az elmúlt hónapokban jelentősen zuhantak, a készletekből pedig óriási feleslegek halmozódtak fel az EU legnagyobb tejtermelő országaiban. Hiába volt előre látható a válság, Brüsszel nem tett ellene semmit, sőt, a piaci zavarok egyik legfőbb előidézője maga az Európai Bizottság.

A válságra már régóta figyelmeztettek az ágazati érdekképviseletek és a nemzetközi szervezetek, Brüsszel ugyanakkor figyelmen kívül hagyta ezeket jelzéseket, mi több, 

Kína régóta szálka Brüsszel szemében

Kína több ágazatban is az EU legnagyobb kereskedelmi partnere, ez igaz mind az exportra, mind az importra. A 2020-as évekre világossá vált, hogy az autóipar globális központja több évtized után nem Európa lesz, hanem Ázsia: Peking repülőrajtot vett az elektromos autógyártásban.

Az orosz-ukrán háború miatt életbe lépett uniós szankciók ráadásul jelentős versenyhátrányba sodorták az európai autóipart, miközben Peking állami támogatásokkal vált e-jármű nagyhatalommá, nagyon rövid idő alatt.

Brüsszel régóta kifogásolja a kínai járműipar jelentős állami támogatását, ám Peking nem volt hajlandó lassítani az iparág fejlesztését. Ennek következményeképp az EU már 2023-tól kezdve konfrontatív irányra váltott és több területen is kereskedelmi vizsgálatot kezdeményezett a világ vezető gazdaságával szemben a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO). A barátságtalan lépéseket tetézte, hogy 2025 júliusában a kínai elektromos járművekre – gyártónként eltérő mértékű, 17-38 százalékos – vámokat vetett ki a meglévő 10 százalékos általános vámtételen felül.

A tejtermékek után – szintén gyártónként eltérő mértékben – 21,9-42,7 százalékos vámokat léptetett életbe Peking.

Tejben úszik Európa

Noha előre látható volt a kínai válaszlépés káros következménye, amelyre az ágazati szakértők már korábban is figyelmeztették Brüsszelt, az Európai Bizottság mégsem vezetett be piacvédelmi intézkedéseket. Ez önmagában még nem meglepő, ugyanakkor az ágazatot érintő egyéb nehézségek mellett egyértelmű volt, hogy Kína nem csak egy átmeneti időszakra, hanem hosszútávon is elengedi az európai tejtermék-behozatalt. Ennek oka, hogy az elmúlt években Kína tudatos stratégiával önellátóvá vált a legtöbb tejtermékből, miközben néhány éve még a világ legnagyobb importőre volt, így 

Noha évek óta ismert Kína önellátási szándéka, sem Brüsszel sem a legnagyobb uniós tejtermelő országok nem készültek fel erre az időszakra. Az Európai Unió tejtermelése régóta jelentősen meghaladja a belső keresletet, ugyanakkor a mérték nem csökkent, sőt, a kapacitásait 2022 után sok feldolgozó még tovább növelte. 

A megnövelt kapacitások, a belső kereslet lassú, de trendszerű csökkenése, valamint a növényi alapanyagokból készült tejtermékek piaci részesedésének szintén enyhe növekedése tovább növelte az exportfüggőséget. Kína döntése miatt jelentős tej, sajt és vajfelesleg ragadt Európában, ami a felvásárlási árak hónapok óta tartó csökkenéséhez vezetett: az azonnali piacokon az árak egyik hónapról a másikra 10 százalékot meghaladó mértékben csökkentek,

Ennek következménye, hogy sok kisebb gazdaság és feldolgozó felhagy a tevékenységgel, mivel a kevésbé hatékony üzemeknek az önköltség alatti értékesítéssel is szembe kell nézniük. A nagyobb piaci szereplőknél sem a profitnövelés éve lesz 2026, ám hosszabb távon a piaci koncentráció miatt a nagyvállalatok lehetnek a jelenlegi krízis nyertesei.

Kína csak felgyorsította a válságot

Az Európai Unió tejpiacának válságához Kína érdemben hozzájárult, ugyanakkor az újonnan bevezetett vámok és a kereslet jelentős visszaesése az uniós tejágazat strukturális problémái nélkül nem okozott volna ekkora válságot.

A 2025 második félévére egyre súlyosabbá váló túlkínálat oka, hogy az EU legnagyobb tejtermelő országai

• Németország,
• Franciaország,
• Hollandia,
• Lengyelország,
• Olaszország,
• Írország
• és Spanyolország gazdaságai régóta jóval több tejet és tejterméket állítanak elő, mint amennyit a 27 tagállam belső piaci kereslete indokolna.

Az elmúlt évtizedekben ez nem okozott problémát, sőt, Európa régóta globális tejtermék-nagyhatalom. A kínai és ázsiai piacok elvesztése ugyanakkor ezt a piaci szemléletet fenntarthatatlanná teszi.

A 2020-as évek elején ráadásul sok nagy tejtermelő szereplő elszámította magát: 2022-ben a tejárak az egekbe emelkedtek, részben

• az orosz-ukrán háború következményei miatt,
• részben pedig azért, mert a Covid-járvány után a vendéglátás újra jelentős keresletet generált.

A kisebb gazdaságok ebből ugyanakkor nem tudtak profitálni az egekbe szökő takarmány- és energiaárak miatt, ugyanakkor a nagyobb szereplők egy része tovább növelte a kapacitását és azzal számolt, hogy a keresleti sokk tartósabb marad.

Sok piaci szereplő vett fel kölcsönöket az elmúlt években, részben a beruházásaik, részben a működési költségek megemelkedése miatt.

Idén a piac várhatóan konszolidálódik, amelynek érdekében a nagy termelőket tömörítő európai érdekképviselet, az European Milk Board a termelés önkéntes csökkentésére szólította fel a tagjait. A válság elhúzódása esetén az Európai Bizottságnak is lennének piacvédő eszközei, elsősorban a tejpor-előállítás- és tárolás támogatásához, levezetve a piaci felesleget.

Legutóbb 2014 környékén alakult ki Európában súlyos túltermelési válság a tejpiacon, akkor az Oroszországgal szemben elsőként bevezetett szankciók közül az élelmiszerek importjára vonatkozó tilalom miatt alakult ki hasonló helyzet, szintén egy nagy exportpiac kiesése miatt.

Magyarország kitett piaca is vesztésre áll

Az európai tejválság hazánkba is begyűrűzött, a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács jelentése szerint az export volumene 13 százalékkal maradt el novemberben az egy évvel korábbitól, ráadásul az árak is jelentősen, 27 százalékkal visszaestek.

A nyerstej hazai felvásárlása egyelőre nem mutat jelentős visszaesést, de az európai túlkínálat miatt a kiskereskedelmi láncok polcain egyre több importtermék jelent meg az utóbbi hónapokban, amelyek ára alacsonyabb a hazai tejtermékekénél.

A legfontosabb, hogy az olcsó import tejtermékek ne jelenjenek meg még nagyobb arányban a hazai üzletek polcain, ezzel hátrányba sodorva a hazai termelőket. Ezért kiegészíti a kormány az importregisztrációs rendeletet, a meghatározott tejtermékek behozatalát jelenteni kell – emelte ki korábban Nagy István.

A kormány segít a bajba jutott gazdálkodókon, noha mozgástere az uniós szabályozások miatt korlátozott. Az agrárminiszter arról tájékoztatott év végén, hogy a magyar tejtermelők több tízmilliárd forintot kapnak, amely segít átvészelni ezt az időszakot. „A tejtermelés kulcsfontosságú ágazat, és az ősz kezdete óta az év végéig összesen több mint 32 milliárd forint célzott támogatás érkezett az ágazatban tevékenykedők munkájának segítésére” – fogalmazott.

Emellett a kormány egy 50 milliárd forintos hitelkeretet is fenntart a feldolgozók részére a Demján Sándor Program keretében – tette hozzá Nagy István.

Magyarország tejágazatának mérete messze elmarad a nagy uniós tejtermelő országokétól, ezért a felvásárlási árakra sincs érdemi ráhatásuk a hazai gazdálkodóknak. Hazánk folyadéktejből önellátó, ugyanakkor számos feldolgozott tejtermékből importra szorul. Így az árak stagnálása, esetleg időszakos csökkenése jó hír a fogyasztóknak és az infláció alacsonyan tartásához is hozzájárul. 

Ez ugyanakkor nem ad túl sok okot az örömre, mivel a termelőknek aligha lesz jó évük, ráadásul a mostanihoz hasonló válságok sokakat arra késztetnek, hagyjanak fel a tevékenységükkel. Többen erre rá is kényszerülnek, mivel az alacsony hatékonyság mellett drágán termelő vállalkozások gyakran az önköltséget sem képesek kitermelni. A tejtermelés ugyanakkor olyan tevékenység, amely nem a döntések időpontjához igazodik, hanem az állatokhoz, így gyors és azonnali döntésekre kevés lehetőség adódik.

Nyitóképünkön a francia gazdák tüntetésére állított tehén látható, amelynek nyakába koporsót akasztottak, ezzel figyelmeztetve Brüsszel elhibázott döntéseinek a következményeire. Fotó: FREDERIC PETRY/AFP