Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
A külügyminiszter a kormány legfontosabb feladataként az ország energiaválságtól való védelmét jelölte meg.
Súlyos pénzügyi tragédia előtt áll Ukrajna.
Ha a hangsúly a termelőkapacitások sérülékenységére kerül, az azt jelenti, hogy a jövőbeni energiaválságok tartósabbak lehetnek.
A Goldman Sachs elemzői azt jósolták, hogy a BP és a Shell együtt mintegy 5 milliárd fontnyi extraprofitot érhet el.
Ma a liberális mainstream azt tartja magáról, hogy nincs más sikeres, elfogadható irányzat, és a fősodron kívül álló magyar kormány eredményei épp ezt az öndefiníciót ássák alá.
„Az EU elveszítette jelentőségét mind a világpolitika, mind a világgazdaság terén.”
Európa történetének legsúlyosabb gazdasági válsága érkezhet.
A kormány intézkedéseknek köszönhetően a magyarok állnak a legjobb helyzetben ebben a viharos időszakban.
A drámai adatok a magyar exportkilátásokat is beárnyékolják.
Időben fékeztünk: azért lassult le a gazdaság, mert ezúttal még a szakadék előtt sikerült megfogni. Oláh Dániel írása.
A franciák közel 60 százaléka szerint felesleges a demokrácia, más rendszer is lehet ugyanolyan jó.
Tisztességes reálbérnövekedés mellett „megélhetési válságról” hadoválnak a demokraták, a világ vezető gazdasági lapja pedig kikelt ellenük.
Magyarország sem marad ki a krízisből, de összeomlástól nem kell tartani.
Egyre világosabb, Orbán Viktor miért hangoztatja régóta, hogy a brüsszeli politika irányát meg kell változtatni.
Miközben a világgazdaság növekszik, Németország egy helyben áll – és ez már nem magyarázható külső okokkal.
Strukturális törés rázza meg Stuttgartot, ahol az iparűzési adóbevételek csökkenése és a szociális kiadások növekedése egyszerre feszíti a költségvetést.
Ez sem fog tetszeni Ursula von der Leyenéknek.
A miniszterelnök politikai igazgatója szerint Európa radikális változást igényel.
Németország gazdasági növekedés után mély strukturális válságba került, amelyet főként szerkezeti problémák és évtizedes gazdaságpolitikai-stratégiai hibák okoztak.
