Ukrajna miatt térdeltették le Európát: megdöbbentő, milyen brutális tervet eszelt ki Brüsszel a lakosság ellen! (VIDEÓ)

A Scruton KÖZ-TÉR-KÉP című műsorának nemrég Czepek Gábor, az Energiaügyi Minisztérium államtitkára és Hortay Olivér, a Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézet igazgatója volt a vendége.

A beszélgetés felvezetőjében a moderátor, Gerhardt Máté elmondta, hogy pontosan látszik az, hogy Európa „a saját ideológiai fogságába” került az energiaháború kapcsán. Elhangzott, hogy hiába akarnak levállni az olcsó orosz energiahordozókról, és hiába szeretnének csak nyugati LNG-re támaszkodni, az iráni háború, az orosz-ukrán konfliktus és a világpiaci helyzet egyáltalán nem azt mutatja, hogy Brüszel számításai bejönnének. „Sőt, az európai gazdaság térdre kényszerült, Magyarország is küzd a válsággal, és nagyon úgy tűnik, hogy az oroszok nem fognak azon sokat problémázni, hogy nem érkezik orosz olaj Európába, el tudják adni máshol is” – tette hozzá.

Gerhardt vendégeivel többek között arra kereste a választ, hogy mi lesz ebből a kiút, hogyan változhat ez meg a választások után, illetve milyen helyzetben van Magyarország energetikai szempontból. 

Czepek Gábor kijelentette, hogy a jelenlegi helyzet egy másfajta válság, mint ami 2022-es volt, ez egy olajalapú válság, és hiába van átmeneti tűzszünet a Közel-Keleten, és adott esetben hiába nyílik meg a Hormuzi-szoros ez nem okoz visszarendeződést ilyen rövid távon,

– húzta alá.

Az államtitkár arra is rámutatott, hogy ebben a folyamatban Európa elszenvedő, és nem alakító. „Semmiféle hasznot nem húzunk belőle, ennek elszenvedője ez a kontinens”. S azért elszenvedője, mert 2022-ben olyan döntést hozott, amit – magyarázta. 

Majd arra a kérdésre, hogy mit tehet Európa, azt felelte, hogy az ő javaslata az, hogy pont csináljon mindent másképp, mint eddig. „Ennek két gócpontja van: az orosz forrásokra hangsúlyt kell helyezni, és a karbonadót ki kell vezetni a rendszerből, és meg kell reformálni” – szögezte le a miniszterhelyettes.

Ezután Hortay Olivér vette át a szót, és kijelentette, hogy egy nagyon nehéz időszak áll előttünk, ráadásul mennyiségi oldalról az Európai Unióban a válság most fogja várhatóan éreztetni a hatásait. A következő napokban várhatóan befutnak az utolsó olyan szállítmányok, melyek a háború kirobbanása előtt indultak a Közel-Keletről, és utána nincs több. Katar például vis majorra hivatkozva már lemondta a nyár eleji szállításait is – ismertette a szakértő.

Itt már nem lesz elég a zöld ideológia

Az Európai Bizottság javaslataira, – melyek több szakértő szerint a Covid-járvány legsötétebb időszakát idézik meg, hiszen már-már az állampolgárokat is korlátoznák a szabad mozgásukban – Czepek Gábor úgy reagált, hogy ez lesz az a pont, ahol a józan észt nem lehet eltakarni többé. „Nem lehet egy zöld ideológiával leteríteni ezt az egész problémagócot, amit létrehozott Brüsszel”. 

Majd felsorolta, hogy véleménye szerint négy oka is van annak, hogy a mostani tűzszünet kapcsán. „Az egyik, hogy ez egy olajalapú válság. A másik, hogy nemcsak kőolajat érint. Végül az infrastruktúra legyengülése, és ne feledjük, hogy az egész világot egy legyengültebb gazdasági pozícióban érint ez a válság. (...) S 

– hangzott el.

A Századvég Gazdasági folyamatok Kutatóintézet igazgatója minderre valamivel később úgy reagált, hogy minél tovább húzza az Bizottság a szankciós intézkedéseket, annál nagyobb kárkat kell majd Európának elszenvednie. Arra, hogy ezt az európaiak meddig tűrik el, nem lehet pontos válast adni, de Hortay Olivér szerint sokat mondó az, hogy az elmúlt napokban is Európa-szerte nagyon jelentős tüntetéshullám söpört végig. 

A teljes beszélgetést alább tekintheti meg:

Nyitókép: Pierre-Philippe MARCOU / AFP