Kemény üzenet érkezett Varsóból: A Fidesznek most egyetlen dolgot szabad csak tennie

Jacek Karnowski szerint egy jól működő politikai szervezet egy választási vereség után is képes talpra állni.

Annyit súgunk, hogy az ügyvédei szerint a művelet jogszerű önvédelmi intézkedésnek minősült, és semmilyen összefüggésben nem állt a később kihirdetni kívánt hadiállapottal.

Jun Szogjol volt dél-koreai elnököt pénteken 30 év börtönbüntetésre ítélték, mert a vád szerint 2024-ben katonai drónok Észak-Koreába küldésére adott utasítást annak érdekében, hogy provokálja Phenjant, és ürügyet teremtsen a hadiállapot kihirdetésére.
A különleges ügyészség áprilisban arra a következtetésre jutott, hogy
Jun célja a drónakcióval egy olyan helyzet előidézése volt, amely akár fegyveres konfliktushoz is vezethetett volna.
Az ügyészek szerint ezzel veszélybe sodorta az ország biztonságát, és tovább fokozta a feszültséget a két Korea között.
A 65 éves volt államfőt februárban már életfogytiglani szabadságvesztésre ítélték felkelés vádjával, amiért 2024 decemberében megpróbálta bevezetni a hadiállapotot. A vád szerint katonákat vezényelt a parlament épületéhez, hogy megakadályozza annak működését. Emellett januárban egy másik ügyben öt év börtönbüntetést is kiszabtak rá.
A bíróság szerint Jun 2024 októberében utasítást adott arra, hogy propagandaanyagokat szállító drónokat küldjenek Phenjan fölé. A művelet célja egy olyan fegyveres incidens kiprovokálása volt, amely később indokként szolgálhatott volna a hadiállapot bevezetéséhez.
Az ügyészek azt is állították, hogy
az akció tovább növelte a feszültséget a Koreai-félszigeten, és bizalmas információk kiszivárgásához vezetett. Észak-Korea ugyanakkor a várakozásokkal ellentétben visszafogottan reagált az esetre, bár figyelmeztetett: újabb hasonló drónbevetések esetén megtorló lépéseket tesz.
Jun ennek ellenére két hónappal később, 2024 decemberében megpróbálta bevezetni a hadiállapotot Dél-Koreában. Az intézkedés azonban csak néhány órán át maradt érvényben, mivel a parlament megszavazta a rendkívüli jogrend megszüntetését, majd alkotmányos vádeljárást indított az elnök ellen. Junt ezt követően eltávolították hivatalából, lázadás vezetésében és hivatali hatalommal való visszaélésben bűnösnek találták, végül február közepén életfogytiglani börtönbüntetésre ítélték.
Jun Szogjol ügyvédei visszautasították a drónakcióval kapcsolatos vádakat. Állításuk szerint ügyfelük sem előzetes utasítást nem adott, sem utólag nem hagyta jóvá a műveletet. Hangsúlyozták azt is, hogy az akció válaszlépés volt arra, hogy Észak-Korea ugyanabban az évben hulladékkal megrakott léggömböket juttatott dél-koreai területre. Véleményük szerint a művelet jogszerű önvédelmi intézkedésnek minősült, és semmilyen összefüggésben nem állt a később kihirdetni kívánt hadiállapottal.
(MTI)
Nyitókép: Jung Yeon-je / AFP