Durvul a háború: súlyos válság felé halad a Magyar-kormány

Sulyok Tamás nem adja be a derekát, egyre kellemetlenebb a szituáció a kormányfő számára.

Az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi paktuma hazánknak is komoly feladatokat ad, az új rendszer ráadásul jóval költségesebb lehet az eddiginél.

Életbe lép az Európai Unió Migrációs és Menekültügyi paktuma, ami Magyarország számára nem kedvező – erről beszélt Dócza Edith Krisztina, a Migrációkutató Intézet vezető elemzője, aki szerint hazánknak több mint 7700 menedékkérő befogadására alkalmas infrastruktúrát kell kiépítenie és fenntartania, miközben egyelőre kérdéses, hogyan működik majd a rendszer egy újabb migrációs válsághelyzet esetén.
Dócza a Magyar Nemzetnek úgy fogalmazott, az új rendszer ráadásul jóval költségesebb lehet az eddiginél. Akkor is üzemeltetni kell, ha egyetlen menedékkérő sem tartózkodik ezekben a létesítményekben. A vezető elemző felhívta a figyelmet, hogy
amennyiben a frontországok nem tartanak igényt technikai támogatásra, akkor kérhetik a tagországoktól a menedékkérők átvételét vagy az egy bevándorló után fizetendő napi 20 ezer eurós pénzügyi hozzájárulást.
A szakértő szerint a migrációs paktum valódi próbája egy újabb tömeges migránsáradat esetén következhet el. Mint mondta,
egyelőre nem látható, hogy a rendszer miként működne egy, a 2015-öshöz hasonló válsághelyzetben, különösen annak fényében, hogy az uniós tagállamok felkészültsége még nem teljes.
Rámutatott arra is, hogy több országban késik a szükséges jogszabályok átültetése, és a biometrikus Eurodac adatbázis fejlesztése is jelentős lemaradásban van. A vezető elemző tájékoztatott: hosszabb távon az Európai Unió egyre erősebben igyekszik bevonni a Nyugat-Balkánt az illegális migráció kezelésébe.
Ennek részeként bővítik az Európai Határ- és Partvédelmi Ügynökség, a Frontex hatásköreit, valamint fokozzák az együttműködést Szerbiával, Bosznia-Hercegovinával és Észak-Macedóniával. A cél többek között a határőrizeti együttműködés javítása, a vízumpolitikák uniós normákhoz igazítása és a visszafogadási megállapodások hatékonyabb végrehajtása.
Emlékeztetett arra, hogy a nyugat-balkáni útvonalon tavaly 42 százalékkal csökkent az illegális migráció, míg az idei év első hónapjaiban további visszaesést regisztráltak. Figyelmeztetett, hogy
a közel-keleti fejlemények, különösen az iráni helyzet, illetve az afgán migráció újabb nyomást helyezhetnek Európára.
Az afgán állampolgárok továbbra is a legnagyobb létszámban érkező csoportok közé tartoznak, miközben Irán és Pakisztán tovább folytatja a kitoloncolásokat.
Ismert, az unió egységes, kötelező rendszert hoz létre a menedékkérők tagállamok közti elosztására, ami június 12-én, azaz ma lép életbe.
A portál felidézte, hogy
tavaly az EU-ban 669 400 első alkalommal benyújtott menedékkérelmet és 178 000 szabálytalan határátlépést regisztráltak.
A helyzet óriási nyomást helyez az öt, az úgynevezett középső mediterrán útvonal mentén fekvő tagállamra:

A paktum értelmében a migrációs nyomás alatt álló országokkal való szolidaritás értelmében a tagállamoknak három lehetőségük van:
Minden tagállam maga dönti el, hogy mit vállal. Az Európai Bizottság felmérése szerint azonban Magyarország semmilyen érdemi migrációs nyomásnak nincs kitéve. Ennek megfelelően
a magyar kormánynak arányos módon kellene hozzájárulni a probléma kezeléséhez vagy bevándorlók befogadásával, vagy pénzügyi hozzájárulással.
Nyitókép: Facebook