A közszféra minőségét és megfelelő működését is veszélyeztetheti a Tisza-kormány terve, amely az önkormányzatoknál dolgozó képviselők és polgármesterek, alpolgármesterek bérét vágná meg. Magyar Péter és kabinete ezzel is spórolna, de az állam többet bukhat vele hosszú távon.
Hétfőn szavazta meg az Országgyűlés a parlamenti képviselők alapbérének csökkentését. A nagyjából 40 százalékos bérvágás évente néhány milliárd forintnyi megtakarítást hozhat az államnak, inkább jelzésértékű tehát a választók felé az intézkedés. Ugyanakkor a tervek szerint Magyar Péter kormánya nem áll meg itt, az önkormányzatoknál a polgármesterek, alpolgármesterek és képviselők bérét is meg akarják vágni. Ez a terv máris heves tiltakozást váltott ki, többek között a Tiszát nagy erőkkel támogató Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere is rosszallását fejezte ki elsőre, majd később visszakozott.
A kormány ugyanakkor egyelőre nem foglalkozik a kritikákkal és a tervek szerint mindenképp keresztül akarják vinni a csökkentést. Ennek ugyanakkor lehet egy olyan vonzata is, amellyel lehet, hogy nem számoltak eddig a döntéshozók. Nem csak a polgármesteri és a képviselői pozíciókra lehet kihatással egy ilyen csökkentés, de a teljes közszférára is.
Ezt is ajánljuk a témában
Márki-Zay azt is bejelentette, hamarosan levelet ír a miniszterelnöknek és meghívja őt a városába, mert ő nem ellene, hanem érte szeretne dolgozni.
A Mandinernek nyilatkozó Sebestyén Géza, az MCC Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője szerint valóban lehet egy olyan hatása a bércsökkentéseknek, amelyek kevésbé vonzóvá tehetik a közszférát.
Jelenleg
„ Bár a javaslatnak van egy költségvetési/spórolási/imidzs dimenziója is, fontos azt látni, hogy a politikusi, polgármesteri és önkormányzati bérezésnek három funkciója is van. Egyrészt kompenzálja a felelősséget, másrészt szűri a jelentkezőket, harmadrészt jelzi a pozíció társadalmi értékét.
Ha egy pozíció felelőssége nagy, a jogi és reputációs kockázata magas, de a fizetése alacsony, akkor a magasabb piaci értékű szakemberek nagyobb eséllyel választanak más karrierutat
– mondta.
Hozzátette: a legnagyobb veszteség nem is feltétlenül az, hogy a jelenlegi vezetők távoznak, hanem az, hogy a következő generációból kevesebben jelentkeznek majd ilyen pozíciókba. A közszféra így lassan kontraszelektálttá válhat, azaz nem a legalkalmasabbak maradnak ott. Említett egy példát is: Claudio Ferraz és Frederico Finan 2009-es „Motivating Politicians: The Impacts of Monetary Incentives on Quality and Performance” című cikke megmutatta, hogy a brazil önkormányzatok esetében a magasabb politikusi bérek növelik a politikai versenyt és javítják a jelöltek minőségét (például iskolázottság és szakmai háttér tekintetében). Ez arra utal, hogy a bérek szintje befolyásolja a politikai belépést és szelekciót, így alacsonyabb juttatások esetén várhatóan szűkülhet vagy romolhat a jelölti kínálat. Az 1990-es években Olaszországban a polgármesterek bére településméret alapján volt meghatározva.
Ezt is ajánljuk a témában
Nagyot hibázna a kormány, ha az önkormányzatok bevonása nélkül alakítaná át rendszert – mondta a Mandinernek Szita Károly annak kapcsán, hogy számos változtatást tervez a Tisza-kormány az önkormányzati struktúrában. Kaposvár polgármestere nehezményezi, hogy a kabinet eddig nem egyeztetett az önkormányzatokkal.
A kutatások szerint a magasabb polgármesteri bér több képzettebb jelöltet vonzott, és javította az önkormányzati működés bizonyos mutatóit. Azaz a helyi vezető bére nem pusztán kiadás, hanem a helyi kormányzási minőség egyik fontos vezérlője.
A közszférában a bérdinamika sokszor hierarchikus és politikailag vezérelt. Ha a vezetői, képviselői vagy polgármesteri juttatásokat csökkentik, az lefelé is üzenetet küldhet, hogy a közpénzből fizetett munkák bérezését vissza kell fogni. Ez különösen az önkormányzati hivatalokban, állami vállalatoknál, közoktatásban, egészségügyben, közigazgatásban, szociális szférában és fejlesztéspolitikai intézményekben járhat komoly következményekkel. A legnagyobb kockázat a szűk szakértelmet igénylő területeken jelentkezik, mint például a pénzügy, a jog, a közbeszerzések, az informatika, a műszaki projektmenedzsment, az egészségügyi menedzsment, az EU-s pályázatok és a városfejlesztés.
Ezeken a területeken a magánszféra és a nemzetközi piac könnyen elszívhatja a jó szakembereket.
„Az OECD "Public Sector Compensation in Times of Austerity" című anyaga is leszögezi, hogy a közszférás bérrendszer reformjánál egyszerre kell figyelni a külső versenyképességre, a belső méltányosságra, az állami szervezetek értékeire és a stratégiai célokra. Ez alapján egy általános bérvágás rosszabb eszköz, mint a célzott, szakértelem- és felelősségalapú bérrendezés – mondta az MCC szakértője.
Sőt, ezen felül még a magánszféra bérezésére is hathat egy ilyen lépés közvetetten. A közszféra ugyanis sok helyi munkaerőpiacon alternatív munkáltató. Ha az ottani bérek csökkennek vagy stagnálnak, akkor a magánszférának is kisebb bérnyomással kell szembenéznie a gyengébb verseny miatt.
Ez különösen kisebb városokban és olyan szakmákban fontos, ahol az állam, az önkormányzat vagy az állami vállalat jelentős foglalkoztató.
Sebestyén Géza megjegyezte: a hatás természetesen várhatóan nem lesz minden területen azonos. Budapesten és a multinacionális szektorban a globális bérszintek nagyobb versenyt teremtenek.
„Kisebb településeken, közszolgáltatási szakmákban, adminisztratív és középfokú szakmai munkakörökben viszont a közszféra referencia-bérként működhet.
Telegdy Álmos barátom 2017-es „Public Wage Spillovers” című tanulmánya, mely azt vizsgálta, hogy hogyan hatott a közszféra béremelése a vállalati szektorra arra a következtetésre jutott, hogy a közszférás béremelés átszivárgott a vállalati bérekbe is. Ahol a munkavállalók jobban ki voltak téve a közszférának mint alternatívának, ott erősebb volt a magánszektorbeli béremelkedés. Egyértelmű, hogy ha a közszférás béremelés felfelé húzhatja a piaci béreket, akkor a közszférás bérfékezés rontja a magánszféra fizetési dinamikáját. Goto Tsuyoshi és Yamagishi Atsushi „Wage Spillovers across Sectors: Evidence from a Localized Public-Sector Wage Cut” című tanulmánya pedig Japán esetében mutatta be, hogy a közszféra 1 százalékos bérvágása 0,3 százalékkal csökkentette a magánszférában a fiatal munkavállalók bérezését. Kijelenthető tehát, hogy a javaslat negatív másodkörös bérhatásai várhatóan a fiatal munkavállalók esetében lesznek jelentősek” – összegezte.
A szakértő szerint önmagában egy polgármesteri vagy képviselői juttatáscsökkentés nem valószínű, hogy tömeges külföldre vándorlást okozna, de erősítheti azt az érzést, hogy a közszférában nincs kiszámítható karrierpálya és nincs érdemi anyagi megbecsülés. Ez különösen a fiatal, diplomás, nyelveket beszélő szakembereknél számít, akiknek a külföld és a multinacionális szektor reális alternatíva.
A kivándorlásnál nem egyetlen tényező dönt, hanem tényezők együttese. A bérszint, a szakmai autonómia, a karrierlehetőségek, az intézményi minőség, a munkaterhelés, a lakhatási költségek és a társadalmi presztízs. A bércsökkentés akkor veszélyes, ha egyéb negatív tényezőket erősít.
A román orvosok kivándorlásáról szóló kutatások szerint a fizetés, a szakmai fejlődési lehetőségek és az életszínvonal meghatározó „push” tényezők voltak, azaz jelentősen járultak hozzá az egészségügyi szakemberek elvándorlásához. Hasonló trendeket lehetett megfigyelni a 2010-es görög és a 2009-es ír megszorítások és bérvágások után is. Általánosan elmondható, hogy a mobilisabb szakembereknél a relatív bérhátrány könnyen a nemzetközi munkaerőpiacra terelhet embereket.
Nyitókép: MTI/Bruzák Noémi
Csökken az inflációs bizonytalanság, magasabb lehet az idei GDP-növekedés, de a monetáris politika továbbra is óvatos és türelmes lesz – mondta Varga Mihály, a jegybank elnöke kedden, miután a monetáris tanács 6,25 százalékon hagyta a hazai alapkamatot.
A Facebook-kormányzás korába lépve Magyar Péter e téren is átvette az uralmat.
A magyar emberek egy átlátható, hatékony és működő országot szeretnének – ezt bizonyítja az áprilisi, elsöprő erejű választási győzelem.
A CPJ szerint most dől el, valódi médiaszabadság jön-e Magyarországon.
Csakhogy bárhogy hívják majd a Ruff Bálint kancelláriaminiszter és csapata kezei alatt formálódó indítványt, az mindenképp személyre szabott és visszamenőleges hatályú lesz. Márpedig azt jogállamban nem szabad, pláne nem az EU-ban.
Nyolc ember halálát okozták a péntek hajnali, M1-es autópályán történt események.
Pénteken munkareggelin fogadta a külügyminiszter az Európai Unió tagállamainak Magyarországra akkreditált nagyköveteit.
A balesetet szenvedő kamion lángra kapott az autópályán.
Szimicsku László, a Magyar Koncessziós Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. kommunikációs igazgatója elmondta, a hajnali baleset a forgalomtól szabályosan elzárt, és lezárt munkaterületen történt, ahova még szabályosan érkezett be a kamion, majd ismeretlen okból áttért a másik sávba.
