Folytatódik a diplomáciai krízis Varsó és Kijev között a náci kollaboránsok miatt
A lengyelek forronganak, az ukránok terelnek.

A lengyeleknél ugyanis betelt a pohár Volodimir Zelenszkij legújabb húzása után. Németország ellenben tárt karokkal fogadná Ukrajna válogatottját.

Könnyen lehet, hogy hamarosan új „befogadó országot” kell találnia az ukrán labdarúgó-válogatottnak, miután a kijevi vezetés csúnyán összerúgta a port Lengyelországgal. Ukrajna nemzeti együttese a háború kitörése óta a lengyeleknél játszotta papíron „hazai” mérkőzéseit, ám a közeljövőben ez könnyen megváltozhat, amiben az egyre gyakrabban felmerülő szervezési nehézségek mellett a mind jobban kiéleződő lengyel-ukrán konfliktus is szerepet játszhat. Lapértesülések szerint már azt is tudni lehet, melyik országban folytathatná szereplését Ukrajna válogatottja.

Ezt is ajánljuk a témában
A lengyelek forronganak, az ukránok terelnek.

Az Origo lengyel forrásokra hivatkozva arról ír, hogy a megváltozott politikai körülmények és a szervezési problémák miatt az ukrán szövetség új lehetőségeket keres – az utolsó csepp az volt a pohárban, hogy a Wisla Kraków elnöke, Jaroslaw Królewski nem járult hozzá a krakkói klub stadionjának használatához Ukrajna közelgő Nemzetek Ligája-mérkőzéseire. Németország viszont állítólag tárt karokkal várná őket: a Kanal Sportowy forrása az üggyel kapcsolatban így fogalmaz, hogy
a két ország közötti feszültségek közepette háttértárgyalások folynak arról, hogy az ukrán válogatott hazai mérkőzéseit Lengyelországból Németországba helyezzék át. Németország szintén érdekelt ebben, ráadásul még fejlettebb futballinfrastruktúrát kínál."
Ez annyiban a magyar válogatottat is érintené, hogy a mieink éppen Ukrajnával egy csoportban szerepelnek az őszi Nemzetek Ligájában, és október 5-én fogadnák a mieinket – könnyen lehet tehát, hogy immár Németországban.
A lengyel és az ukrán diplomáciai kapcsolatok azután kerültek mélypontra, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég arról az Ukrán Felkelő Hadseregről (UPA) nevezett el egy különleges műveleti egységet, amely a második világháborúban, a volhíniai vérengzések néven elhíresült etnikai tisztogatás során mintegy százezer lengyel civilt – főként nőket és gyermekeket – mészárolt le a mai nyugat-ukrajnai Volhínia és Kelet-Galícia területén.
Ezt is ajánljuk a témában
Vége az ukrán-lengyel érdekközösségnek?

Nyitókép: MTI/Bodnár Boglárka