Zelenszkij elutasította a fokozatos EU-csatlakozást, teljes jogokat követel
Az ukrán elnök világossá tette, hogy Kijev nem fogad el köztes megoldást Brüsszeltől

A súlyos feltételeket tartalmazó dokumentumban ráadásul éppen Magyarországgal példálóztak.

Franciaország, Németország és a Benelux-államok olyan javaslatot terjesztettek elő, amely szerint az újonnan csatlakozó tagállamok egy ideig nem szavazhatnának a legfontosabb uniós ügyekben, írta meg az Euractiv.
A lap által megszerzett dokumentum szerint az elképzelés a költségvetési, külpolitikai és biztonságpolitikai döntéshozatalból zárná ki átmenetileg az új tagokat. A kezdeményezés mögött az az indoklás, hogy az EU a következő bővítési hullám során is megőrizze „döntéshozatali képességét”.
A javaslat különösen érzékenyen érintheti az olyan csatlakozásra váró országokat, írják, mint
Igaz, az albánok részéről Edi Rama miniszterelnök már jelezte, ő nem ragaszkodik a vétójog teljes körű gyakorlásához, ha végre sikerül felvetetnie magukat az EU-ba.
A dokumentum egy másik fontos eleme, hogy Brüsszel hosszabb távú és szigorúbb ellenőrzési mechanizmust vezetne be az új tagállamokkal szemben.
Az elképzelés szerint a demokrácia, a jogállamiság vagy a sajtószabadság terén tapasztalt visszalépések esetén az Európai Bizottság akár jogi eljárásokat is kezdeményezhetne.
A szöveg burkoltan Magyarországot is megemlíti. A szerzők szerint szükség van olyan biztosítékokra, amelyek megakadályozzák az „őszinte együttműködés elvével ellentétes” magatartást. A megfogalmazás sokak szerint arra utalhat, hogy Brüsszel a jövőben még nehezebbé tenné az egyes tagállamok számára a közös döntések blokkolását.
A vita nem független az EU bővítési terveitől.
Az közismert, hogy Brüsszel egyre nagyobb politikai nyomás alatt áll, hogy előrelépést mutasson Ukrajna és a Nyugat-Balkán integrációjában, miközben számos tagállamban azért nem örülnek ennyire az újak érkezésének.
Ez a papír végül is a kecske és a káposzta próbája lehet:
az új országokat beengednék az unióba, de egy időre korlátozott jogosítványokkal.
A kezdeményezés ugyanakkor alapvető kérdéseket vet fel az uniós tagság egyenlőségével kapcsolatban. Kritikusai szerint nehezen egyeztethető össze a teljes jogú tagság elvével, ha egy ország a csatlakozás után sem vehet részt az összes fontos döntés meghozatalában. Támogatói viszont úgy érvelnek, hogy a gyors bővítés csak ilyen garanciák mellett őrizheti meg az EU működőképességét.
Mindez azért roppant kellemetlen , mert például Volodimir Zelenszkij ukrán elnök nemrég még amellett kardoskodott, hogy nem hajlandó belemenni „másodosztályú” tagságba.
Ezt is ajánljuk a témában
Az ukrán elnök világossá tette, hogy Kijev nem fogad el köztes megoldást Brüsszeltől

Ezt is ajánljuk a témában
Más sem hiányzott az ukrán elnöknek azután, hogy magasra csaptak körülötte a korrupciós botrány hullámai. Veczán Zoltán írása.

Nyitókép: Hans Lucas via AFP