Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Máris visszaüt a machinálás az orosz olaj és gáz ügyében.

Nem tud dűlőre jutni az Európai Unió a ciszjordániai telepesek által termelt javak, például bor és építőanyagok szankcionálása kapcsán – jelenti egybehangzóan a New York Times és az Euractiv.
A bénultság oka ugyanaz a dilemma, ami még az Orbán-kormány idején a RePowerEU-útitervet, azaz az orosz gáz és olaj kereskedelempolitikai intézkedésnek álcázott szankcionálását is kísérte.
Miután a precedens akkor megszületett, a megosztott tagállamok most már azon vitatkoznak, hogy ugyanezt az eljárást lehet-e alkalmazni Izraelre is. A szankciókat támogató tizenegy tagállam, köztük a spanyol, francia, ír, holland és belga kormányok, valamint Kaja Kallas európai bizottsági alelnök, kül- és biztonságpolitikai főképviselő amellett korteskednek, hogy a szankciót minősítsék kereskedelempolitikai intézkedéssé – ezáltal minősített többséggel is el lehetne fogadni, nem tudnák megakadályozni azt a lassan kisebbségbe szoruló Izrael-párti erők az Európai Unióban. (Közéjük tartozott az Orbán-kormányok idején Magyarország is, a Magyar-kabinet alatti álláspont még nem ismert, de semmiképpen sem hangos.)

Ezzel szemben a német, olasz és cseh kormányok, valamint a Bizottság német kereszténydemokrata – azaz hagyományosan Izrael-párti politikai erőhöz tartozó – elnöke, Ursula von der Leyen
ragaszkodnak ahhoz, hogy a szankció ez esetben maradjon szankció, azaz csak mind a huszonhét tagállam egyetértésével lehessen elfogadni.
Az Európai Unióhoz akkreditált tagállami állandó képviselők szerdán tanácskoztak az ügyben, hogy az Izraelre való nyomásgyakorlás lehetőségeiről tárgyalhassanak a Ciszjordániába épülő zsidó telepek kapcsán, melyek az izraeli jobboldal fontos törekvéseit képezik. (Csak idén 430 millió dollár támogatást kapnak a központi kormányzattól a kitelepülni vágyók, hogy elbirtokolják az ott élő palesztinokhoz az oslói egyezmény értelmében palesztin fennhatóság alatt álló területeket.)
Külön nehézség, hogy bár az EU az izraeli exportőröket kötelezi arra, hogy irányítószámot adjanak meg termékeik eredetének igazolásához, annak ellenőrzése, hogy egy adott termék valóban az adott irányítószámon jött-e létre, az európai hatóságokat terheli.
Az ügy kiújította a vitát a közös európai külpolitikáról: amennyiben a telepesek árucikkeire kivetett szankciókat is kereskedelempolitikai intézkedésnek minősítenék, az lényegét tekintve lehetetlenné tenné a tagállamok számára, hogy a maguk hatáskörében e fontos ügyben Izrael-párti politikát folytathassanak.
Megoldás a szerdai nagyköveti ülésen nem született, és az elemzői várakozások szerint az októberi Külügyek Tanácsáig nem is fog.
Nyitókép: MTI/EPA/Olivier Hoslet
