Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

Nagy bejelentéseket tett július elején Magyar Péter és a Tisza Párt élő környezetért felelős minisztere, Gajdos László, akik az aszályhelyzet miatt azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési terv kidolgozását ígérték. A bejelentés óta azonban nem hozták nyilvánosságra a tervet.

Korábban még azt ígérte Magyar Péter és a Tisza Párt élő környezetért felelős minisztere, Gajdos László, hogy az aszályhelyzet súlyosságára tekintettel azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési tervet dolgoznak ki. A bejelentés szerint a cél az lett volna, hogy már ezen a nyáron kézzelfogható javaslatokat adjon a rendkívüli szárazság hatásainak mérséklésére. A tervből azonban azóta sem látott semmit a nyilvánosság, és a Magyar Nemzet megkeresésére sem érkezett válasz.
Gajdos László korábban a közösségi oldalán közzétett bejegyzésében korábban azt írta: áttekintették Magyar Péterrel a hamarosan felálló Élő Környezetért Felelős Minisztérium feladatait. Hangsúlyozta, hogy az aszály nem várja meg az új kormány megalakulását, ezért már akkor megkezdték a munkát egy azonnali rövid és középtávú vízügyi cselekvési terv összeállításán. A politikus akkor azt is közölte, hogy céljuk a politikai kinevezettek helyett szakmai alapú vízigazgatás megteremtése, a térségi vízmegtartó beruházások felgyorsítása és a mezőgazdaság vízmegőrző átállítása.

Emellett a Kárpát-medence klímaalkalmazkodásának felgyorsítását, a természetes vízkészletek védelmét és az úgynevezett szivacsváros-szemlélet bevezetését is a legfontosabb feladatok közé sorolta.
A Tisza Párt hivatalos közleménye még ennél is tovább ment. A párt azt írta, hogy Magyar Péter személyesen kérte fel Gajdos Lászlót egy azonnali rövid és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv elkészítésére, tekintettel arra, hogy az egyre súlyosbodó aszály és a folyók, valamint a talajvíz kritikusan alacsony szintje azonnali beavatkozást igényel.
A közlemény szerint az elmúlt másfél-két évtizedben elmaradtak azok a fejlesztések, amelyek nélkül Magyarország nem tud hatékonyan alkalmazkodni a klímaváltozás következményeihez. A Tisza Párt ugyan jelezte, hogy hosszabb távú programja is tartalmaz vízügyi reformokat, ugyanakkor külön hangsúlyozta:
ezek az idei nyáron még nem fejtenék ki hatásukat, ezért szükség van egy gyors intézkedési csomagra, amely rövid távon is képes enyhíteni az aszály okozta károkat.
A Tisza Párt a hosszabb távú elképzeléseit is részletesen ismertette. Ezek között szerepelt egy új, vízgyűjtőalapú, integrált vízgazdálkodási intézményrendszer létrehozása, amely a párt szerint szakmai alapon működne és nagyobb önállóságot biztosítana a vízügyi döntéshozatalnak. A programban helyet kapott a környezet-, víz- és természetvédelmi hatóságok megerősítése, az országos monitoring- és laborhálózat helyreállítása, valamint a térségi vízmegtartó beruházások felgyorsítása is. Külön kitértek a Homokhátság vízháztartásának javítására, a Tisza és a Duna medrének rendezésére, továbbá új vizes élőhelyek kialakítására.
A dokumentumban szereplő célok között volt a kisvízgyűjtők, patakok, mellékágak és holtágak revitalizációja, a korszerű öntözési rendszerek fejlesztése, a talaj vízmegtartó képességének javítása és a csapadékvíz visszatartásának ösztönzése is. A városok esetében pedig a szivacsváros-koncepció bevezetését ígérték, amelynek részeként esőkertek, zöldtetők, záportározók és egyéb vízmegtartó megoldások kapnának nagyobb szerepet.
Mindezek ellenére továbbra sem derült ki, hogy elkészült-e az a külön rövid- és középtávú vízügyi cselekvési terv, amelyet Magyar Péter és Gajdos László még július elején sürgető feladatként jelentett be.
Sem a Tisza Párt, sem Gajdos László nem tett közzé olyan dokumentumot vagy intézkedési csomagot, amely részletesen bemutatná, milyen konkrét lépéseket javasolnának az idei aszály kezelésére. A nyilvánosság számára egyelőre kizárólag a hosszabb távú program elemei ismertek, miközben az eredetileg külön beígért, azonnali intézkedéseket tartalmazó terv továbbra sem hozzáférhető.
A Magyar Nemzet ezért megkereste az Élő Környezetért Felelős Minisztériumot. Arra voltunk kíváncsiak, hogy elkészült-e a Magyar Péter által bejelentett vízügyi cselekvési terv, mikor hozzák nyilvánosságra, illetve milyen konkrét rövid távú intézkedéseket tartalmaz a dokumentum? Megkérdeztük azt is, hogy a bejelentés óta milyen szakmai egyeztetések zajlottak, és mikorra várható a terv ismertetése? Megkeresésünkre azonban mostanáig.
Közben írásbeli választ igénylő kérdést nyújtott be Dócs Dávid, a Mi Hazánk képviselője Gajdos László élő környezetért felelős miniszternek Milyen azonnali lépéseket tett a kormány ennek a helyzetnek a megoldása érdekében? címmel. A politikus a kérdése bevezetőjében rámutatott, hiába kaptunk egy kis ízelítőt az esőből, az ország nagy részén továbbra is tragikusan aszályos állapotok uralkodnak.
Magyarország vízhiánya strukturális probléma lett: már nem átmeneti aszályról, hanem tartós vízgazdálkodási válságról beszélünk
– jelentette ki Dócs. Mint rámutatott, 462 milliméter halmozott csapadékhiány gyűlt össze az elmúlt öt évben országos átlagban. A talajnedvesség-hiány az Alföldön 80–120 milliméter, ami már súlyos agrárvízkrízist jelent, s végső soron az elsivatagosodáshoz vezet. Emlékeztetett, az előző kormány tétlenkedett, az idő viszont sürget, a baj pedig napról napra nő.
Milyen azonnali lépéseket tett a kormány ennek a helyzetnek a megoldása érdekében?
– tette fel a kérdést.
A féloldalas választ Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium államtitkára küldte meg Dócs Dávid részére. Ennek bevezetőjében Bögi arról írt,
a kormány számára kiemelt fontosságú téma az aszály kérdése. Ennek részeként a kormánytagok el is látogattak első ülésük előtt az aszály sújtotta Alföldre.
Emlékeztetett, a kormány májusban létrehozta az Országos Vízügyi Koordinációs Központot, amely összefogja a vízhiány elleni védekezést. Állítása szerint a nyári időszakban a vízügyi igazgatóságok törekednek a vízvisszatartásra: ennek keretében leállították azokat a kotrási tevékenységeket, melyek gyorsítják a víz lefolyását, emellett holtágakat, belvízcsatornákat töltenek fel, illetve a Vizet a tájba programban elárasztásokat végeznek. A tartósan vízhiányos időszakot azonnal kihirdetjük, ez lehetőséget teremt a gazdák számára az öntözési vízpótlásra – zárul az írás, amely tökéletes mellébeszélés az érdemi válasz helyett.
Nyitókép: Czeglédi Zsolt/MTI
