Riasztóan nő a kórházak adósságállománya, lépéskényszerben a Tisza

A Magyar Államkincstár (MÁK) legfrissebb, 2026. június végén közzétett adatai szerint tovább nő a hazai kórházak lejárt adósságállománya; az összeg az eladósodási spirál következtében mostanra elérte a 49, 5 milliárd forintot – a májusi 42 milliárd után.

Az Orvostechnikai Szövetség (OSZ) főtitkára, Rásky László figyelmeztetett: a növekedési tendencia aggasztóan hasonlít a tavalyi folyamatra, 

A mindezt egyre növekvő aggodalommal figyelő beszállítók a helyzet azonnali rendezését, azaz évközi beavatkozást sürgetnek, a további adósságspirált elkerülendő.

A MÁK jelentéséből az is kiderül, hogy a kötelező adatszolgáltatások alapján 530 intézményből 155-nek vannak lejárt tartozásai, közülük 67-nek egy hónapon belüliek. A most rögzített tartozások közel fele – 21,7 milliárd forint – négy nagy egyetemi klinikai központot terhel; a szegedi (6, 4 milliárd), a debreceni (6,1 milliárd) és a pécsi egyetemét (7,8 milliárd), valamint a Semmelweis Egyetemét (1,4 milliárd). Utóbbi pluszbevételeinek köszönhetően került jobb helyzetbe az elmúlt néhány évben.

Az Economxnak mindezzel kapcsolatban Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára úgy nyilatkozott, az ok elsősorban a központi ellátási szerkezet, az óriási betegforgalom, 

Azt is megemlítette, hogy Pécs, Szeged és Debrecen esetében már csak azért sincs ok különösebb derűlátásra, mert egy tavalyi adósságrendezés után tátong ekkora lyuk a költségvetésükben. 

„A kórházi adósság már májusban meghaladta a 42 milliárd forintot. A június végi, csaknem 50 milliárdos összintézményi lejárt adósság nem sok jóval kecsegtet” – tette még hozzá Rásky László, utalva rá, hogy 2025-ben ugyanezen tendencia mellett év végére a kórházi tartozásállomány elérte a 100 milliárd forintot. A szakértő idénre is hasonló folyamatot jósol annak ellenére, hogy a tavalyi 150 milliárd forintos pluszforrás után idén újabb 80 milliárd forintos beépülő többletforrás került az egészségügybe. 

A jelenlegi számok ráadásul arról is tanúskodnak, hogy „a gyógyító-megelőző ellátásoknál 67 milliárd, a gyógyszertámogatásoknál pedig 29 milliárd forintos túlköltés mutatkozott az előirányzathoz képest júniusig”, ami a lejárt kórházi tartozásokkal kiegészülve már nagyjából 150 milliárd forintos forráshiányt mutat. 

A Tisza-kormány korábbi ígérete szerint évi 500 milliárd forint többletforrást juttatnak az egészségügyi ellátórendszer számára – prioritásként a bérfejlesztéssel és a várólistákat csökkentésével; utóbbihoz az kell, hogy beavatkozásonként 20-25 százalékkal növelni tudják a kórházaknak adott normatív támogatások jelenlegi összegét. 

Az orvostechnikai cégek ugyanakkor felkészülten várják a többletbeavatkozásokat, amelyeket „úgy kell finanszírozni, hogy az ne növelje az adósságot, vagyis a beszállítók is hozzájussanak a szállított eszközök árához”.

Rásky László más területek ehhez hasonlóan egyre sürgetőbb korszerűsítéséről is beszélt. Így többek között a jelenleg 27 százalékos áfaterhű gyógyászatisegédeszköz-szektor finanszírozásáról; ennek áfáját az OSZ öt százalékra csökkentené a GYSE-termékek összkeretének 130–140 milliárd forintra való emelése mellett. 
 

Nyitókép: Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter Facebook-oldala