Lettország milliárdokat kér az Oroszország elleni védekezésre

Andris Kulbergs lett miniszterelnök azt szeretné, ha Brüsszel 7 milliárd eurót bocsátana rendelkezésre az Oroszországgal szembeni fellépés katonai és gazdasági költségeinek fedezésére, miközben egyre nagyobb a nyomás az ország Moszkva elleni kemény vonalának ára miatt – írja a Politico. 

A pénznek az EU következő hétéves költségvetéséből, egy új versenyképességi alap keretében kell származnia, hogy ellensúlyozza a megnövekedett védelmi kiadásokat és az Oroszországgal folytatott kereskedelem összeomlását, ami Moszkva Ukrajna elleni teljes körű inváziója óta következett be – nyilatkozta Kulbergs.

A kérés egy kényes pillanatban érkezik. Lettország Európa egyik legelkötelezettebb támogatója volt Ukrajnának; Moszkva inváziója óta jelentősen megnövelte a védelmi kiadásait, még akkor is, amikor a szankciók és a kétoldalú kereskedelem összeomlása mélyen meggyengítette a korábban kelet felé irányuló gazdasági kapcsolatokat. Az október 3-i országos választások előtt azonban egyre nagyobb támogatottságra tesznek szert azok a pártok, amelyek szerint Rigának többet kellene követelnie a szankciókért és a katonai támogatásért cserébe.

Az Európai Bizottság javasolta az uniós szintű védelmi finanszírozás jelentős növelését a 2028–2034-es költségvetésben, beleértve egy 125,2 milliárd eurós, a biztonságra, a védelmi iparra és az űrprogramokra szánt keretet az Európai Versenyképességi Alapban. Ez a pénz az egész unió területén megvalósuló projektek finanszírozására szolgál, nem pedig arra, hogy Lettországnak a korábban megállapodott 7 milliárd eurós allokációt biztosítsák, és a teljes költségvetés továbbra is az uniós kormányok és az Európai Parlament közötti tárgyalások tárgyát képezi.

Kulbergs azzal érvel, hogy Lettország különleges figyelmet érdemel, mivel hitelt vesz fel annak érdekében, hogy olyan országok biztonságát biztosítsa, amelyek jóval távolabb vannak a frontvonaltól. 

 – mondta a miniszterelnök a kormányhivatalban.

Kulbergs hozzátette, hogy Lettország katonai kiadásainak nagy része végül visszakerül a gazdagabb nyugat-európai gazdaságokba, utalva a Németországtól, Franciaországtól, Spanyolországtól, Svédországtól és Hollandiától történő fegyvervásárlásokra. „Mi hajtjuk a gazdaságaikat” – tette hozzá.

Nyitókép: Teresa SUAREZ / POOL / AFP