Szakértő a Mandinernek: Zelenszkij kijátszotta a legerősebb kártyáját, de Magyarországnak még maradtak válaszlépései.
Németország energiaellátásának egyik legvitatottabb pontja a schwedti finomító, amely nemcsak Berlint, hanem a fővárosi repülőteret is ellátja üzemanyaggal – sőt, még
a kancellári különgépet is ebből tankolják.
Ez a létfontosságú létesítmény továbbra is a Barátság olajvezeték északi ágán keresztül kapja a nyersanyagot, amely Oroszországon és Fehéroroszországon keresztül fut.
Bár a hivatalos álláspont szerint a tavaly beérkezett mintegy 2 millió tonna kőolaj kizárólag kazah mezőkről származik, a szállítási útvonal és a Rosznyefty tulajdonában álló (bár jelenleg német gyámság alatt lévő) finomító stratégiai szerepe kérdéseket vet fel a szankciós politika következetességével kapcsolatban.
A helyzet különösen visszás annak fényében, hogy Berlin mélyen hallgat a vezeték déli szakaszán zajló eseményekről.
Miközben Németország zavartalanul profitál a keleti tranzitból, szó nélkül hagyja, hogy Ukrajna politikai okokból akadályozza a Magyarországra és Szlovákiába tartó szállításokat.
Ez a kettős mérce rávilágít arra a diplomáciai és gazdasági „sumákolásra”, ahol a saját stratégiai érdekek védelme felülírja a közös európai szolidaritást, miközben a nyilvánosság előtt továbbra is az orosz energiafüggőség felszámolásáról beszélnek.
Hortay Olivér, a Századvég kutatóintézeti igazgatója szerint az elmúlt évek nyugat-európai energiapolitikája egyetlen szóval jellemezhető: álságosság. A szakértő rámutatott, hogy bár a direkt kereskedelmet szankciókkal sújtották, az értékláncokat egyszerűen átalakították. „Azt láthatjuk, hogy mind a gáz, mind az olaj esetében a legkülönbözőbb, újonnan alakított értékláncokon keresztül kerülik meg a közvetlen kereskedelmi kapcsolatokat érintő szankciókat Oroszországgal” – fogalmazott. Ennek leglátványosabb példája az indiai kapcsolat.
Miután a tengeri orosz olajszállítmányokat kitiltották az Unióból, India orosz olajbeszerzése a korábbi harmincszorosára ugrott, és ezzel párhuzamosan India lett az EU legnagyobb olajtermék-beszállítója.
A képlet egyszerű: az orosz olajat Indiában finomítják, majd „indiai termékként” adják el az európaiaknak.
A szakértő külön kitért a Barátság vezeték északi ágára, amely Németországot látja el. Berlin hivatalosan kazah olajat vásárol ezen az úton, ám Hortay szerint ez több szempontból is ellenőrizhetetlen és kérdéses folyamat.
Az, hogy ez ténylegesen kazah energiahordozót jelent-e vagy sem, azt nem lehet ellenőrizni. Azt viszont lehet ellenőrizni, ha valaki ránéz a térképre: Kazahsztán és az Európai Unió között ott van Oroszország is.”
Hangsúlyozta, hogy mivel a szállítmánynak át kell futnia Oroszországon, Moszkvának ehhez hozzá kell járulnia, és minimum tranzitdíjat szed érte. Ez a kettős mérce különösen akkor szembetűnő, amikor az EU Magyarországnak is ugyanezt a bizonytalan „kazah megoldást” javasolja a déli ágon fellépő problémákra, miközben a Testvériség gázvezetéknél korábban egy hasonló, azeri gázra épülő terv a fizikai és politikai realitások miatt már megbukott.
Hortay szerint a gázpiacon még elképesztőbb nyilatkozatok hangzanak el.
Oroszország mára az EU egyik legnagyobb cseppfolyósított földgáz (LNG) beszállítójává vált,
a tagállamok pedig próbálják egymásra hárítani a felelősséget. Amikor a franciákat szembesítették az óriási importtal, ők azt mondták: a németeknek veszik. A németek erre azzal vágtak vissza, hogy ők Belgiumtól vásárolnak. „Belga gázt vásárolnak, csak hogy Belgiumnak nincs saját gázkitermelése. Olyan, hogy belga gáz, olyan nem létezik” – mutatott rá a szakértő a kommunikációs trükkre. „Az látszik, hogy az orosz energiahordozók a politikában, a kommunikációs színtéren olyanná váltak, mint a forró krumpli. Az egyes országok hajlandóak többet fizetni érte a közvetítőkön keresztül, de az orosz energiahordozók ugyanúgy eljutnak a mai napig az európai piacra, mint korábban.
Csak mivel a közvetítőket ki kell fizetni, ezért drágább.”
Hortay Olivér szerint egyértelmű, hogy Zelenszkij elnök döntése a Barátság vezeték leállításáról egy politikai akció, egy beavatkozási kísérlet a magyar belpolitikába. „Azzal, hogy Ukrajna akadályozza az országán áthaladó olajszállítmányokat, megsértik az érintett vállalatok közötti kereskedelmi szerződéseket, és veszélybe sodorják a régió energiaellátását” – figyelmeztetett a kutatási igazgató. Mivel a regionális olajigények kétharmada ezen az úton érkezik, Ukrajna a társulási megállapodást is megsértette, amely szerint a felek nem veszélyeztethetik egymás energiabiztonságát.
Mivel az Európai Bizottság ahelyett, hogy Magyarországot és Szlovákiát képviselné, demonstratívan Ukrajna mellé állt, Budapest politikai válaszlépésekre kényszerült, ezért:
Ezt is ajánljuk a témában
„Mivel Ukrajna a Magyarországot ellátó Déli Áramlat gázvezetéket is támadja, tartalékolnunk kell. Ezért az ukránok helyett a magyar gáztározókat töltjük fel” – mondta el a miniszterelnök.
Hortay hangsúlyozta: a gázszállítás leállítása fájdalmas pont Kijevnek, hiszen az ukrán import csaknem fele Magyarországon keresztül érkezett. Ennek ellenére a kormány még mindig tartogat lapokat: „Magyarország még mindig nem nyúlt a legerősebb válaszlépéshez, az áram-export korlátozásához.”
Mivel Ukrajna áramimportjának több mint 40 százaléka Magyarországról érkezik, és az áram korlátozottan tárolható termék, ennek elvágása azonnali és bénító hatással lenne az ukrán működésre.
A szakértő záró gondolata szerint Magyarország óvatosan kezeli ezt az eszközt, mert az a lakosságot – többek közt a kárpátaljai magyarságot – is súlyosan érintené, de a nyomásgyakorlási képessége így is jóval nagyobb, mint Zelenszkijnek, aki már kijátszotta a legerősebb kártyáját.
Ezt is ajánljuk a témában
Az Oroszország-szakértő szerint az ukrán vezetés kénytelen lehet lenyelni ezt a békát, nehogy eljátssza Trump támogatását. Eközben Európa egyedül maradhat a saját szankciós rendszerével, ami újabb feszültségeket szülhet a kontinensen.
Nyitókép: ATTILA KISBENEDEK / AFP
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Az egykori ukrajnai különmegbízott szerint Moszkva már nem képes pótolni saját veszteségeit, Kijev viszont hasznos tapasztalatra tett szert a háborúban.
Eddig az ellenkezőjét állították.
Az ukrán elnök rendkívül magabiztos, bár a háború állása ezt nem indokolja.
Julie Davis szerint Ukrajna túl kevés támogatást kap.
Ez az első alkalom, hogy nem európai ország is részt vesz az Európai Politikai Közösség találkozóján.
Az unió a védelmi kiadások növelése és a hadiipar fejlesztése ellenére sem tudta érdemben ledolgozni lemaradását Oroszországgal szemben.
Az uniós források sorsa a tét.
A legendás edzőnek erre a mérkőzésre esett a választása.
