Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
Románia 2024 vége óta tartó konstans politikai válsága újabb fejezetéhez érkezett, amikor a parlament legnagyobb frakciójával rendelkező szocialista PSD felmondta a kényszerkoalíciót.
A konfliktus forrása, hogy a szociáldemokraták „másodhegedűs” szerepbe kényszerültek a konzervatív Ilie Bolojan vezette kormányban, és nem kívánták felvállalni a népszerűtlen, ám elkerülhetetlen gazdasági megszorításokat.
A PSD távozásával a kormány kisebbségbe került, a jövő héten esedékes bizalmatlansági indítvány pedig – amelyet a szélsőjobboldali ellenzék is támogat – végleg megpecsételheti a kabinet sorsát.
A kialakult káosz legnagyobb haszonélvezője George Simion és pártja, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amely jelenleg 35 százalékos támogatottsággal magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat.
Bár a centrista Nicușor Dan államfő elutasítja az előrehozott választások ötletét, mondván, az nem hozna stabilabb többséget, a politikai bénultság egyre valószínűbbé teszi ezt a forgatókönyvet. Simion már jelezte is: bárkivel hajlandó tárgyalni, aki elfogadja radikális feltételeit, köztük a politikai osztály finanszírozásának drasztikus megvágását.
A politikai játszmák időzítése nem is lehetne rosszabb Románia számára: az ország tavaly az EU legmagasabb, 7,9 százalékos költségvetési hiányát produkálta, és a hitelminősítők bármikor a befektetésre nem ajánlott, „bóvli” kategóriába sorolhatják.
Egy elhúzódó válság nemcsak recesszióba taszíthatja a gazdaságot, hanem veszélyezteti az uniós helyreállítási alapokból származó kifizetéseket is. Keleti szomszédunk így egyszerre küzd az államcsőd közeli gazdasági realitással és egy olyan szélsőjobboldali áttörés lehetőségével, amely alapjaiban kérdőjelezheti meg az ország eddigi politikai irányvonalát.
Ezt is ajánljuk a témában
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
Nyitókép: Alex Nicodim / Getty Images
Rumen Radev korábbi elnök alakulata nagyon simán nyert, de egy koalíciós társra szüksége lesz.
Olekszandr Bornyakov digitális átállásért felelős miniszter szerint az AI-tesztüzem célja a transzparencia növelése és a politikai döntéshozatal professzionalizálása.
Egy darabig még bajosan lehet számonkérni a májusban monstre felhatalmazással hivatalba lépő Tisza-kormányon a vállalásait, noha akad néhány, amit már a nyárra ígértek. Addig is: folyamatban az átadás-átvétel.
A háttérben nemcsak költségvetési viták állnak, hanem egy régi román politikai reflex is: amikor nehéz döntéseket kell meghozni, a hatalom legerősebb szereplője gyakran időben hátralép, hogy később ellenzékből mutogathasson másokra.
Egy frissen előkerült videó egészen mást mutat arról, mit mondott korábban a leendő miniszterelnök a Tisza-kormány összetételéről.
Személyi sérülés szerencsére nem történt.
Sok minden eldőlhet.
A leköszönő miniszterelnök döbbenten értesült a történtekről.
