Az szomszédunk rekordmagas költségvetési hiánnyal és a leminősítés rémével küzd, a politikai patthelyzet egyetlen igazi nyertese a népszerűségi listákat vezető magyarellenes AUR lehet, amely egy előrehozott választás esetén alapjaiban rajzolhatja át az erőviszonyokat.
Románia 2024 vége óta tartó konstans politikai válsága újabb fejezetéhez érkezett, amikor a parlament legnagyobb frakciójával rendelkező szocialista PSD felmondta a kényszerkoalíciót.
A konfliktus forrása, hogy a szociáldemokraták „másodhegedűs” szerepbe kényszerültek a konzervatív Ilie Bolojan vezette kormányban, és nem kívánták felvállalni a népszerűtlen, ám elkerülhetetlen gazdasági megszorításokat.
A PSD távozásával a kormány kisebbségbe került, a jövő héten esedékes bizalmatlansági indítvány pedig – amelyet a szélsőjobboldali ellenzék is támogat – végleg megpecsételheti a kabinet sorsát.
A kialakult káosz legnagyobb haszonélvezője George Simion és pártja, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR), amely jelenleg 35 százalékos támogatottsággal magasan vezeti a közvélemény-kutatásokat.
Bár a centrista Nicușor Dan államfő elutasítja az előrehozott választások ötletét, mondván, az nem hozna stabilabb többséget, a politikai bénultság egyre valószínűbbé teszi ezt a forgatókönyvet. Simion már jelezte is: bárkivel hajlandó tárgyalni, aki elfogadja radikális feltételeit, köztük a politikai osztály finanszírozásának drasztikus megvágását.
A politikai játszmák időzítése nem is lehetne rosszabb Románia számára: az ország tavaly az EU legmagasabb, 7,9 százalékos költségvetési hiányát produkálta, és a hitelminősítők bármikor a befektetésre nem ajánlott, „bóvli” kategóriába sorolhatják.
Egy elhúzódó válság nemcsak recesszióba taszíthatja a gazdaságot, hanem veszélyezteti az uniós helyreállítási alapokból származó kifizetéseket is. Keleti szomszédunk így egyszerre küzd az államcsőd közeli gazdasági realitással és egy olyan szélsőjobboldali áttörés lehetőségével, amely alapjaiban kérdőjelezheti meg az ország eddigi politikai irányvonalát.
Ezt is ajánljuk a témában
Európa ismét nukleáris félelmekkel él: az ukrajnai háború, a zaporizzsjai atomerőmű körüli veszélyek és a német energiapolitika zsákutcái mind azt mutatják, hogy Csernobil nemcsak múlt, hanem jelen idejű tanulság.
Nyitókép: Alex Nicodim / Getty Images
Egyéves az CDU-CSU-SPD-koalíció! Mutatjuk a berlini kormány mérlegét.
Magyar Péter öles léptekkel igyekszik elfoglalni azt a centrális erőteret, amelyet Orbán kijelölt.
„Nem fogunk semmilyen módon politikai ideológiával beleszólni abba, hogy hogyan, és milyen módon kell a kultúrának működnie” – jelentete ki a Magyar Nemzeti Múzeumban Tarr Zoltán.
Ebben a nagy médiazajban elhalkul, hogy Magyar Péter máris gyorsan feledte az egyik választási ígéretét a 480 forintos védett benzinárról.
A Fidesz elnöke szerint a frissen hivatalba lépett miniszterelnök „szamárságokat beszél. A leköszönt nemzeti kormány az országot nem kifosztotta, hanem felemelte.”
Akármilyen ígéretek is hangzottak el a kampány során, a következő időszakban a Tisza valódi irányát az általa az Országgyűlésben elfogadott törvények fogják megmutatni.
Egy hónap vízen járás után a győztes Tisza Párt elkövette első igazi hibáját, politikai és kormányzati értelemben egyaránt. Kohán Mátyás írása.
Magyar Péter politikai üldözés elérte a Nobel-díjas Krausz Ferencet is.
Nagy János kijelentette, a leköszönő kormány büszke lehet a munkájára.
