Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

A hiánycél 7,5 százalékra emelkedett, miközben a következő hónapokban több ezermilliárd forintnyi hitelfelvétellel számol a kormány.

Magyarországon lehet idén a legmagasabb a költségvetési hiány az Európai Unióban, amennyiben beigazolódnak a jelenlegi kormányzati várakozások – írja a Világgazdaság. A lap szerint
Lengyelország és Románia is alacsonyabb deficittel zárhatja az évet, így hazánk olyan helyzetbe kerülhet, amire legutóbb 2006-ban, Gyurcsány Ferenc kormányzása idején volt példa.
A 2026-os költségvetést eredetileg 4218,5 milliárd forintos pénzforgalmi hiánnyal tervezték, amelyet tavaly novemberben 5445 milliárd forintra emeltek. A Tisza-kormány most tovább növelte az összeget, 7230 milliárd forintra, miközben az eredetileg 5 százalékos eredményszemléletű ESA-hiánycélt 7,5 százalékra módosította. A változtatás hátterében részben az eltérő gazdasági környezet áll: a korábban várt 4,1 százalékos GDP-növekedés helyett legfeljebb 2 százalékos bővüléssel számolnak.

A Világgazdaság szerint ugyanakkor a hiány jelentős megemelését önmagában nem indokolják a költségvetési folyamatok. A következő hónapokban mintegy 4400 milliárd forintnyi hitel felvételével számolnak, miközben a magasabb deficit egyik fontos oka az uniós forrásokhoz kapcsolódó elszámolás. A Pénzügyminisztérium szerint az RRF-hez kapcsolódó tételek miatt 2100 milliárd forint jelenik meg az augusztusi hiányban, amely az év végén mérséklődhet, amikor megérkeznek az uniós források.
A portál szerint a magas hiányért mind az előző, mind a jelenlegi kormány felelőssége felmerül. Az előző kabinet választások előtti intézkedései miatt a kormányzati szektor hiánya 9 százalékra emelkedett, ugyanakkor a Világgazdaság szerint ez nem magyarázza a Tisza-kormány által most meghatározott, 7,5 százalékos hiánycélt. A cikk arra is felhívja a figyelmet, hogy az év első hónapjainak adataiból önmagában nem lehet pontosan megítélni az egész éves deficitet, mivel a hiány lefutása az elmúlt években jellemzően erősen „fejnehéz” volt.
A magasabb hiány ugyanakkor az államadósságra is hatással lehet: a Pénzügyminisztérium számítása szerint az adósságráta év végére a GDP 77,5 százalékára emelkedhet a korábban várt 74,6 százalék helyett. A kormány ugyanakkor 500 milliárd forintos Havária Alapot is létrehozott, amelynek fel nem használt része mérsékelheti az idei deficitet. Emellett további 300 milliárd forintos megtakarítást terveznek a minisztériumi fejezetekből.
Nyitókép forrása: Kármán András Facebook-oldala