A Mathias Corvinus Collegium és a Mandiner telt házas rendezvényén mutatta be Áder János volt köztársasági elnök legújabb könyvét.
A Mathias Corvinus Collegium (MCC) és a Mandiner közös rendezvényén mutatták be Áder János volt köztársasági elnök legújabb könyvét, amelynek címe: A haza minden előtt – Áder János tíz elnöki éve. A kötetet Szalai Zoltán, az MCC főigazgatója és a szerző maga mutatta be telt ház előtt.
Ezt is ajánljuk a témában
A korábbi államfőnek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tíz elnöki évét tárja elénk. Emellett a két ciklus emlékezetes pillanatairól és a kegyelmi ügyről is kérdeztük. Interjúnk.
A volt államfő elmondta, a könyv nem egyszerű visszaemlékezés, hanem egy olvasmányos összefoglaló, amelyben Áder János az elnöki munkája során felmerült összes fontos kérdést, alkotmányjogi dilemmát és eddig kevésbé ismert történetet megoszt az olvasóval.
A kötet előszavát a szerző felesége, Herczegh Anita írta, míg a záró fejezetben korábbi munkatársai osztják meg a számukra legérdekesebb történeteket.
Áder János a legemlékezetesebb pillanatok között kiemelte 2015-ös auschwitzi látogatását, amelyen az izraeli főrabbival is találkozott. A volt elnök szerint elnöki munkájának egyik legfontosabb feladata a nemzeti egység erősítése volt.
Kiemelte a trianoni békediktátum 100. évfordulójára készített, három hónapig csiszolt parlamenti beszédét.
Először járt hivatalban lévő magyar államfő a csíksomlyói búcsún, ahol „el lehetett veszni a tömegben”, és érezhető volt a nemzethez tartozás ereje. Öt éven keresztül minden évben visszatért. Vicces, de egyben elgondolkodtató történetként mesélte a moldvai csángók látogatását:
Négy évszázada várunk arra, hogy vagy a király, vagy az elnök ellátogasson hozzánk”
– fogadták a helyiek.
Áder János 45 alkalommal küldött vissza törvényt az Országgyűlésnek – Göncz Árpád tíz év alatt mindössze tízet. Szalai Zoltán kérdésére, hogy melyik volt a legnehezebb, a volt elnök úgy válaszolt:
minden eset más volt, más megfontolások vezették.
Nem konfrontálódni akart, hanem alkotmányos pozícióját védte részletes indoklásokkal. Sok törvényt még a végszavazás előtt módosítottak, mert előre jelezte kifogásait. Az Alkotmánybíróság a nyolc beterjesztett esetből csak egyet nem fogadott el teljes egészében.
Áder János elnöksége alatt a környezet- és klímavédelem a legmagasabb politikai szintre emelkedett. Államfőként is azt hangoztatta: a klímaváltozás csak egy szelete a teremtett világ védelmének, amely magában foglalja a vizek, a termőföld, a biodiverzitás és az erőforrások védelmét is. Ezért beszél fenntarthatóságról, nem csupán „zöldpolitikáról”.
Kiemelte a vízgazdálkodást: Magyarország egyszerre fel- és alvízi ország, vagyis egyszerre kell védekezni az árvizek és az aszályok ellen, megvédeni a vízbázist a szennyezéstől, növelni az öntözés hatékonyságát és felszámolni a vízpazarlást. Ezek több ezer milliárd forintos beruházásokat igényelnek.
„A magyar nyelv megóvása és a helyes beszéd mindannyiunk felelőssége” – fogalmazott Áder, aki az újságíróktól is Mikszáth vagy Ady mércéjét várná el. A közbeszéd állapotát aggasztónak látja:
Nincsenek érvek, tények, csak címkézés. Ma nincs vita, csak párbeszéd hiánya.”
Ellenpéldaként hozta fel Bihari Mihály jogászprofesszort, akivel több mint negyven évig tartó barátságuk ellenére is sok mindenben nem értettek egyet, de minden vita után le tudtak ülni egy vacsorára.
A COVID-járványban elárvult gyerekek megsegítésére létrehozott Regőci Alapítvány ma már közel 1200 gyermeket támogat egészen a nagykorúságig, szakma- vagy diplomaszerzésig.
A szeretetet nem lehet pótolni”
– hangsúlyozta Áder, ugyanakkor a megemelt árvaellátás, özvegyi nyugdíj és az alapítvány együttes támogatása vidéken már megakadályozza, hogy a az érintett családok anyagi válságba kerüljenek.
A beszélgetés végén Áder János felsorolt olyan eredményeket is, amelyek szerinte minden magyar örömére szolgálhatnak – pártállástól függetlenül:
Közös sikerek, amelyekre mindannyian büszkék lehetünk
Nyitott szemmel kell járni, és észre kell venni a jót is, ami körülöttünk történt”
– zárta gondolatait.
Az elmúlt 15-16 év közvagyon-gyarapodását a kiegyezés utáni évtizedekhez (1867-1914) hasonlította, amelyek még ma is meghatározzák Magyarországot.
Nyitókép forrása: MCC
Ezt is ajánljuk a témában
A korábbi államfőnek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tíz elnöki évét tárja elénk. Emellett a két ciklus emlékezetes pillanatairól és a kegyelmi ügyről is kérdeztük. Interjúnk.
A korábbi államfőnek a napokban jelent meg A haza minden előtt című könyve, amely tíz elnöki évét tárja elénk. Emellett a két ciklus emlékezetes pillanatairól és a kegyelmi ügyről is kérdeztük. Interjúnk.
A matematikaprofesszor interjút adott.
Kiderült: az egyszerű német emberek szemében Magyarország másképpen néz ki, mint az akadémikusok és újságírók szemszögéből.
„Tigrisszülők” és „helikopterszülők” között vergődik a pedagógus, akinek talán sosem volt még ennyire nehéz dolga, mint a mai gyerekekkel – emelte ki Csépe Valéria az MCC pedagóguskonferenciáján.
Két napon át folyt az eszmecsere a nemzeti önrendelkezésről, a kultúra, a szólásszabadság és a demokrácia válságáról Brüsszelben.
Hetedik helyen zártak a mieink Rotterdamban.
A helyiek ünneprontó „Grincs-akcióval” vádolják a liberális demokraták vezette helyhatóságot.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint egy újabb ország sodródhat Orbán Viktor „Európa-ellenes” táborába.
