Ezt gondolja Hack Péter Fleck Zoltán nyilatkozatáról – és annak következményéről

„Sok mindenben vitatkozom Fleck Zoltánnal, de nem gondolom, hogy nyilatkozata bűncselekményt valósítana meg” – mondta megkeresésünkre Hack Péter egyetemi tanár, az ELTE Büntető Eljárásjogi és Büntetés-végrehajtási Jogi Tanszékének vezetője.

Hozzátette: az alkotmányos rend erőszakos megdöntése egy szándékos bűncselekmény, amelynek előkészülete is büntetendő, de olyan magatartásokat feltételez, mint fegyverkezés, illegális szervezkedés, robbanószerek beszerzését. Ezt nem látom ebben az ügyben – fogalmazott.

Ismert, az ELTE oktatója egy június 25-i Tisza szigetes kerekasztal-beszélgetésen arról beszélt, hogy ellenzéki választási győzelem esetén a győztes pártnak akár zsarolással és fenyegetéssel is nyomást kellene gyakorolnia a köztársasági elnökre, hogy a győztes pártnak adja a kormányalakítási megbízást. Fleck szerint ugyanis ez nem biztos, hogy így történne, ha az ellenzék nyerne.

Az eseményről készült teljes felvétel ITT érhető el! A vonatkozó részeket az alábbi videó foglalja össze:

Fleck nyilatkozata hatalmas vihart kavart, reagált rá Sulyok Tamás köztársasági elnök, de mások is megszólaltak az ügyben. Az ELTE elsőre nem határolódott el Fleck megnyilvánulásától, de később már egy határozottabb közleményt adott ki. 

A jogszociológust közben Lánczi Tamás és a közérdekű bejelentéseiről ismert Tényi István is feljelentette alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása bűntett előkészületének gyanújával. 

Hack Péter elmondta: amikor a választók egy része azt érzi, hogy sérültek a szabályok és ezért például hidat zárnak le, mint például 2002-ben, az a véleménynyilvánítás egy formája. 

– érvelt Hack. 

Arra a kérdésünkre, hogy ilyen kijelentést egy ELTE-n tanító tanár megengedhet-e magának, Hack Péter azt mondta: ehhez hasonló vagy ezzel ellentétes nyilatkozatokat elmondhatnak oktatók. 

„Annak idején amikor Orbán Balázs doktori címéről volt szó, kifejtettem, nem szerencsés, ha valaki kívülről határozza meg, hogy ki kaphat ilyen fokozatot az egyetemen. Ugyanígy az sem szerencsés, ha kívülről határozzák meg, ki oktathat az ELTE-n” – mondta a tanszékvezető. 

Kifejtette: egy jogász számára megfejtendő kérdés, hogy mi történik akkor, ha egy demokratikus rendszerben egy szereplő kilép az alkotmányos keretek közül. Az kérdés, hogy illik-e a jelenlegi köztársasági elnököt ezzel meggyanúsítani, vagy nem, de egy mindenkori elnök esetében felmerülhet ilyen probléma – mondta Hack, aki ugyanakkor elárulta, 

Ugyanakkor egyetemi keretek között, nyilvános vitát is lehet erről a témáról folytatni. 

Az ELTE elhatárolódásáról azt mondta, hogy szerinte a jogi kar nyilatkozata reálisabb volt, amely szerint Fleck Zoltán nem az egyetem oktatójaként tette nyilatkozatát, így nem foglaltak állást. De ugyanezt tették Orbán Balázs esetében is.

Az ELTE-n sokféle politikai nézetet valló ember oktat, a hallgatók pedig eldönthetik, hogy kinek hisznek – fogalmazott. 

Hack Péter ezzel együtt nem ért egyet Fleck politikai álláspontjával, miszerint a jogállamiság veszélyben lenne Magyarországon, de ez is egy szakmai vita. Mint mondta, abban is nagyon erősen vitatkozik kollégájával, hogy ha csak egyszerű többsége van egy kormánynak, akkor szabad-e alaptörvényt módosítani, mert akkor épp ők kerülnének alkotmányon kívülre. 

„A vitákat nem erőszakkal kell eldönteni és lefolytatni, ez mind a két oldal számára fontos figyelmeztetés” – hangsúlyozta.

Fleck egyébként az ATV-ben magyarázta korábbi szavait a zsarolásról és fenyegetésről, és itt már azt mondta, hogy ha bekövetkezne az általa említett szcenárió, akkor az államfőt politikai nyomásgyakorlással kellene kényszeríteni, hogy a többségi akaratnak megfelelő döntést hozzon.

Fotó: Ficsor Márton/Mandiner