Fleck Zoltán alaposan kihúzta a gyufát – a baloldali jogász ezúttal túl messzire ment a hergelésével

Fleck Zoltán, a széles közvélemény előtt meglehetősen ismeretlen jogtudós négy évenként szerez magának 15 perc hírnevet, és mindig a parlamenti választás előtt 6-8 hónappal. Most azzal került be a vezető hírek közé, hogy egy június 25-i Tisza szigetes kerekasztal-beszélgetésen közölte, vannak egy autokrácia lebontásának jogon kívüli elemei. Amennyiben nyer egy ellenzéki párt a választáson, kihirdetik a győztest – ekkor még nincs kormány, nem alakult meg semmi –, azon nyomban el kell menni a győztesnek olyan helyekre, ahol ígérni, fenyegetni, zsarolni kell az illetőt, ez pedig konkrétan a köztársasági elnök.

Vannak olyan elemek, amelyek nem működnek máshogy, csak politikai logikával – folytatta az eszmefuttatását –, s hozzátette, ezt, amit mondott, le fogja tagadni (más kérdés, hogy ez a reménye nem vált valóra – a szerk.). 

– fogalmazott. S kijelentette, az autokrata hatalmak a világon általában összeomlással, utcai harcokkal, gazdasági válsággal, államcsőddel, katonai puccsal szoktak megbukni, nagyon ritkán fordul elő, hogy erőszak nélkül.

Ha az ellenzék nem nyeri meg olyan arányban a választást, hogy teljesen szétesik az ellenfél, számíthatunk arra, hogy a hatalom nem fogja elismerni a vereségét, mondván, csaltak – érvelt, de az biztos, hogy a győztes mellé fog állni a közvélemény, nehezen fogja a vesztes hatalom azt mondani, nem engedik a győztest kormányozni, mert az botrányosan antidemokratikus lépés lenne.

De, folytatta Fleck, az megtörténhet, hogy 

A parlament ugyan nem szavazza meg ezt a miniszterelnököt, de ezzel újból próbálkozhat, végül új választást írhat ki. Ezt azonban szerinte az emberek azonban nem néznék el.

Az eseményről készült teljes felvétel ITT érhető el! A vonatkozó részeket az alábbi videó foglalja össze:

Szerdán aztán Lánczi Tamás, a Szuverenitásvédelmi Hivatal elnöke közösségi oldalán írta meg, feljelentést tettek Fleck Zoltán, az ELTE jogi karának oktatója ellen.

A köztársasági elnök határozott választ adott

A megszólított Sulyok Tamás a Facebook-oldalán keményen visszaszólt a jogásznak. Azt írta, „Mit szeretne, Fleck Kolléga? Utcai harcot, forradalmat? Vajon ki és hogyan értelmezi majd az Ön szavait, felhívását? Ha lesz olyan, aki meghallja. Demokráciát követel, miközben társadalmi szintre emelt közös bűncselekményre szólít fel a legnagyobb ellenzéki pártot támogató eseményen. Egy civilizált közéletben nincs és nem lehet! helye »militáns« közjogi nézetek terjesztésének.

Ezért felszólítok minden politikai erőt, hogy tartsa távol magát az ilyen, súlyosan alkotmánysértő  és erőszakos nézetek elfogadásától és alkalmazásától, mert különben kiírja magát a demokratikus diskurzusból és a közrendből. Ez az ország, a közös otthonunk választásra készül. Nem háborúra” – reagált a köztársasági elnök.

A jogtudós válaszolt Sulyoknak. Azt írta, 

„Ha a rezsim szolgálatának politikai logikái érvényesülnek a demokratikus elvek és íratlan szabályok helyett, akkor a demokratikus elvek védelme is politikai logikát igényel. Ez az a pont, amikor kézzelfoghatóvá, könnyen érthetővé válik, hogy a jogállam miként szorul rá a demokratikus elvekre és a demokratikus rend miért kívánja meg a jogállami korlátokat. Nem tehetünk úgy, mintha például a köztársaság elnökének pozícióját betöltő személyt megbízható demokratikus és jogállami szellem hatná át” – fogalmazott.

Az ELTE felelősségteljes magatartást vár el a polgáraitól

Fleck Zoltán munkahelye, az ELTE először azt válaszolta több lap érdeklődésére, hogy munkatársuk „a szóban forgó rendezvényen nem az ELTE oktatójaként lépett a nyilvánosság elé. Az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara nem kommentálja munkatársainak magánemberként kifejtett véleményét”.

Később azonban szigorúbb hangot ütött meg az egyetem. Közölte, tiszteletben tartja a véleménynyilvánítás szabadságát, ezért az egyetemi polgárok egyetemen kívül kifejtett magánvéleményét nem korlátozhatja. Ám azzal folytatta, elvárja minden egyetemi polgártól, hogy a jogszabályok keretei között, felelősségteljesen éljen ezzel a jogával. Kiemelték: még a magánjellegű szakmai nyilatkozatok esetében is figyelembe kell venni, hogy azok a társadalom szélesebb körére is hatással lehetnek, és alakíthatják az emberek viselkedését.

Az egyetem vezetése elutasítja és elhatárolódik attól, hogy akár politikai magánvélemény részeként közjogi méltóságok, politikusok vagy bárki más zsarolása vagy fenyegetése politikai eszközként jelenjen meg az egyetemi polgárok nyilatkozataiban. Ez különösen igaz azokra az oktatókra, akik részt vesznek az egyetemi hallgatók képzésében és a társadalmi vélemény formálásában.

Az államtitkár szerint a jobboldalon hisznek a szabadságban, a demokráciában, az alkotmányos rendben

Az ügyben megszólalt Nagy János, a Miniszterelnöki Irodát vezető államtitkár is. Orbán Viktor közvetlen munkatársa szintén a közösségi médiában írta, hogy megdöbbentette ez az ügy. Úgy fogalmazott, „ismert, hogy Fleck Zoltán nem először foglal állást politikai kérdésekben. Jól ismert előttünk a baloldali kötődése, a nyilvános szereplései. A 2022-es ellenzéki kampányban aktív szerepet vállalt, ahol azt a vad ötletet népszerűsítette, miszerint az új országgyűlés kétharmad nélkül alkotmányozzon. Szerencsére a magyar nép ennél bölcsebb volt, a választási eredményt mindannyian ismerjük.

De ha valaki egy patinás egyetem nevével, a tudományos világ adta rangjával a háta mögött azt mondja: »fenyegetni, zsarolni kell az illetőt, konkrétan a köztársasági elnököt«, ott már nem egy egyéni véleménynyilvánításról, hanem bizony az alkotmányos rend elleni uszításról van szó.

S hozzátette, „mi a jobboldalon hiszünk a szabadságban, a demokráciában, az alkotmányos rendben, a politikai versenyben, tehát a békés egyet nem értés kultúrájában”.

De nem maradhatott ki a vitából Bayer Zsolt sem. A publicista a maga megszokott stílusában azt írta, „ez az elmebeteg, rohadék gazember az ELTE jogi karának tanára. Kérdezem: meddig még? Meddig tűri el az állam, hogy az általa fenntartott egyetemen egy potenciális leninfiú oktasson, aki ráadásul – az alkotmányozáshoz nem kell kétharmados többség ellenzéki győzelem esetén! – nem jogtudós, hanem egy gátlástalan barom.

Azonnal kirúgni az ELTE jogi karáról ezt a rohadékot! Ezt a mocskos Foltot!”

Négy évvel ezelőtt hasonlókat mondott

Fleck négy évvel ezelőtt, akkor is a parlamenti választáshoz közeledve, szintén sutba vágta volna a jogállami normákat, gyakran érvelt amellett, hogy az akkori ellenzék akkor is tudna kétharmados jogszabályokat hozni és módosítani, ha csak egyszerű többséget szerezne az országgyűlésben. Egy 8-9 fős közjogi szakértői csapatot vezetett, erre a feladatra Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt kérte fel.

Akkor azt nyilatkozta, meg kell mondaniuk, hogy az alaptörvényben és a többi kétharmados törvényben melyek azok a szabályok, továbbá melyek azok az intézmények, amelyeket azért hozott létre a Fidesz, hogy a hatalmat akkor is megtarthassa, ha a választásokat elveszíti. Ezeknek a kiiktatására olyan megoldásokat kell keresniük, hogy közben a jogállami és az alkotmányos elvek ne sérüljenek – tekintett előre. 

Fleck úgy látta, ez lesz az alkotmányos átmenet intézményes forgatókönyve: mit csináljon az első nap a parlament, mihez kezdjen a parlamenti többség a legfőbb ügyésszel, a Költségvetési Tanáccsal, az Alkotmánybírósággal. Az összes olyan elemmel, amelyik lehetetlenné teszi a kormányzati működést. 

A jogtudós szerint, ha a parlament formálisan semlegesít valamilyen Fidesz által elfoglalt közjogi intézményt, a helyére egy ugyanolyan erős intézményt kell állítania, amelyik azonban az alkotmányos elvek alapján fogja korlátozni az új törvényhozást és a kormányt, és nem a Fidesz érdekében.

Akkoriban számos olyan jogász is bírálta Fleckék álláspontját, akik az ellenzékkel szimpatizáltak és a Fidesz bukásában reménykedtek, mondván, jogállami keretek között ezeket nem lehet végrehajtani. Majtényi László, az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet elnöke például azzal a diagnózissal teljesen egyetértett, hogy a magyar állam nem tekinthető jogállamnak, a levont radikális következtetéseket viszont kifejezetten életveszélyesnek tartotta, a felét blöffnek nevezte.

Fotó: képernyőfotó/YouTube