Szegedi muslicák az űrben: így kutatják a DNS túlélését a kozmikus sugárzásban

Kónya Zoltán rektorhelyettes a Mandinernek a kísérletekről beszámolva elmondta: még hosszú hónapokig eltart mire a tudósok kiértékelik azt a rengeteg adatot, amelyet Kapu Tibor hozott magával a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). Arról egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy a következő űrutazásra az egyetem milyen projektekkel készül.

Az SZTE mindhárom kísérlete arra keresi a választ, hogy speciális körülmények között – például a világűrben – milyen változások történnek az élő szervezetekkel. Kapu Tibor űrutazása során rengeteg adat keletkezett, amelyet a tudósoknak fel kell dolgozniuk. 

– nyilatkozta Kónya Zoltán rektorhelyettes. 

Űrutazás: tanulási tesztek a Nemzetközi Űrállomáson 

Az SZTE Élettani Intézetben dolgozó kutatók projektjéhez Kapu Tibor mellett több űrhajós is adatokat szolgáltatott.   

„A vállalkozó asztronauták kognitív képességét vizsgáltuk, hogy miként változik a felbocsátás, illetve a kint tartózkodás során, valamint a földi landolás után. Kutatóink arra keresik a választ, hogy ez a képesség hogyan áll vissza az eredeti állapotába” – magyarázta Kónya Zoltán, hozzátéve: ez egy tanulási teszt, amelyet a vizsgált űrhajósalanyok a felbocsátás előtt több alkalommal elvégeztek, majd a teszteket a küldetés során és a visszatérés után is hétszer kitöltötték.

Szegedi muslicák és a Hold-expedíció

Az SZTE Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék muslicákat küldött a Nemzetközi Űrállomásra.

„Azt vizsgáljuk, hogy a kozmikus sugárzás miként károsítja a DNS-t. Arra is választ szeretnénk kapni, hogy milyen módszerrel lehet ez ellen védekezni” – mondta Kónya Zoltán, aki szerint a mélységi űrutazáshoz, mint a Hold- és a Mars-expedícióhoz elkerülhetetlenek ezek a kísérletek. 

De vannak DNS-regeneráló mechanizmusok, amelyek próbálják rendbe rakni az örökítő anyagot.  

„Azt tudjuk, hogy ezeket a mechanizmusokat befolyásolni lehet. Tanszékünk kutatói ezeket a folyamatokat vizsgálják” – magyarázta a szegedi tudós, hozzátéve: két enzimet választottak ki, amelyek kulcsszerepet játszanak a DNS-regenerálódásban. A szakemberek olyan muslicákat hoztak létre, amelyek ezeket az enzimeket túltermelik. 

„Jelenleg tudósaink az asztronauta muslicák DNS-változásait vizsgálják” – közölte Kónya doktor.

Vizsgálják a mikrobiom baktériumainak, vírusainak és gombáinak teljes genetikai állományát

Egy másik kísérlet arra keresi a választ, hogy az űrhajózás során miként változik az űrhajósok mikrobiomja, vagyis azok a baktériumok, vírusok és gombák, amelyek az élő szervezetekben élnek.

Az egyetem Orvosi Biológiai Intézetének projektjében a szegedi tudósok az űrutazás során a teljes metagenomot,

• A bélmikrobiom mellett a szájüreg és a vizelet mikrobiális összetételét is vizsgálják.
• A biológuskutatók a DNS-alapú vizsgálatok mellett arra is keresik a választ, hogy milyen gének aktivitása változik meg egyes időpontokban.
• Ehhez az RNS-eket kell alaposan kielemezni. 

A szegedi tudósok adatokat gyűjtöttek a programban résztvevő űrhajós pulzusáról és alvásidejéről: ezekből jól lehet következtetni a stressz-szint alakulására is. Az egyetem szakemberei próbálják kikövetkeztetni, hogy az űrutazás során miként változtak meg az asztronauta különböző biológiai folyamatai.  

A szegedi tudósok és az űrkutatás 

A Szegedi Tudományegyetemen már évtizedekkel ezelőtt is foglalkoztak az űrkutatással. Például a hódmezővásárhelyi születésű Banga Ilona nagyon közel állt egy Nobel-díjhoz még a 20. század közepén. Ő izomvizsgálatokkal foglalkozott, hiszen az űrutazás egyik negatív hatása az izmok leépülése. 

– mondta Kónya Zoltán, aki szerint az intézmény a következő űrutazásban is szeretne partner lenni. Arról egyelőre nem kívánt nyilatkozni, hogy a jelenleg futó kísérleteket szeretnék-e tovább folytatni vagy újakkal jelentkeznének.

Képek forrása: Facebook