A globális katonai kiadások 2024-ben elérték a történelmi rekordot jelentő 2,7 ezermilliárd dollárt. Az Egyesült Államok, Kína és Oroszország együtt már a világ katonai költségvetésének több mint felét adják, de a kisebb, hipermilitarizált államok – mint Észak-Korea – bizonyos mutatókban felülmúlják a nagyhatalmakat.
A világ katonai kiadásai minden eddiginél magasabbra, 2,7 ezermilliárd dollárra emelkedtek 2024-ben, ami 9,4 százalékos növekedés az előző évhez képest. A világ öt régiója – Észak-Amerika, Európa, Ázsia, Afrika és a Közel-Kelet – a második egymást követő évben növelte a katonai költségvetését, miközben a globális gazdasági bővülés ennél jóval szerényebb maradt.
A rangsort továbbra is az Egyesült Államok vezeti: 2024-ben 949 milliárd dollárt fordított védelemre, ami önmagában a világ teljes katonai költségvetésének több mint egyharmada. A Pentagon 1,5 millió aktív szolgálatot teljesítő katonát regisztrál 4790 katonai bázison világszerte, jelezve ezzel a globális amerikai befolyás lefedettségi területét. Az amerikai katonai költségvetés ma nagyobb, mint a következő tíz országé együttvéve.
Kína 450 milliárd dolláros kiadással követi Amerikát, ami a Népi Felszabadító Hadsereg gyors modernizációját tükrözi. A katonai stratégiai tervezés középpontjában valószínűleg Tajvan áll: Hszi Csin-ping célja, hogy 2027-re a hadsereg elméletileg már képes legyen a sziget elfoglalására.
A kínai fegyverkezés tehát nem pusztán védelmi, hanem geopolitikai célokból is dübörög.
A harmadik helyen Oroszország áll 352 milliárdos költségvetéssel, ami 38 százalékos éves növekedés. A Kreml az ukrajnai háború miatt soha nem látott mértékben mobilizálta és formálta át a gazdaságát: a GDP 6 százalékát fordítja katonai kiadásokra, miközben 1,3 millió aktív katonát tart hadrendben.
Az élmezőnyben szereplő további országok – India (282 milliárd dolláros védelmi költségvetés), Észak-Korea (263 milliárd), Szaúd-Arábia (135 milliárd), Németország (107 milliárd), Ukrajna (103 milliárd), Nagy-Britannia (91 milliárd) és Japán (80 milliárd) – mind átírják a saját eddigi biztonsági narratívájukat. Németország és Japán a második világháború utáni pacifizmusukat dobják a süllyesztőbe, Ukrajna pedig a GDP-jének immár 17 százalékát áldozza a háborús túlélésre.
Ha azonban az egy főre jutó (vásárlóerő-paritáson számolt) katonai kiadásokat vizsgáljuk, a kép átalakul. Ezt a listát Észak-Korea vezeti 9929 dollárral, ezzel Kim Dzsonun birodalma a világ leginkább militarizált társadalma. A távol-keleti országot Katar követi 5621 dollárral, majd Szingapúr (4162), Szaúd-Arábia (3984) és Izrael (3459) zárja az élmezőnyt. Érdekes módon Szingapúr, amely hivatalosan semleges államként pozicionálja magát, évtizedek óta a GDP-je mintegy 3 százalékát költi védelemre – messze meghaladva a legtöbb európai ország szintjét.
A GDP-arányos mutatókat tekintve Észak-Korea ismét az élen áll, 34 százalékos katonai kiadási aránnyal. A második helyen Ukrajna áll 17 százalékkal, ami példátlan háborús gazdasági átrendeződést tükröz. (Meg kell említeni: a külföldi segélyek révén Kijev a kiesést eddig zömében a donorországoknak köszönhetően úgy-ahogy pótolni tudta, vagyis Ukrajna esetében a GDP védelmi célokra költése másképp értelmezendő, mint az ugyanezt önerőből végrehajtó államoknál.) A harmadik helyen Afganisztán (15 százalék), majd Algéria és Palesztina következik 9-9 százalékkal, míg a Közel-Kelet olajhatalmai – Szaúd-Arábia, Izrael és Omán – egyaránt 7 százalékot fordítanak a haderejükre.
Nyitókép: Pedro PARDO / AFP
Mindössze néhány hete maradt az ukrán pénzügyminisztériumnak, hogy megállapodjanak hitelezőikkel, akiket hónapok óta képtelenek kifizetni. Amennyiben karácsonyig nem sikerül áttörést elérni, akkor végleg csődbe kerülhet Ukrajna.
Október óta új lendületben a magyar deviza, amely hétfő reggel közel kétéves csúcsot ütött meg az euróval szemben.
Hatnapos látogatást tervez az egyházfő.
Nehéz eldönteni, hogy a Politico az ukrán, vagy az európai közvéleményt, esetleg saját magát akarja megnyugtatni. Ezzel a cikkel valószínűleg egyik sem sikerült.
Van kérdés?
Feljelentésekkel akarják elhallgattatni azokat, akik beszámoltak Magyar Péterék adóemelési terveiről.
A Liga jobboldali párt főtitkárhelyettese hordozható betlehemmel válaszolt.
