A vörös vonal határán: veszélyes hónapok következnek, Magyar Péter terve nem hagy kérdőjelet

Történelmi időszak következik Európa életében, nagyon nem mindegy, hogy ki fogja vezetni Magyarországot 2026 után.

A zöldkötvények állománya 6 ezermilliárd dollár fölé nőtt, mégis a világ kötvénypiacának mindössze 5 százalékát teszik ki az ilyen papírok, holott a klímacélok finanszírozási igénye a sokszorosa. A szabványok szigorodása és Kína felfutása valódi strukturális változást jelez, de a globálisan alacsony részarány inkább figyelmeztetés, mint áttörés.

A zöldkötvények összesített kibocsátása meghaladta a 6 ezermilliárd dollárt – mindössze 14 hónappal azt követően, hogy átlépte az 5 ezermilliárdos határt. Tágabb értelemben az ESG, pénzügyi rövidítéssel GSS+ kategóriáról van szó. Ez a zöld- (green), a szociális (social), a fenntarthatósági (sustainability) és a fenntarthatósághoz kötött (sustainability-linked) kötvények összefoglaló elnevezése, amelyeket a zöldkötvények gyűjtőfogalom alatt szoktunk említeni.
A bevezetőben jelzett növekedési tempó jól mutatja, hogy a zöldkötvények mára a vállalati energiaátállás és a fenntarthatósági stratégiák finanszírozásának egyre fontosabb eszközévé válnak – írja az Energydigital.com decemberi cikke. Arra, hogy ez a megállapítás miért csak részben igaz, mindjárt visszatérünk, előbb azonban nézzük meg az alapokat.

A világ első zöldkötvényét 2008-ban a Világbank bocsátotta ki a svéd SEB bank közreműködésével, kifejezetten klímavédelmi projektek finanszírozására. A konstrukció egyszerű: a működése megegyezik a hagyományos kötvényekével, egyetlen lényeges különbséggel – a befolyó tőke kizárólag környezeti hasznot hozó beruházásokra fordítható, például megújuló energiára, energiahatékonysági fejlesztésekre vagy regeneratív mezőgazdaságra.
A Climate Bonds Initiative pár hónapja közzétett adatai szerint a GSS+-kötvények állománya 15 év alatt 2 milliárdról tehát, mint a bevezetőben említettük, több mint 6 ezermilliárd dollárra emelkedett. Sean Kidney, a szervezet vezérigazgatója és egyik alapítója kiemelte, hogy ezt a mérföldkövet mindössze 14 hónappal az 5 ezermilliárd után érték el, sőt a piac növekedési üteme tovább gyorsul.
A legutóbbi lökést Kína első, a londoni piacon kiadott szuverén zöldkötvénye adta, de a vállalatok is rendkívül aktívak: ebben az évben az új kibocsátások több mint 40 százaléka cégekhez kötődött.
A kibocsátási rangsor élén az ázsiai csendes-óceáni régió áll, azon belül is eddig az idén Kína számított a legnagyobb kötvénykiadónak. Az Energydigital.com elemzése szerint a kínai állami és vállalati szereplők aktivitása döntő szerepet játszott abban, hogy a globális piac átlépje a már említett 6 ezermilliárd dolláros határt.
Az SEB bank – amely, mint írtuk, az első zöldkötvényt is kiadta – 2017 óta rendszeresen használja ezt a finanszírozási formát. Kimberly Bauner, a hitelintézet csoportkincstárának vezetője úgy fogalmaz:
A zöldkötvények fontos részét képezik a finanszírozási stratégiánknak, segítenek diverzifikálni a befektetői bázist, miközben ügyfeleink fenntarthatósági átállását is támogatjuk.
A piac növekedésével párhuzamosan nő a nyomás a valódi környezeti hatás bizonyítására. Az EU Green Bond Standard, a szigorúbb kínai közzétételi követelmények és a nemzetközi Climate Bonds Standard folyamatos fejlesztése mind azt a célt szolgálja, hogy a befektetők biztosak lehessenek: a pénz valóban klímabarát projektekbe áramlik. A jövőben ezek a szabályrendszerek egyre részletesebb, előrejelzésen alapuló hatástanulmányokat várnak el a kibocsátóktól.
A magas befektetői kereslet és az erősödő szabályozási keretrendszer együttes hatására a zöldkötvények várhatóan még inkább a vállalati energiaátállás és a nettó zéró célok elérésének központi finanszírozási eszközévé válhatnak, miközben elvben egyre nagyobb nyomást gyakorolnak a beszállítói láncokra is a fenntarthatóbb gyakorlatok bevezetésére. Hogy a gyakorlatban ez hosszabb távon is megmarad-e, illetve a hatás valós lesz-e, azt egyelőre nem tudhatjuk.
Mindenesetre a 6 ezermilliárd dolláros mérföldkő némiképp jele annak, hogy a pénzpiacok komolyan veszik a klímaváltozás elleni küzdelmet. Ugyanakkor
ez a hatalmasnak tűnő zöldkötvénypiac egyelőre globális szinten alig látható méretű.
Ugyanis a globális kötvénypiac mérete az idén nagyjából 120 ezermilliárd dollár feletti, ezzel szemben a „zöld és fenntarthatók” (GSS+) összesített kibocsátása 2025 végére mintegy 6300 milliárd dollárra nőhet. Azaz a zöldkötvények aránya
a teljes globális kötvénypiacon körülbelül 5 százalék körül lehet.
És ne feledjük azt sem, hogy ez a 6300 milliárdos kumulatív állomány sok esetben csak papíron zöldfenntartható. Pedig arra lenne szükség, hogy ez az 5 százaléknyi kötvény a gyakorlatban is hozzájáruljon a fenntartható, zöld- és társadalmi projektek finanszírozásához.
Kapcsolódó: