Orbán Viktor: Az év legfontosabb tárgyalásán vagyunk túl

A miniszterelnök szerint egy „katasztrófától” mentette meg a magyar családokat a Trumppal való megállapodás.

Az ellenzéki állításokkal ellentétben nem mentőcsomagról állapodott meg Orbán Viktor és Donald Trump. A washingtoni tárgyalások kimagasló eredménye egy olyan amerikai pénzügyi védőpajzs, amely megvédi a magyar gazdaságot egyebek mellett a forintot támadó spekulációktól vagy a politikai célú beavatkozásoktól.

Az Oroszországgal szemben hozott amerikai szankciók alóli mentesség a legnagyobb eredmény, amelyről megállapodott Orbán Viktor és Donald Trump Washingtonban. Emellett kiemelkedő az amerikai pénzügyi védőpajzs is, amely a magyar gazdaság szempontjából rendkívül fontos.

Emellett egyéb gazdasági, pénzügyi, energetikai és hadiipari csomagról is megegyezett a két vezető, de szóba került a kettős adóztatás elkerülése és az amerikai befektetések ösztönzése is – mondta egy háttérbeszélgetésen Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter rámutatott, az egyik legfontosabb megállapodás az amerikai pénzügyi védőpajzs, mivel
Magyarországnak is szüksége van egy big brotherre.
Ezt is ajánljuk a témában

A miniszterelnök szerint egy „katasztrófától” mentette meg a magyar családokat a Trumppal való megállapodás.

Ezt is ajánljuk a témában

A csúcstalálkozón gazdasági kérdésekben várható megállapodás – mondta a Mandinernek a miniszterelnök.

Ezt is ajánljuk a témában

A miniszterelnök kiemelte, hogy Magyarországon már most mintegy 1400 amerikai vállalat működik, amelyek körülbelül 100 ezer embernek biztosítanak megélhetést.

Azt is világossá tette, a pénzügyi védőpajzs nem mentőcsomag, ahogy azt a megállapodást kritizálók hangoztatják. Azért van rá szüksége Magyarországnak, hogy egy szándékos pénzügyi támadás esetén ki tudja azt védeni, megvédve a gazdaságot. Ez a védőpajzs egyebek mellett olyan helyzetekben nyújt védelmet, ha például spekulatív támadás éri a forintot – emelte ki Nagy Márton. A nemzetgazdasági miniszter összességében pénzügyi támadásnak nevezte Brüsszel döntését is az uniós források befagyasztásról, ezzel az Európai Bizottság beszállt a kampányba és képes szorongatni a magyar költségvetést.
Ezt is ajánljuk a témában

A szakértő szerint Magyarország erős ütőkártyát kapott Donald Trumptól.

Nagy Márton leszögezte, egy uniós tagállam esetében az lenne elfogadható és előnyös, ha EKB swapline-on (devizacsere-megállapodáson) és az uniós forrásokon keresztül garantálhatná a biztonságát, de a jelenlegi helyzetben erre nincs esély. A lehetséges támadásokat ugyanakkor el kell hárítani,
pénzügyi védőpajzsot Brüsszel helyett másoktól kell kérnünk. Erre a védelemre csak a nagy és erős országok képesek, amilyen az Egyesült Államok is.
Ilyen védőpajzs már most is létezik: Kínával
„Hasonló tartalmú védőpajzsról állapodtunk meg az Egyesült Államokkal is, ám a részletek kidolgozása még folyamatban van technikai szinten” – részletezte Nagy Márton, aki azt is világossá tette, mindig azt kell megvizsgálni, egy pénzügyi támadásnak mi a kiváltó oka.
A miniszter példaként említette, hogy a védőpajzs segíthet kivédeni egy spekulatív támadást, de a hitelminősítők leminősítésétől is megvéd, ám utóbbihoz más gazdaságpolitikai eszközökre is szükség van.
A pénzügyi védőpajzs nem csupán pénzt jelent; hitelességet, koordinációt és bizalmat is. Egy ilyen pajzs azt a közös meggyőződést fejezi ki, hogy egy ország szükség esetén a másik segítségére siet, ha spekulatív támadások érik annak valutáját vagy pénzügyi piacait – derül ki az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány átfogó elemzéséből.
Az Oeconomus az amerikai védőpajzs fontosságát egy közelmúltbeli példával érzékelteti: 2022 októberében Virág Barnabás, az MNB alelnöke a folyó fizetési mérleg hiányára és a spekulációs nyomásra hivatkozva figyelmeztetett a forint gyengülésének veszélyeire. Rámutatott, hogy az elmúlt hetek devizapiaci trendje – a forint gyengülése – a középtávú inflációs kilátásokat is veszélyeztette, mivel piaci stabilitás nélkül nem várható árstabilitás sem. Akkoriban a folyó fizetési mérleg hiánya a forint gyengülésének irányába hatott, miközben a forint elleni spekulatív pozíciók gyorsan épültek fel. A két hatás egymást erősítette, ezért szükségessé vált a beavatkozás.
A devizával szembeni spekuláció azt jelenti, hogy befektetők olyan pozíciókat vesznek fel, amelyek nyereséget hoznak, ha az adott deviza gyengül. Más szavakkal, a spekuláns arra fogad, hogy a valuta értéke csökkenni fog, és pénzügyi érdeke is ezt szolgálja.
Normál körülmények között a spekulánsok likviditást és hatékonyságot visznek a piacra: segítik az árfolyamok alkalmazkodását, és sokszor stabilizáló szerepük is van.
A probléma akkor kezdődik, amikor a spekuláció egyirányúvá válik, azaz mindenki ugyanarra – a deviza gyengülésére – fogad. Ekkor önbeteljesítő válság alakulhat ki.
A káros hatások főbb esetei:
Azzal tehát, hogy az Egyesült Államok pénzügyi védőpajzsot nyújt Magyarország számára, az azt jelenti, hogy
A pénzügyi pajzs egyik legerősebb eleme a pszichológiai hatás.
A spekulánsok ugyanis addig támadnak, amíg hisznek abban, hogy ezt beavatkozás nélkül megtehetik – összegezte a magyar-amerikai megállapodások egyik legfontosabb elemét az Oeconomus.
Hiába tette világossá a kormány, hogy nem mentőcsomagról állapodott meg az Egyesült Államokkal Magyarország, az ellenzék és a baloldali sajtó továbbra is azt sugallja, hogy a magyar gazdaság katasztrófa közeli helyzetben van. Magyar Péter az ország további eladósodását emlegeti, miközben a hozzá hű sajtó azt sugallja, mintha hazánk ismét a baloldali kormányok alatti, államcsőd közeli helyzetben lenne és nemzetközi mentőövre szorulna.
Erről ugyanakkor szó sincsen, mivel ebben az esetben aligha sikerült volna Orbán Viktornak és Donald Trumpnak olyan, hazánk számára előnyös megállapodást kötnie, amelynek része egyebek mellett az amerikai beruházások növelése Magyarországon. Fontos, hogy sem az Egyesült Államok, sem más ország nem fűzné szorosabbra Magyarországgal a gazdasági kapcsolatait, ha hazánk csődközeli helyzetben lenne.
Nyitókép: Orbán Viktor Facebook-oldala
***