Itt a nagy bejelentés: már készülőben az újabb Orbán-Trump találkozó (VIDEÓ)

Exkluzív interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Mandinernek két nappal a közel-keleti békecsúcs után.

Újabb találkozót jelentett be Donald Trumppal Orbán Viktor a Mandinernek adott interjújában. Ez a találkozó ugyanakkor eltér a korábbiaktól, mivel Magyarország és az Egyesült Államok kétoldalú kapcsolatai kerülnek a tárgyalások középpontjába. Orbán Viktor azt is elmondta, elsősorban gazdasági témák szerepelnek a napirenden.
„Lesz, nem is olyan soká” – jelentette be a Mandinernek adott szerdai interjújában Orbán Viktor arra a kérdésre, lesz-e újabb Orbán-Trump találkozó. A miniszterelnök azt is elárulta, már van időpont is, amelyet hamarosan bejelentenek, már a tárgyalási tematika 80 százalékáról megegyeztek.
Amikor az amerikaiakkal meg tudunk egyezni a maradék 20 százalékban is, akkor eldöntjük, mikor jelentjük be a találkozót
– emelte ki Orbán Viktor, hozzátéve, amiben már megegyeztek a találkozó tematikájáról, annak nagy része a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokat érinti. Ahogy fogalmazott, „a legnagyobb harci kérdés” a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodás.
Ezt is ajánljuk a témában
Exkluzív interjút adott Orbán Viktor miniszterelnök a Mandinernek két nappal a közel-keleti békecsúcs után.
A kormányfő ugyanakkor nem számít könnyű tárgyalásra.
Amerika most hazamegy, és hazaviszi az erőforrásokat. Egy ilyen megállapodás megkötése, amit mi most kérünk, és ami mögé rengeteg érvet sorakoztattunk fel, az ma ellentétes azzal a vám- és kereskedelempolitikával, amit az amerikaiak folytatnak. Tehát nincs könnyű dolgom
– hangsúlyozta.
Jelenleg nincs érvényes, a kettős adóztatás elkerülését célzó megállapodás Magyarország és az Egyesült Államok között, miután az 1980 óta érvényben lévő egyezséget a Joe Biden vezette demokrata kormányzat – nagyrészt politikai okokból – egyoldalúan felmondta még 2022 nyarán.
A kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodás bevett gyakorlatnak számít a szövetséges országok között. Célja, hogy egy adott ország állampolgárai és a vállalkozások a külföldön megszerzett jövedelmük után ne adózzanak külföldön és belföldön is. A megállapodás hiánya szűkíti az érintett országok gazdasági kapcsolatait, mivel a magas adóterhek elriasztják a befektetőket és fékezik az üzleti együttműködéseket.
A Biden-adminisztráció az egyezmény felmondásával büntette Magyarországot, amiért a kormány az amerikai demokratákkal szemben nem támogatja a migrációt, az orosz-ukrán háborút és összességében ellentétes ideológiai álláspontot képvisel, mint az amerikai demokraták.
Az előző amerikai kormányzat egyoldalú lépése emellett arra is visszavezethető, hogy az 1979-ben megkötött adóztatásról szóló megállapodás napjainkra elavulttá vált és Washington – hasonlóan más európai országokhoz – meg akarta azt újítani. A 2010-es évek elejétől zajló tárgyalások ugyanakkor nem vezettek eredményre, mivel
a demokrata kormányok – Barrack Obama és Joe Biden vezetésével – többször mélypontra juttatták a magyar-amerikai kapcsolatokat. Ezért az adóügyi megállapodás felülvizsgálata sem élvezett prioritást.
Ezt is ajánljuk a témában
A leköszönő demokrata elnök több olyan intézkedést is hozott, amely a magyar gazdaságnak lórúgással ért fel.
A kétoldalú nemzetközi adóegyezmények kiemelt jelentőséggel bírnak, mivel ezek a megállapodások az országok közötti bizalomra épülnek, de érdemben meghatározzák a versenyképességet is, mivel erőteljes hatással bírnak a befektetői döntésekre.
Ezért az amerikaiak 2022-es egyoldalú lépése jelentős versenyhátrányt okozott mind az Egyesült Államokban működő, vagy oda exportáló magyar vállalkozásoknak, mind a Magyarországon befektető amerikai cégeknek.
Végső soron az amerikai befektetők távolmaradását is okozhatta volna az egyezmény felmondása, a következményeket valamelyest mérsékelte, hogy a magyar adótörvények kiterjednek az OECD országokra, így az Egyesült Államokban tevékenykedő vállalkozások és a befektetők kedvezménye nem szűnt meg teljesen.
Az Amerikában dolgozó magyarok, vagy az amerikai piacon működő magyar vállalkozások ugyanakkor jelentős költségnövekedéssel szembesültek 2023-tól.
Az egyezmény felrúgása miatt a magyar piaci szereplőkre 40-50 százalékos adókötelezettség hárul, mivel az Egyesült Államok akár 30 százalékos adókötelezettséget is előírhat, a megmaradt jövedelemből pedig idehaza is be kell fizetni a 15 százalékos személyi-jövedelemadót.
A kettős adóztatással egy magyar állampolgár, aki Amerikában fektet be, a kamatból, részvényeladásból vagy az osztalékból származó jövedelme után – az amerikai adózás során – 1000 dollár esetén 300 dollár befizetésére kötelezett. A megmaradó 700 dollárból pedig idehaza kell adóznia, 15 százalékkal, azaz 105 forinttal tovább csökkentve jövedelmét. Így az 1000 dolláros bruttó jövedelemből – egyezmény nélkül – 405 dollárt kell adóként befizetnie, vagyis 40,5 százalékot.
Az adóegyezmény hatálya alatt az amerikai kötelezettség jóval alacsonyabb, 15 százalék volt a kedvezményes adókulcsnak köszönhetően, ráadásul az ott megfizetett adót beszámíthatta idehaza, ezzel Magyarországon már nem terhelte további kötelezettség.
A magyar kormányfő a Mandinernek azt is kiemelte, nem lesz könnyű dolga, részben azért, mert az Egyesült Államok jelenlegi, republikánus-párti politikájának középpontjában Amerika áll, vagyis minden olyan megállapodás, ami bevételkiesést jelent, visszafogja Washington.
Emellett az is nehezítő körülmény, ami kisebb részben az egyezmény felmondásához vezetett a Biden-kormány részéről: nem sikerült megállapodni az 1979-es egyezményt felváltó új szövegről.
Az Egyesült Államok a felülvizsgált egyezmények során egy sor új feltételeket is támaszt:
Egyelőre nem lehet megmondani, sikerül-e egy új, teljes körű kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást tető alá hozni a Trump-Orbán találkozón, vagy csak részmegállapodást. Az ugyanakkor bizakodásra ad okot, hogy a magyar-amerikai kapcsolatokban teljes fordulatot hozott Donald Trump amerikai elnök győzelme, ráadásul Magyarország következetesen kiállt a republikánus vezető mellett. Orbán Viktor arra emlékeztetett, hazánk volt az egyetlen ország, amely végig nyíltan Trump elnököt támogatta akkor is, amikor 2020 és 2024 között ellenzékbe kényszerült. Orbán Viktor lapunknak azt is elmondta,
a kettős adóztatás ellenére 8 nagy, magas hozzáadott értékű amerikai beruházás érkezett Magyarországra és további 3-4 befektetés várható a közeljövőben.
Orbán Viktor elárulta emellett, hogy egy nagyobb gazdasági csomagról köthetnek megállapodást Donald Trumppal. Arra emlékeztetett,
a szintén a demokraták által felfüggesztett vízummegállapodást is sikerült újjáéleszteni az Egyesült Államokkal, így ismét könnyen utazhatnak a magyarok a tengerentúlra.
A külföldön dolgozó és befektető magyar állampolgároknak az ellenséges amerikai lépés azért is okozott jelentős hátrányt, mert az szja-törvény egy 1995-ben kiegészítése szerint
minden külföldön élő magyar állampolgárnak adófizetési kötelezettsége van Magyarországon, kivéve, ha az illető kettős állampolgár.
Ez ugyanakkor több ezer Egyesült Államokban élő magyart is érinthet, akiknek sokszor éveket, vagy akár több mint egy évtizedet is várniuk kell arra, hogy a szigorú feltételek teljesítése esetén megkapják az amerikai állampolgárságot is.
Noha Orbán Viktor nem árult el többet a közelgő amerikai-magyar csúcsról, szinte biztosra vehető, hogy a gazdaságot érintő témák között szó lesz
Orbán Viktor és Donald Trump legutóbb hétfőn találkozott Egyiptomban, a Gázai-övezetben tető alá hozott tűzszüneti megállapodás kapcsán. Trump beszédében külön kiemelve méltatta a magyar kormányfőt és világossá tette, a Fidesz-KDNP 2026-os választási győzelmének szurkol.
A magyar kormányfő meghívása az egyiptomi békekonferenciára diplomáciai szempontból jelentős eseménynek számít, ráadásul Trump nem hívta meg Ursula von der Leyen-t, az Európai Bizottság elnökét, az európai országok közül pedig csak a legnagyobb államok vezetői vettek részt.
Ezt is ajánljuk a témában
Közzétették a megállapodás részleteit.
Ezt is ajánljuk a témában
Jelzésértékű, hogy az uniós intézményrendszerből egyedül az Európai Tanács elnökét hívták meg. Ki, miért vett részt az egyiptomi békecsúcson?
Nyitókép: Evan Vucci / POOL / AFP
***