A meghívottak listája bár népes volt, mutatkoznak benne feltűnő hiányok, és sokak számára meglepő delegációk is feltűntek az eseményen. Érdemes sorra venni a résztvevőket, és azt, hogy milyen szerepük volt a csúcstalálkozón.
Törökország és Katar: Előbbit Recep Tayyip Erdoğan elnök, utóbbit emír Tamím bin Hamad Ál Száni képviselte. A két állam hosszabb idő óta regionális közvetítőszerepet játszik a humanitárius egyeztetésekben, és részvételük növeli a megállapodás legitimitását a muszlim világban.
Jordánia: II. Abdullah király most is a közvetlen szomszéd és biztonsági partner szerepében képviselte országát a palesztinokat érintő ügyben. Országa meghívását a gázai biztonsági erők képzésében tett erőfeszítései is indokolták.
Öböl-menti államok: Az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagjait – Kataron kívül – az Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein és Kuvait képviselték a találkozón, akik pénzügyi és humanitárius szerepük miatt fontosak: ezek az országok jelentős forrásokat és logisztikai támogatást biztosíthatnak az újjáépítéshez.
Kanada: Az Egyesült Államok északi szomszédját Mark Carney miniszterelnök képviselte, az ország pedig szintén a humanitárius segítségnyújtásban és az újjáépítésben vállalhat szerepet. Emellett részvétele az észak-amerikai kontinens egységes nemzetközi fellépését, illetve elkötelezettségét is hangsúlyozta a kérdésben.