A biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük a gázai háború befejezéséről, Trump béketeremtési erőfeszítéseiről, és arról, miről szólt valójában az egyiptomi békekonferencia.
Hétfőn két év után hazatérhetett az utolsó húsz izraeli túsz Gázából. Ezzel párhuzamosan Donald Trump is ellátogatott Izraelbe, ahol bejelentette: a háborúnak vége. Az amerikaiak által szorgalmazott békemegállapodást hétfőn Sharm es-Sejkben négyen írták alá egy nagy békekonferencia keretében: Egyiptom, Törökország, Katar és az Egyesült Államok. De vajon tényleg beköszöntött a béke a Közel-Keleten? Erről kérdeztük Robert C. Castelt, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadóját és a Magyar Nemzet főmunkatársát.
A szakértő elmondta: a háborúnak a jelenlegi fordulója lezárult. „Ezekben a háborúkban már nem látunk olyat, hogy egy hadihajó fedélzetén aláírnak egy megadási szerződést, vagy felhúzzák a fehér zászlót…. Ez a háború már évtizedek óta zajlik. Ez a kör most valószínűleg lezárult, csupán azért, mert a Trump elnök azt mondta, hogy ez a kör lezárult. Ha történik valami egy pár nap múlva, akkor azt már másképp fogják hívni, mert az elnök számára fontos, hogy lezártnak tekintjük ezt a háborút” – mondta Robert C. Castel.
Trump 20 pontos béketervével kapcsolatban elmondta: a terv első fázisa, vagyis a túszok kiszabadítása sikerrel járt. „Ez egy olyan siker, amivel nem lehet vitatkozni” – jelentette ki a biztonságpolitikai szakértő. Hozzátette: a nyugati politikusok, és az izraeli ellenzék is azt állította, hogy Izraelnek meg kell állítania a háborút, kivonulnia Gázából, és csak akkor kapja vissza a túszokat. Ezzel szemben Izrael bent is maradt Gázában és ki is szabadultak a túszok.
Arra a kérdésre, hogy a Hamász vajon miért adta fel a túszokat, a szakértő azt válaszolta: a diplomáciai és a katonai nyomás együtt olyan nyomást gyakorolt a Hamászra, hogy úgy érezték, hogy ha ezt most nem fogadják el, akkor a szervezetnek a puszta túlélése forog kockán.
Ez olyan, mint mikor az ember ledobja a feleségét is a süllyedő hajóról a tengerbe, csak hogy megmeneküljön még öt percig. Ez a Hamász szempontjából a végső kétségbeesésnek a jele, mert úgy érezték, hogy ha ezt nem teszik meg, akkor elvesztenek mindent”
– jelentette ki.
Robert C. Castel elmondta: a háború dinamikáját két támadás változtatta meg: a katari és az iráni. „A támadás Iránban kiütötte Gáza mögül, vagy legalábbis nagyon meggyengítette azt a hatalmat, amelyik közvetlenül támogatta a Hamászt. És a katari támadás kirúgta a másik lábukat is, mondjuk azokat a szunni hatalmakat, akik támogatták a Hamászt.” Így magukra maradtak, és ezért egyeztek bele egy olyan tűzszünetbe, amit korábban mindig visszautasítottak.
A szakértő arra is felhívta a figyelmet, hogy hosszútávon nem egyértelmű, hogy a terv egyik legfontosabb része, vagyis a Hamász lefegyverzése miként zajlana.
Ha a Hamász totálisan lefegyverzi magát, el lehetne képzelni, hogy akkor addig élnek. Abban a pillanatban, hogy nincs fegyverük a többi gázai megöli őket”
– jegyezte meg Robert C. Castel azzal kapcsolatban, hogy miért nem akar a Hamász a lefegyverkezésbe beleegyezni.
A jövővel kapcsolatban a szakértő elmondta: nem az a kérdés, hogy életben marad-e a terrorszervezet, hanem az, hogy jelentős erőt képviselnek-e Gázában vagy nem.
„Itt a kérdés nem az, hogy fizikailag a szervezet életben marad, mert a mai napig is vannak nácik Európában, akik horogkereszteket tartanak a szekrényükben. Nem ez a mércéje a dolognak. A mércéje a dolognak, hogy a harmadik birodalom ideológiája ma nem képez politikai erőt Európában” – fejtette ki.
A szakértő hozzátette: szerinte ostobaság azt állítani, hogy a Hamászt nem lehet elpusztítani, mert az egy „gondolat”, amely a fejekben van. „Én teljesen beérem azzal, hogy a fejeket pusztítom el.
A gondolat az maradjon meg nyugodtan egy merevlemezen valahol, vagy egy könyvben, azzal nincs semmi probléma. Ha sikerül megsemmisíteni a fizikai erejét, a politikai erejét ennek a szervezetnek, akkor mellékes, hogy lesz három fogatlan idióta valamelyik európai egyetemen, akik ezt az ideológiát vallják”
– mondta Robert C. Castel.
Azonban az is bonyolítja a béke kérdését, hogy a palesztinok, akik Ciszjordániában vagy akik a nyugati országokban élnek, többségében nem akarnak békét Izraellel.
„Van egy nagyon érdekes inverzió. Minél jobban él egy palesztin, annál szélsőségesebb.
Tehát hol élnek a legjobban a palesztinok? Nyugat-Európában és Izraelben. Nem az izraeli állampolgárokról beszélek, hanem a kelet-jeruzsálemi lakosokról, ők élnek a legjobban az összes palesztin közül, és ők a legszélsőségesebbek. Őket követik a szélsőségességben Ciszjordániának a palesztinjai, akik sokkal-sokkal jobban élnek, mint a gázaiak, és ott a második a legmagasabb a támogatottsága a Hamásznak. És paradox módon a legalacsonyabb támogatottsága a Hamásznak Gázában van. Feltételezem, hogy az amerikai egyetemeken mondjuk a Berkeley-n magasabb a támogatottsága a Hamásznak, mint Gázában.”
Azzal kapcsolatban, hogy a palesztin párti tömegek nem ünneplik a tűzszünetet, sőt rossznak tartják azt, a szakértő elmondta:
Ezeknek a tüntetéseknek a célja nem az, hogy a palesztinoknak legyen egy állama, hanem az, hogy a zsidóknak ne legyen egy állama.”
Miután Trump beszédet mondott az izraeli parlamentben átrepült Egyiptomba egy békekonferenciára. Trump az elmúlt hetekben hatalmas ígéreteket tett, örök békéről és új Közel-Keletről beszélt. A szakértő elmondta: a legnagyobb hiba szó szerint értelmezni azt, amit Trump mond. A második legnagyobb hiba, vagy talán még ennél is nagyobb hiba, nem venni komolyan azt, amit mond.
Mikor Trump beszédeit elemezzük, akkor mindig három síkon kell gondolkozni, hogy mi ebben a retorika, vagyis költői túlzás, mi ebben az álcázó köd, amivel a valódi szándékait próbálja elrejteni, és mi az, amit komolyan mond, és érdemes komolyan venni."
A szakértő elmondta, hogy szerinte miről szólt az egyiptomi konferencia.
„Fölvetődik a kérdés, hogy ki írta végül is alá a papírt. És a papírt négyen írták alá. Az amerikaiak, a törökök, a katariak és az egyiptomiak. Hol voltak a többiek? Trump csinált egy nyilvános rendezvényt, ahol akik betarthattak volna ennek a dolognak, nyilvánosan kötelezték magukat, hogy nem fogják ezt tenni” – fejtette ki a szakértő.
Azzal kapcsolatban, hogy az amerikai elnök vajon miért hívta meg Orbán Viktor miniszterelnököt a konferenciára Robert C. Castel elmondta: ezzel a lépéssel Magyarországot Trump felemelte nála sokkal nagyobb európai hatalmak mellé.
„Én azt hiszem, hogy ez egy gesztus volt Orbán Viktor felé.
Miért nem hívták meg mondjuk Észtországot vagy Szlovákiát? Ez egy óriási fölértékelése Magyarországnak és Orbán Viktornak egy óriási támogatás. Trump támogatni akarta Orbánt, és föl akarta emelni vele, és sikerült is neki. Szerintem ez egy óriási sikere a magyar diplomáciának.”
Nagy kérdés, hogy vajon Trump tovább erősíti a „béke elnök” szerepet, és neki fut-e újra az orosz-ukrán konfliktus lezárásának.
„Meg fogja próbálni lezárni az orosz-ukrán háborút, és ez a siker nagyon fontos, nagyon fontos lépcsőfok az orosz-ukrán háború lezárása felé. Mondtam ezt még Trump országlásának az elején, hogy ő egymásra fogja építeni ezeket a sikereket, hogy a következő lépcsőfokot el tudja majd érni. És most egy óriási sikert ért el, tehát ez mindenképpen megerősíti a pozícióját, mint közvetítőt ezekben a konfliktusokban” – zárta Robert C. Castel.
Fotó: AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Könnyek és nevetés váltja egymást Izraelben: hazatérhettek az utolsó izraeli túszok. Az izraeli társadalom feje felett ugyan már ott lebeg, hogy ez még mindig nem jelenti, hogy eljött a béke, de egyelőre mindenki ünnepel.
***
Hosszasan játszott az Európai Bizottság a miniszter idegeivel.
Eredményes tárgyaláson van túl Hszi Csin-ping kínai elnökkel.
A Telegraph elemzése szerint a franciák, a németek és a britek állítólag azt akarják megakadályozni, hogy „Moszkva diktálja a feltételeket”.
„Isten áldja Amerikát!” – fogalmazott az amerikai elnök.
Eli Sharabi megdöbbentő őszinteséggel beszélt a Mandiner újságírójának, arról a 16 hónapról, amely során szó szerint a földi poklot élte át.
Mike Lee szerint a franciák, a britek és a németek „öngyilkos” javaslatcsomaggal álltak elő.
Úgy tűnik, ezúttal sikerült olyan eredményt letenni az asztalra, amivel még Zelenszkij is elégedett..
Erős Gábor reméli, csak egy csatát veszítettek, nem a háborút.
