2026-ba lépve

„A két rendszer, mármint a kínai és az amerikai, vagyis az ázsiai és a nyugati alapvonásaikban egyre kevésbé térnek el egymástól. Mindkettő élén állampárt áll, csak az USA-ban az unipárt két ágra bomlik. Mindkettőt hatalmas bürokráciája irányítja, vagyis adminisztratív államok. Mindkettő polgárai legkisebb rezdülését is számon tartja, digitalizációja előrehaladtával minden lépésüket figyeli, véleményüket monitorozza, igény szerint cenzúrázza.

Már nem csak a privatizáció, a dereguláció és a demokratikus politikai berendezkedés ígér sikert. Választhatják, és sokan választják is a kínai modellt, az állam által koordinált fejlesztéspolitikát, az infrastruktúra kiépítésének elsőbbségét, a technológiai fejlesztésekbe való beruházást, a világpiaccal való célirányos együttműködést, vagyis a működő államkapitalizmust, ami eredményeként azt remélik, hogy megőrizhetik politikai szuverenitásukat. Azok az államok, amelyek a kínai modellt tekintik mintának, egyben a többpólusú világ mellett teszik le a voksukat.

Ahhoz, hogy az USA el tudja fogadni a világ többpólusúvá válását, fel kell hagynia azzal a meggyőződésével, hogy Isten adta joga és ezért kötelessége a világot a fényre vezetni. Be kell látnia, hogy nem csak ők képesek a műszaki innovációra, nem csak ők értenek a társadalmak megszervezéséhez, és főleg, hogy nem csak az általuk preferált liberális demokrácia elfogadható politikai rendszer.

Hszi Csin-ping hozzáállását a hosszú távú stratégiai gondolkodás és a kiszámíthatóság jellemzi. Gondosan kiérlelt beruházáspolitika, lépésről lépésre végrehajtott szövetségi politika és a mindent felülíró, vagy más szóval elrendező stratégiai céloknak való fokozatos megfelelés. Ez a két teljesen eltérő világ csap most össze a világ átrendezése utáni pozíciók kikényszerítése érdekében. Trump 100, illetve 500 százalékos tarifákkal fenyegetőzött a kínai áruk kiszorítása érdekében. Kína válaszul leállította a ritkaföldfémek exportját, ami a teljes amerikai ipar leállásával fenyegetett. Kétségbeesésében az USA rákényszerítette a holland kormányt, hogy államosítsa, vagyis kobozza el a többségi kínai tulajdonban lévő chipgyárat, a Nexperiát. Kína erre a chipek exportjának befagyasztásával válaszolt. Ez megbénította a német autóipart. Itt tartottunk 2025 végén. Egy pillanatra úgy tűnt, Trump belátja, hogy tárgyalnia kell, hiszen a világ kereskedelmi kikötőinek nagyobbik fele kínai kézben van.

2026 első napjaiban azonban az USA rendszerváltást és demokráciaexportot hajtott végre Venezuela ellen. A katonai támadás indokául arra hivatkozott, hogy az elnök: Maduro kommunista, elcsalta a választásokat és drogcsempész. Ja, és itt van a világ legnagyobb olajkészlete és gázuk is van dögivel. Amit majd az amerikaiak hasznosítanak. Érdekes érv, hogy Madurót a New York-i ügyészség vád alá helyezte. Ezért feleségével együtt elrabolták és New Yorkban bíróság elé állítják majd. Hogy mi lesz Venezuelában és meddig, az ma még nem tudható. Mint ahogy az sem, hogy mit lépnek erre az oroszok és a kínaiak.”

Nyitókép: ANDREW CABALLERO-REYNOLDS / AFP