Joe Biden 2021-es hivatalba lépése óta a viharos szó is csak finoman jellemzi Magyarország és az Egyesült Államok közötti diplomáciai viszonyt. A leköszönő demokrata elnök több olyan intézkedést is hozott, amely a magyar gazdaságnak lórúgással ért fel.
Finoman szólva sem sikerült túl jól az elmúlt négy év a magyar és az amerikai kapcsolatokra nézve, és bár ezek egyrészt inkább politikai, diplomáciai döntések voltak, nem egy közülük a gazdaságot is érintette. Joe Biden leköszönő demokrata elnök több olyan intézkedést is hozott, amely a magyar gazdaságnak lórúgással ért fel, így joggal várhatja a magyar kormányzat, hogy a ma hivatalba lépő Donald Trump érkezésével ezek a fájó ütések előbb enyhülnek, majd végleg a feledés homályába vesznek.
A Mandiner rövid áttekintése a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatok elmúlt négy évéről a hétfői amerikai kormányváltás elé.
Nem fognak könnyes szemmel visszagondolni a magyar gazdasági szereplők az elmúlt négy évre, már ami a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokat illeti. Joe Biden amerikai elnök 2021-es hivatalba lépése óta a viharos szó is csak finoman jellemzi Magyarország és az Egyesült Államok közötti diplomáciai viszonyt. Ez pedig a gazdaságra is jelentős hatással volt. Washington ráadásul még közvetetten is keresztbe tudott tenni a magyar gazdasági növekedésnek.
A politikai, diplomáciai adok-kapoktól eltekintve, pusztán gazdasági szempontokat figyelembe véve a legfájóbb pont a lenullázódó kapcsolatok okán az a példátlan büntetés volt, amelyet Joe Biden kormánya megregulázásként vetett ki Magyarországra. 2022 júliusában a kettős adóztatás elkerüléséről szóló nemzetközi egyezmény egyoldalú felmondása arculcsapás volt több tízezer magyar állampolgár és sok száz magyar, illetve magyarországi cég szempontjából is.
Ugyan az Amerikából érkező üzenetek arra utaltak, hogy nyomásgyakorlásként hozta meg a Biden-adminisztráció ezt a döntést a globális minimumadóról szóló vitában, valójában egy más célja volt ezzel Washingtonnak, mégpedig a magyarországi vállalatok versenyképességének rombolása.
Tavaly januártól ugyanis egy magyar cég Egyesült Államokból származó bevételei 30 százalékos forrásadó alá esnek. Ez pedig teljesen ellehetetleníti ezeket a vállalkozásokat, irtózatos hátrányba kerülnek például az ugyanazon piacon működő német, brit, vagy egyéb európai cégekkel szemben. De az az egyszerű magyar állampolgár is, aki például egy Apple részvényt szeretne venni. Ha ezzel például nyereséget ér el – márpedig feltehetően ezért venné – akkor kétszer kell adóznia utána, súlyos terheket kell megfizetnie gyakorlatilag teljesen feleslegesen.
Amellett se menjünk el, és jól jelzi, milyen otromba lépés volt ez a Biden-adminisztráció részéről, hogy Oroszországgal szemben még mindig létezik ez az egyezmény.
A kettős adóztatás mellett egy 2023-as döntés is sok magyarnak és magyarországi cégnek fájt. Azon év nyarán korlátozta az Egyesült Államok Magyarország részvételét a vízummentességi programban. Azóta bonyolultabb és némileg drágább is lett a beutazás Amerikába a magyaroknak, hiszen az amerikaiak elektronikus utazási engedélyezési rendszere, az ESTA érvényessége a magyar útlevéllel rendelkezőknek a korábbi két évről egyre csökkent és immár csak egyszeri használatot enged.
Nem csoda, hogy ezek eltörlése, pontosabban a normális alapra való visszaállítása a magyar kormány kiemelt célja az új adminisztrációnál. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a napokban beszélt a magyar kabinet Donald Trumphoz fűződő jó viszonyáról és arról, hogy mi az a négy pont, amelynél mindenképp ki kell használni ezt a jó kapcsolatot.
Hogy ezek a Donald Trump által felállított kabinetnél mikorra kerülhetnek napirendre, egyelőre nem tudni, de tekintve a régi-új amerikai elnök és Orbán Viktor miniszterelnök jó viszonyát, feltehetően nem kell rájuk sokáig várni.
Szintén fontos kiemelni, mint gazdasági várakozást, hogy Trump várhatóan az amerikai jegybank, a FED politikájára is erősen hatással lesz. Bár kampányígérete szerint még a jegybank hatáskörét is szűkítené, várhatóan azzal is megelégszik, ha a kamatkörnyezet mérséklődik. Ezzel kapcsolatban Horváth Sebestyén elemző korábban lapunknak leszögezte: miután a dollár a nemzetközi pénzügyi rendszerben kiemelt szerepet tölt be, így amennyiben Amerikában csökken a kamatkörnyezet, akkor annak hatására Európában és Magyarországon is mérséklődés várható.
Ezt is ajánljuk a témában
Donald Trump hamarosan ismét is az Egyesült Államok elnöke lesz. Arról, hogy ennek milyen hatása lehet hazánk gazdaságára, illetve a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokra, Horváth Sebestyént, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjét kérdeztük.
Van viszont más lépés is, ami miatt a magyarok többsége várhatja az amerikai kormányváltást, elég, ha megemlítjük például a január óta tartó üzemanyag-áremelkedést. Ez ugyan többtényezős dolog, de
az elemzők egyetértenek abban, hogy a leköszönő Biden-adminisztráció utolsó napokban bejelentett szankcióival jelentősen megkavarta a lapokat és ennek hatására igencsak megugrottak a kőolajárak.
Január eleje óta a Brent típusú kőolajfajta ára például 6 százalékkal emelkedett. Ez pedig a magyar árazásba is beépült. Grád Ottó a Magyar Ásványolaj Szövetség főtitkára ráadásul az Indexnek elmondta: továbbra is az emelkedés irányába hatnak az árfolyamok.
Ezért is érdemes lehet várni, mit tesz holnaptól Trump az ukrán-orosz háború kapcsán, amellyel kapcsolatban többször ígéretet tett a mielőbbi lezárásra. Egy, akár sebtében összetákolt béke, vagy tűzszünet is nemcsak az energiaárakat normalizálhatná, hanem végső soron a pesszimista gazdasági kilátásokat is enyhíthetné. A Világgazdaság korábbi cikke szerint megnyithatná az utat a szankciók által is szétrombolt kereskedelmi viszonyok helyreállításához, illetve a térség konszolidációjához. Ha csökkenne a háborús feszültség, akkor a magyar gazdaság is új lélegzethez juthatna.
Nyitókép: AFP/Andrew Caballero-Reynolds
Kőkemény vádakkal állt elő az amerikai elnök, ezt nem teszi zsebre a liberális lap.
A közvélemény-kutatás a Charlie Kirk-gyilkossággal egyidőben készült Amerikában.
Szívfacsaró gondolatok.
Szijjártó Péter szerint Trump hivatalba lépése óta aranykor köszöntött be a két ország viszonyában.
„Közösen teremtünk rendet a káoszban” – mondta az Egyesült Államok budapesti nagykövetségének ügyvivője.
Nagy Feró a győri Mathias Corvinus Collegium vendégeként beszélt a magyar rock múltjáról és jelenéről, nem kímélve a mai zeneipar ismert szereplőit sem.
Kőkemény vádakkal állt elő az amerikai elnök, ezt nem teszi zsebre a liberális lap.
