Donald Trump hamarosan ismét is az Egyesült Államok elnöke lesz. Arról, hogy ennek milyen hatása lehet hazánk gazdaságára, illetve a magyar-amerikai gazdasági kapcsolatokra, Horváth Sebestyént, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjét kérdeztük.
Mint Horváth Sebestyén lapunk kérdésére válaszolva felidézte: az elmúlt négy évben a demokrata vezetésű kormány alatt a diplomáciai-politikai kapcsolatok mélypontra kerültek, ez azonban a gazdasági kapcsolatokat érdemben nem érintette, az elmúlt három évben a két ország közti kereskedelmi forgalom évről évre bővült, az Egyesült Államokból hazánkba érkező működőtőke-befektetések állománya pedig 2022-ben rekordot döntött.
A politikai kommunikáció szintjén tehát ment a „szájkarate”, a gazdasági kapcsolatok azonban köszönték szépen, jók voltak eddig is – szögezte le az elemző, aki hozzátette,
Donald Trumpról köztudott, hogy szoros szövetségesi, már-már baráti viszonyt ápol Orbán Viktorral, így a politikai kapcsolatokban egyértelmű javulás várható, ami pedig gazdasági kapcsolatok erősödését, bővülését vonhatja maga után.
Az elemző szerint fontos pozitív változás lehet a kettős adóztatás elkerüléséről szóló, eredetileg 1979-ben megkötött egyezmény esetleges újratárgyalása, visszavezetése is. Ezt a Biden-kormányzat 2022 júniusában felmondta, így jelenleg előfordulhat, hogy egy amerikai cégtől az Egyesült Államokban kapott munkabér után egy magyar munkavállalónak ott és Magyarországon is adóznia kell. Horváth Sebestyén emlékeztetett, hogy a kampány során Donald Trump az Egyesült Államok minden kereskedelmi partnerével szemben 10-20 százalék közti importvámot lengetett be, Kínával szemben 50-60 százalékosat, az autóbehozatalra egyenesen 100 százalékos büntetővámot vetne ki.
A szakértő szerint ez utóbbi szinte biztosan nem fog megvalósulni, mivel az Egyesült Államokban körülbelül 260 millió autó van forgalomban, ennek több mint 45 százaléka importból származik, így, ha ezekre mind büntetővámot vetnének ki, az jelentős inflációnövekedést okozna. Ehhez még érdemes hozzávenni, hogy az amerikaiak számára az autóhasználat szinte elengedhetetlen a mindennapokban, sok helyen nincs is megfelelően kiépítve a tömegközlekedés rendszere.
Az elemző úgy véli, Trump inkább az Egyesült Államok számára nem baráti országokat fogja majd sújtani különböző mértékű vámokkal.
A büntetővámok mellett Horváth Sebestyén szerint Trump egy másik kampányígéretének is fontos következménye lehet a globális gazdaságra, így Magyarországra is. A megválasztott elnök szűkíteni akarja a FED-nek, vagyis az Egyesült Államok jegybankjának hatáskörét, egyrészt hogy a saját gazdaságpolitikai eszköztárát, mozgásterét bővíthesse, másrészt pedig csökkenthesse, mérsékelhesse a kamatkörnyezetet.
Az amerikai dollár nemzetközi pénzügyi rendszerben betöltött szerepének köszönhetően elmondható, hogy amennyiben az Egyesült Államokban csökken a kamatkörnyezet, az Európában és Magyarországon is a kamatkörnyezet mérséklődését idézheti elő.
Az elemző kitért a keleti nyitás kérdésére is, ami továbbra is fontos eleme a magyar gazdaságpolitikának, az Egyesült Államokban viszont kétpárti konszenzus van arról, hogy Kína az egyértelmű fő rivális a globális gazdaságban. Ez az érdekellentét elviekben okozhat súrlódásokat a magyar és az amerikai vezetés között, Horváth Sebestyén azonban valószínűbbnek tartja, hogy a két fél inkább azokra a témákra koncentrál majd, amikben azonos véleményen vannak, így az orosz-ukrán háború mihamarabbi befejezésére, vagy az európai országok NATO-beli szerepvállalásának erősítésére.
Nyitókép: AFP PHOTO /Hungary's Prime Minister's Office/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Újra létrehozzák a tiszta profilú Pénzügyminisztériumot, a gazdaságfejlesztés a Gazdasági és Energetikai Minisztérium feladata lesz; az új struktúra világosabb felelősségi viszonyokat teremt a kormányzaton belül - mondta Kármán András pénzügyminiszterjelölt a kinevezés előtti meghallgatásán.
Franciaország a Kínával folytatott párbeszédét arra használja fel, hogy sürgesse Pekinget, gyakoroljon nyomást Moszkvára az Ukrajna elleni háború beszüntetésére.
A demokraták „gyávának” nevezték a republikánusokat.
Demokráciában nem bevett jogalkotás, a Sándor-palotába vágyó Magyar Péter és a visszatérő Orbán: Kiszelly Zoltán elemezte a Lex Orbánt.
„Egy demokratikus rendszerben a törvényeket nem lehet egy konkrét politikai szereplő közéletből való kiszorításának szándékával megalkotni, különösen nem visszamenőleges hatállyal.”
A helyi politikusok és civilek egy része tüntetni készül, mert attól tartanak, hogy az amerikai jelenlét fokozása hosszabb távon veszélyeztetheti a sziget önrendelkezését.
Ezzel az egyik legfontosabb amerikai és izraeli követelés kaphat mattot.
Az UEFA jóval többet fizet, mint az MLSZ.
A spanyol klubnál ez nem meglepő, az angolnál már annál inkább.
