Aggódnak a szír demokrácia miatt, de az az igazság, hogy egyelőre az is kérdéses, egyben marad-e egyáltalán az ország.
Bassár el-Asszad bukása után Szíria egy instabil átmeneti időszakban navigál, ahol a hatalom koncentrálódik, a nemzetközi kapcsolatok kulcsfontosságúak, és a társadalmi sokszínűség kihívást jelent. A legutóbbi parlamenti választások apropóján Tárik Meszár Közel-Kelet kutatóval beszélgettünk az ország aktuális helyzetéről, a kurd kérdésről, az orosz kapcsolatokról és a gazdasági kilátásokról.
A választások Asszad bukása utáni első jelentős politikai eseményként szolgáltak, ám nem pártok, hanem egyéni parlamenti tagok megválasztásáról szóltak. „Főképpen szunnita férfiakat választottak meg, ami nem tükrözi a társadalmi sokszínűséget” – magyarázta Meszár. A nők aránya csupán 14 százalék, míg a vallási kisebbségek közül csak két keresztény szerzett mandátumot. A folyamat nem volt nyílt:
egy 6000 fős választói testület döntött a jóváhagyott jelöltek közül, és a parlament egyharmadát az elnök, Ahmed al-Shara választja ki.
„Sokan sérelmezik, hogy ez nem túl demokratikus” – tette hozzá a szakértő. Ráadásul 21 mandátum üres maradt, mivel bizonyos kurd és drúz területeken, főleg keleten és délen, a kormány nem tudta ellenőrizni a folyamatot, így ott elhalasztották a voksolást. Meszár hangsúlyozta, hogy ez átmeneti időszak, amely előkészíti a későbbi, átfogóbb választásokat. A hatalom jelenleg al-Shara kezében összpontosul, aki ügyesen lavíroz a nyugati hatalmak és az iszlamista támogatói között. Ugyanakkor most nem a demokráciát kell félteni elsősorban, hanem azt, mennyire tudja egyben tartani az országot.
Ezt is ajánljuk a témában
Apró szikra lobbant Szíria déli tartományában, és nőtte ki magát hatalmas tűzvésszé. A drúzok védelmében Izrael légi csapásokat hajtott végre Damaszkusz ellen, és aztán minden elszabadult.
A kurd kérdés továbbra is robbanékony: márciusban megállapodtak az SDF (Szíriai Demokratikus Erők) integrálásáról az államba, ám ez nem halad zökkenőmentesen. Az eredeti megállapodás szerint ennek az év végére kellene elvégezni ezt a folyamatot, de jelenleg nem látszik, hogy ez megvalósulna addig, ezért elképzelhető a határidő kitolása „Aleppóban nemrég súlyos összecsapás volt a kurdok és a kormányerők között, halálos áldozatokkal” – mondta Meszár, hozzátéve, hogy az Egyesült Államom itt meditátorként lépett közbe.
Oroszország szerepe szintén kritikus. Al-Shara kezdetben az orosz bázisok felszámolását ígérte, ám a kapcsolatok folytatódnak: nemrég szíriai küldöttség járt Moszkvában. Azt is hozzátette, hogy Al-Shara jó politikai érzékről tett tanúbizonyságot a diplomáciai tárgyalások során, és megmutatta, hogy könnyen tud alkalmazkodni a változó környezethez.
„Oroszország profitál a gyenge Szíriából, mivel szüksége van a tartuszi tengeri bázisra és a hmeimimi repülőtérre”
– magyarázta Meszár. A függés politikai, katonai és gazdasági szinten is erős, ami megköti az elnök kezét.
Törökországgal szoros a viszonya a jelenlegi szír vezetésnek, hiszen Ankara segítsége nélkül aligha került volna hatalomra al-Shara. „Nemrég Ankarában tárgyaltak a terrorizmus ellen, ami Törökországnak elsősorban a kurdokat jelenti” – mondta a kutató.
A közösségi médiában időnként pletykák terjednek Szíria felosztásáról, akár négy részre vagy kantonokra svájci mintára, de Meszár szerint ezek inkább spekulációk, bár a Közel-Keleten semmi sem kizárható. „Ha a kurdok kiválnának, az rémálom lenne Törökországnak, és ihletet adna a törökországi kurdoknak is” – figyelmeztetett. De éppen ezért Ankara semmiképpen sem engedné, hogy ez megtörténjen, akár teljes katonai erővel is fellépne a kurdok ellen.
Izrael déli katonai akciói sem szűntek meg, Szíria orosz segítséget remél ezek ellen, pl. a légvédelem területén, Oroszország erőit azonban most az ukrajnai háború köti le.
A migráció terén pozitív fejleményekről lehet beszámolni az elmúlt mintegy egy évet tekintve:
Európából azonban nehezebb rávenni a menekülteket a hazatérésre, de tárgyalások zajlanak, például Németországgal a letelepedési engedéllyel nem rendelkezők visszaküldéséről. Az EU-val való kapcsolatokról szólva Meszár megjegyezte: a migráció miatt elnézőbbek az európai kormányok az emberi jogi és demokratikus kérdésekkel kapcsolatban.
A jövőre tekintve Meszár optimista a gazdasági újjáépítést illetően. „A front stabilizált, a szankciókat enyhítették, a szírek kereskedhetnek külföldi cégekkel. Az építőipar és a bankszektor újjáépítése zajlik, humanitárius segélyek is folyamatosan érkeznek” – sorolta. Szíria vonzóbbá válik az arab befektetőknek, majd a nyugatiaknak is.
Irak példájára hivatkozva három évet említett vízválasztóként: addigra választások is lehetnek, és az állam normál működésre állhat át.
A törekvés megvan, ez előremutató”
– zárta gondolatait.
Nyitókép forrása: LOUAI BESHARA / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az irányított migráció korunk hadviselésének eszköze, ami rendkívül veszélyes, hiszen az állam alapvető funkcióit veszélyezteti – vallja a szerző.
***
A miniszterelnök szerint amíg Brüsszelben hangzatos nyilatkozatokat szövegeznek évek óta, az amerikaiak diplomáciai munkával békét csináltak.
Jelzésértékű, hogy az uniós intézményrendszerből egyedül az Európai Tanács elnökét hívták meg. Ki, miért vett részt az egyiptomi békecsúcson?
Egy nemi erőszak ügyében nemrég felmentett szír fiatal 100 eurót hagyott „jóindulatból” áldozata védőjénél.
A túszok elengedése egy dolog, de még mindig ott van egy csomó állig felfegyverzett terrorista.
Történelmi pillanatok előtt áll a világ.
Izrael utolsó 20 élő túszának egész életen át tartó egészségügyi és lelki problémákkal kell szembenéznie – figyelmeztettek szakértők.
Az A Bola munkatársa szerint a portugál válogatott nem lesz esélyes a világbajnoki címre, ha nem javít a helyzetkihasználásán.
