Aggódnak a szír demokrácia miatt, de az az igazság, hogy egyelőre az is kérdéses, egyben marad-e egyáltalán az ország.
Bassár el-Asszad bukása után Szíria egy instabil átmeneti időszakban navigál, ahol a hatalom koncentrálódik, a nemzetközi kapcsolatok kulcsfontosságúak, és a társadalmi sokszínűség kihívást jelent. A legutóbbi parlamenti választások apropóján Tárik Meszár Közel-Kelet kutatóval beszélgettünk az ország aktuális helyzetéről, a kurd kérdésről, az orosz kapcsolatokról és a gazdasági kilátásokról.
A választások Asszad bukása utáni első jelentős politikai eseményként szolgáltak, ám nem pártok, hanem egyéni parlamenti tagok megválasztásáról szóltak. „Főképpen szunnita férfiakat választottak meg, ami nem tükrözi a társadalmi sokszínűséget” – magyarázta Meszár. A nők aránya csupán 14 százalék, míg a vallási kisebbségek közül csak két keresztény szerzett mandátumot. A folyamat nem volt nyílt:
egy 6000 fős választói testület döntött a jóváhagyott jelöltek közül, és a parlament egyharmadát az elnök, Ahmed al-Shara választja ki.
„Sokan sérelmezik, hogy ez nem túl demokratikus” – tette hozzá a szakértő. Ráadásul 21 mandátum üres maradt, mivel bizonyos kurd és drúz területeken, főleg keleten és délen, a kormány nem tudta ellenőrizni a folyamatot, így ott elhalasztották a voksolást. Meszár hangsúlyozta, hogy ez átmeneti időszak, amely előkészíti a későbbi, átfogóbb választásokat. A hatalom jelenleg al-Shara kezében összpontosul, aki ügyesen lavíroz a nyugati hatalmak és az iszlamista támogatói között. Ugyanakkor most nem a demokráciát kell félteni elsősorban, hanem azt, mennyire tudja egyben tartani az országot.
Ezt is ajánljuk a témában
Apró szikra lobbant Szíria déli tartományában, és nőtte ki magát hatalmas tűzvésszé. A drúzok védelmében Izrael légi csapásokat hajtott végre Damaszkusz ellen, és aztán minden elszabadult.
A kurd kérdés továbbra is robbanékony: márciusban megállapodtak az SDF (Szíriai Demokratikus Erők) integrálásáról az államba, ám ez nem halad zökkenőmentesen. Az eredeti megállapodás szerint ennek az év végére kellene elvégezni ezt a folyamatot, de jelenleg nem látszik, hogy ez megvalósulna addig, ezért elképzelhető a határidő kitolása „Aleppóban nemrég súlyos összecsapás volt a kurdok és a kormányerők között, halálos áldozatokkal” – mondta Meszár, hozzátéve, hogy az Egyesült Államom itt meditátorként lépett közbe.
Oroszország szerepe szintén kritikus. Al-Shara kezdetben az orosz bázisok felszámolását ígérte, ám a kapcsolatok folytatódnak: nemrég szíriai küldöttség járt Moszkvában. Azt is hozzátette, hogy Al-Shara jó politikai érzékről tett tanúbizonyságot a diplomáciai tárgyalások során, és megmutatta, hogy könnyen tud alkalmazkodni a változó környezethez.
„Oroszország profitál a gyenge Szíriából, mivel szüksége van a tartuszi tengeri bázisra és a hmeimimi repülőtérre”
– magyarázta Meszár. A függés politikai, katonai és gazdasági szinten is erős, ami megköti az elnök kezét.
Törökországgal szoros a viszonya a jelenlegi szír vezetésnek, hiszen Ankara segítsége nélkül aligha került volna hatalomra al-Shara. „Nemrég Ankarában tárgyaltak a terrorizmus ellen, ami Törökországnak elsősorban a kurdokat jelenti” – mondta a kutató.
A közösségi médiában időnként pletykák terjednek Szíria felosztásáról, akár négy részre vagy kantonokra svájci mintára, de Meszár szerint ezek inkább spekulációk, bár a Közel-Keleten semmi sem kizárható. „Ha a kurdok kiválnának, az rémálom lenne Törökországnak, és ihletet adna a törökországi kurdoknak is” – figyelmeztetett. De éppen ezért Ankara semmiképpen sem engedné, hogy ez megtörténjen, akár teljes katonai erővel is fellépne a kurdok ellen.
Izrael déli katonai akciói sem szűntek meg, Szíria orosz segítséget remél ezek ellen, pl. a légvédelem területén, Oroszország erőit azonban most az ukrajnai háború köti le.
A migráció terén pozitív fejleményekről lehet beszámolni az elmúlt mintegy egy évet tekintve:
Európából azonban nehezebb rávenni a menekülteket a hazatérésre, de tárgyalások zajlanak, például Németországgal a letelepedési engedéllyel nem rendelkezők visszaküldéséről. Az EU-val való kapcsolatokról szólva Meszár megjegyezte: a migráció miatt elnézőbbek az európai kormányok az emberi jogi és demokratikus kérdésekkel kapcsolatban.
A jövőre tekintve Meszár optimista a gazdasági újjáépítést illetően. „A front stabilizált, a szankciókat enyhítették, a szírek kereskedhetnek külföldi cégekkel. Az építőipar és a bankszektor újjáépítése zajlik, humanitárius segélyek is folyamatosan érkeznek” – sorolta. Szíria vonzóbbá válik az arab befektetőknek, majd a nyugatiaknak is.
Irak példájára hivatkozva három évet említett vízválasztóként: addigra választások is lehetnek, és az állam normál működésre állhat át.
A törekvés megvan, ez előremutató”
– zárta gondolatait.
Nyitókép forrása: LOUAI BESHARA / AFP
Ezt is ajánljuk a témában
Az irányított migráció korunk hadviselésének eszköze, ami rendkívül veszélyes, hiszen az állam alapvető funkcióit veszélyezteti – vallja a szerző.
***
Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.
Büszkévé tették Magyarországot! Kezdődhet az ünneplés!
A Goldman Sachs elemzői azt jósolták, hogy a BP és a Shell együtt mintegy 5 milliárd fontnyi extraprofitot érhet el.
Tét nélküli lehet a török–magyar-találkozó, ha...
Élesben vizsgázott a dél-koreai rakétapajzs – Irán drónjai ellen vetették be.
Ha igaz az aláaknásítás híre, nemcsak a háború, hanem a világgazdaság is új szakaszba léphet.
Egy hét alatt ez már a második alkalom.
Ismét kampányosztogatással buktak le Magyar Péter emberei. Siófokon jártunk, ahol Csatári Ernő egy helyi raktárban tárol több tucat előre bekészített élelmiszer pakkot. A feltételezett tulajdonos válaszok helyett röhögött és rendőrt hívott a stábra. Ezt követően Lulla településen felbukkant Csatári, aki fejhangon Magyar Péter-i mantrázásba kezdett.
A Mandiner 75 részes sorozatban mutatja be a Tisza-vezér legnagyobb hazugságait. 60. rész.
